A tüdőrák. Ma már egyaránt pusztít mindkét nemnél. Az ijesztő statisztikai adatok azt mutatják, hogy az utóbbi tíz évben 75 százalékkal növekedett a tüdőrák okozta elhalálozás a nők körében, amit a kutatók az egyre terjedő dohányzással hoznak összefüggésbe.
Korai tünetek szinte nincsenek, fájdalom csak nagyon későn, a mellhártya átrágásánál jelentkezik. A száraz, makacs köhögés, amely a szokásos gyógyszeres kezelés hatására sem szűnik, sőt erősödik, legyen figyelmeztető jel, hogy azonnal fel kell keresni az orvost. Igen korán, a fullasztó köhögés alkalmával vércsíkos köpetre figyel fel a beteg, sőt ritkábban friss vérre is. Ez a jel azonnali, úgymond, még aznapi RTG- és CT-vizsgálatot és gyors műtéti beavatkozást követel, hiszen a daganatos sejtek, megsértve a tüdő egyik véredényének falát, készen állnak arra, hogy szétszóródjanak testünkben. A tüdőrák korai felismerésében legnagyobb szerepe a rendszeres tüdőszűrésnek van (RTG-felvétel), különösen kihagyhatatlan ez a dohányosok körében.
Vesedaganat. Előfordulása a férfiaknál kétszer gyakoribb, mint a nőknél, rendszerint az 5., 6. évtizedben jelentkezik. Tompa vagy hasogató fájdalom az első jel, amely állandósul a derék táján. A vizeletben korán jelentkezik a vér, de csak laboratóriumi vizeletvizsgálat mutatja ki a kezdeti stádiumban. A görcsös, hasogató derékfájdalom ezért mindenképpen megköveteli a vizeletvizsgálatot. Az élő, szemmel észlelhető véres vizelet már késői lelet. Egy hasi ultrahangvizsgálattal kiegészítve a vizelet leletét, igen eredményesen kiszűrhetjük a vesedaganat jelenlétét szervezetünkből.
Májdaganat. A máj rosszindulatú daganata szerencsére igen ritka, inkább az áttétek fészkének lehetne nevezni, ami érthető, a vérkeringésben elfoglalt központi szerepe miatt. A májzsugor (cirrhosis) talaja jó forrása mindenfajta májdaganatnak, mondhatnám, a májzsugor hasonló rugója a májdaganatnak, akár a dohányzás a tüdőráknak. Márpedig az esetek 90 százalékában két esetben számolhatunk májzsugor megbetegedéssel: az alkoholfüggő és a fertőző sárgaságot átélt személyeknél. Ezeknél a betegeknél feltétlen jól jön évente egy hasi ultrahangvizsgálat. A tünetek, ha egyáltalán vannak, nem jellegzetesek. A beteg egyéb okkal nem magyarázható testsúlycsökkenés tapasztalhat, és érzékenység léphet fel a has jobb felső régiójában, a jobb bordaív alatt. Ezenkívül fáradékonyság, hányinger, jelentkezhet, de ezek inkább a cirrhosis tünetei.
Gyomorrák. Elérkeztünk annak a rákbetegségnek korai tüneteihez, amelyet itthoni viszonyaink között is legkorábban felismernek, s ennek köszönhetően az elhalálozás az utóbbi tíz évben rohamosan, mintegy 50 százalékkal csökkent. Néhány év múlva talán elérjük az annyira áhított, világviszonylatban már elért 80-85 százalékot, ami a rendszeres és kötelező rákszűrés hozadéka. Viszonylag korai felfedezésében közrejátszik az a tény is, hogy a gyomorrák lett az a gyomorfekélyből vagy a gyomor felső harmadában lévő mirigyekből támadt, un. adenocarcinoma, mindkét esetben erős korai fájdalomérzés, étvágytalanság, rohamos fogyás jelzi a betegség jelenlétét. A fájdalom inkább evés után jelentkezik (ellentétben a gyomorfekéllyel járó fájdalommal) a köldök tájékán, hányingerrel, puffadással és kifejezett undorral a húsételekkel szemben. A betegség biztonságos felismeréséhez vagy a hagyományos báriumos gyomorröntgen, de inkább a ma már kisebb kórházakban is elérhető gyomortükrözés vezet.
