Befejezték szerdai vizsgálódásukat és visszatértek damaszkuszi szálláshelyükre az ENSZ vegyifegyver-szakértői a szemtanúk szerint. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár bejelentette, az ellenőröknek még négy napra van szükségük a helyszíni mintavételhez. A szakértők szemtanúk szerint Damaszkusz ellenzékiek által ellenőrzött Gúta nevű külvárosának keleti részén vizsgálódtak szerdán, a Szabad Szíriai Hadsereg nevű felkelőcsoport fegyvereseinek kísérete mellett.
Ez volt az ENSZ-ellenőrök második helyszíni szemléje Damaszkusz környékén, ahol az ellenzék vádjai szerint a Bassár el-Aszad elnökhöz hű hadsereg a múlt héten vegyi fegyvereket vetett be, több száz ember halálát okozva.
Az eset miatt az Egyesült Államok állítólag napokon belül légicsapást készül indítani, de Ban Ki Mun időt kért a vizsgálat befejezéséhez. Hagyni kell, hogy az ellenőrök befejezzék munkájukat a következő négy nap alatt. Ezután tudományos módszerekkel kell értékelni az eredményeket, és jelenteni kell azokat a Biztonsági Tanácsnak – mondta az ENSZ-főtitkár Hágában. A szakértők „nagyon keményen dolgoznak, nagyon-nagyon veszélyes körülmények között” – tette hozzá.
A folyamatban lévő helyszíni vizsgálatok ellenére többen már tényként kezelik, hogy Aszad erői vegyi fegyvereket vetettek be. Szerdán Lahdar Brahimi, az ENSZ és az Arab Liga közös megbízottja közölte: bizonyossá vált, hogy Szíriában használtak „bizonyos fajta vegyi anyagot”.
Anders Fogh-Rasmussen NATO-főtitkár is arról beszélt, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint az Aszad-rezsim áll a mérgesgáz-támadás mögött.
Korábban az Egyesült Államok és az Arab Liga is közölte: egyértelmű, hogy a hadsereg vegyi fegyvereket vetett be. A szíriai vezetés ugyanakkor a lázadókat vádolta a vegyi fegyverek használatával.
Szíria „a támadók temetőjévé” fog válni, ha a nyugati országok katonai akciót indítanak ellene – közölte Váel Nadír al-Haláki szíriai miniszterelnök, azzal vádolva az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy „kitalált ürügyekkel” akarnak beavatkozást indítani az ország ellen.
„Szíria meg fogja lepni a támadókat, ahogyan meglepte őket az 1973-as jóm kippúri háborúban is” – közölte a kormányfő az állami televízió jelentése szerint. „A nyugati gyarmatosítók fenyegetései nem ijesztenek meg minket” – tette hozzá.
A kormányfő emellett azt állította, hogy a nyugati államok „valótlan történeteket és ürügyeket találnak ki, hogy beavatkozhassanak Szíriában”.
A szíriai külügyminiszter-helyettes ugyanaznap egyenesen azzal vádolta a nyugati országokat, hogy vegyi fegyverek bevetésére biztatták a felkelőket, majd a kormányerőket vádolták meg a gáztámadással, hogy ürügyet találjanak a Bassár el-Aszad elnök rezsimje elleni katonai fellépésre.
MEGINDULT A MENEKÜLŐK ÁRADATA
A szíriai rezsim ellen várható katonai csapástól tartva sok ezer szíriai hagyta el otthonát. Egy libanoni határőr szerdai közlése szerint huszonnégy óra leforgása alatt mintegy 10 ezren menekültek Libanonba.
A masznái határátkelőhöz Damaszkusz különböző negyedeiből érkeztek polgári személyek, főleg nők és gyerekek, miközben ellenzéki források szerint a rezsimhez hű családok a fővárosban kerestek menedéket. A Damaszkusztól délnyugatra lévő Moadhamiját al-Sám településen tartózkodó felkelők arról számoltak be, hogy a közelben fekvő falvakból a családok a fővárosba utaztak személyes holmikkal megrakott teherautókon. A beszámoló szerint néhány katona is csatlakozni akart a családjához, feletteseik azonban ezt megakadályozták.
Az ellenzéki Szíriai Nemzeti Koalíció (SZNT) közölte: elképzelhető, hogy a rezsim hamarosan mérgesgáz-támadást fog végrehajtani Damaszkusz keresztény elővárosai ellen. Az SZNT szerint ezzel az a céljuk, hogy „nemzetközi szinten újrakeverjék a lapokat”.
KÖRVONALAZÓDIK AZ ÚJABB „HAJLANDÓK KOALÍCIÓJA”
Az elmúlt napok eseményei kapcsán egyre több ország jelezte, hogy csatlakozna az újabb, formálódó „hajlandók koalíciójához”, azaz kész lenne részt venni egy ENSZ-felhatalmazás nélküli, az Egyesült Államok által vezetett Szíria elleni katonai akcióban.
Washington a napokban egyértelművé tette, hogy Bassár el-Aszad átlépett egy határt a két és fél éve tartó szíriai polgárháborúban, amikor a múlt héten a hozzá hű hadsereg állítólag vegyi fegyvert vetett be Damaszkusz környékén. Különböző források szerint küszöbön áll egy korlátozott katonai akció, a légicsapások akár már ma megindulhatnak.
Az Egyesült Államok mellett a beavatkozás két legfőbb támogatója Nagy-Britannia és Franciaország. A brit nemzetbiztonsági tanács szerdán közölte, hogy támogat egy Szíria elleni akciót, Francois Hollande francia elnök pedig kedden bejelentette, hogy országa „kész megbüntetni” a szíriai kormányzatot.
A beavatkozás támogatói között van Ausztrália, Dánia és Lettország. Kedden Traian Basescu román államfő is arról beszélt, hogy Romániának „szolidárisnak kell lennie szövetségeseivel” a Szíria elleni esetleges támadás ügyében.
Szóban Németország is támogatja az akciót, de az egyelőre valószínűtlen, hogy Berlin tevékenyen is részt vegyen a beavatkozásban, többek között a közelgő parlamenti választások miatt.
A közel-keleti államok közül Törökország hosszú ideje – és egyre vehemensebben – szorgalmazza az Aszaddal szembeni fellépést, és a parlament tavaly már fel is hatalmazta Ankarát arra, hogy katonailag is beavatkozzon a konfliktusba. Kedden a 22 államot tömörítő Arab Liga is lépéseket sürgetett, elsősorban a szíriai felkelőket is támogató Szaúd-Arábia, Katar és az Egyesült Arab Emírségek hajlanak a katonai megoldásra.
Az akciótól nem zárkózik el, de azt csak ENSZ-felhatalmazás esetén támogatná Svédország és Olaszország, míg Izrael, Jordánia és Libanon eddig nem közölt egyértelmű álláspontot a katonai fellépést illetően.
A beavatkozás három fő ellenzője Oroszország, Kína és Irán. Az orosz külügyminisztérium szerdai közleménye szerint Szíria megtámadása destabilizálná az országot és a régiót. Moszkva és Teherán az Aszad-rezsim legfőbb támogatóinak számítanak, az előbbi Pekinggel karöltve az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) is megvétózta, hogy a nemzetközi szervezet kényszerítő rendelkezéseket hozzon a szíriai kérdésben. Pont ezért nincs reális esélye annak, hogy az ENSZ BT felhatalmazást adjon egy katonai akcióra.
A beavatkozást ellenzi Lengyelország és Ausztria is. Donald Tusk lengyel kormányfő szerint a katonai akció nem vezetne eredményre, míg az osztrák belpolitikai szereplők a drasztikus lépés előtt kivárnák az ENSZ helyszínen vizsgálódó ellenőreinek jelentését.
