Mit érnek a tumormarkerek?

Mielőtt válaszolnák erre, az utóbbi időben igen sűrűn elhangzó kérdésre, tisztázzuk egy egyszerű mondat erejéig, mik is azok a tumormarkerek (nevezik még biomarkereknek is)? Az orvostudomány régi vágya, hogy egy egyszerű és gyors laboratóriumi vizsgálattal felismerje a rosszindulatú daganatok korai megjelenését szervezetünkben.

Az 1960-as évektől számítva, számos laboratóriumi eredményt kiáltottak ki a szenzációéhes lapok biztonságos „tumorjelző”-nek, sajnos, mint látni fogjuk, többnyire alaptalanul. A laboratóriumok elszaporodásával, ma már divatossá vált évente kétszer-háromszor tumormarker vizsgálatnak alávetni magukat elsősorban azoknak a személyeknek, akiknek családjában már fordult elő rákos megbetegedés. De a divat nem ismer határokat, tudok 30-40 éves fiatalokról is, akik rendszeresen eljárnak ilyen vér vagy vizelet „ellenőrzésre”. Nézzük, először is a tumormarkerek laboratórium adta kínálatát mielőtt véleményt formálnánk róluk. (Lásd a táblázatot)

Sajnos a rák sok tekintetben évről-évre még mindig kicsúszik kezeink közül, amikor már azt hisszük markunkban van, végre sikerül felfedni abban a korai fázisban, amikor még könnyedén végezhetünk vele, egy váratlan mozdulattal megszabadul szorításunkból és folytatja bomlasztó tevékenységét. Ráadásul, megbújik a könnyű lefolyású betegségek, például a nátha, a torokgyulladás vérvizsgálati eredményei mögé, és felismerhetetlenné válik laboratóriumainkban a későbbi, a már operálandó állapotig. Ezzel a mondattal már sugallottam is a választ a címben feltett kérdésre: a ma ismert tumormarkerek – sajnos – nem alkalmasak a szűrővizsgálatra, vagy a rákos betegség korai kimutatására. A vizsgálatok erre a célra feleslegesek, és drágák is. Egyetlen még vitatott kivétel a prosztatarák korai kimutatására használatos PSA vizsgálat. Úgy tűnik, az egyre tömegesebb prosztatarákos megbetegedések arra késztetik a kutató orvosokat, hogy javaslatot tegyenek a PSA, mint tömeges szűrővizsgálat bevezetésére.

Tudnunk kell azonban, a normálistól jóval magasabb PSA eredmény sem jelent rákos betegséget, az ultrahang, a CT és az urológus egybevágó diagnózisa nélkül. Magas értéket ad ugyanis még a prosztata gyulladása, annak jó indulatú megnagyobbodása, a hosszabban tartó kerékpározás és még sok egyéb mellékbetegség, ami nem témája ennek az írásnak.

Ha a betegség korai felfedésére nem, akkor mire jók a tumormarkerek? Felbecsülhetetlenek, a már felismert, operációval, vagy sugarazással kezelt rákos daganatok terápiás követésében, és az esetleges tumor-áttétek jelzésében. A tumormarkerek alkalmazásának haszna ebben az esetben, tehát a betegség utánkövetésekor, messze meghaladja a különben igen magas költségeket, és indokolt a három-négy havonti vizsgálat elvégzése. Távolról sem jelentik az előbbiek azt, hogy saját egészségünk ellenőrzése érdekében ne látogassuk évente egyszer a laboratóriumot. Bizonyos tesztek évenkénti ellenőrzése beletartozik az idősek és nem idősek betegségmegelőző akciójába.

Egyik következő írásomban szólok még erről, és pontosítom azokat a laboratóriumi kivizsgálásokat, amelyek erre a célra alkalmasak. A tumormarkerek helyett pedig összegyűjtöm és közreadom hamarosan azokat az első jeleket, amelyek jelzik a rosszindulatú daganat jelenlétét szervezetünkben.