Nem csoda, ha „korunk pestisének” nevezzük az érelmeszesedést, hiszen ez a jelenség vagy inkább megbetegedés, néptömegeket érint, egyesek az időskor természetes velejárójaként is szokták emlegetni.
Tévesen, mert nem jár szükségszerűen az életkorral, inkább a modernnek nevezett életmód, a helytelen táplálkozás, hiányos önbecsülésünk, a belefeledkezés az anyagiak halmozásába, a belső feszültségek naponkénti feloldásának hiánya, azoknak átvitele a következő napra – egyszóval a kapkodó életvitel velejárója. Felmenőink – tudjuk – a szalonnával és a kenyérrel étkezésükben nem takarékoskodtak, s ezen a szokásukon mi egy jottányit sem változtattunk. Nos, talán nem is annyira a szalonna jellemző mai nemzedékre, inkább a zsíros, fűszeres ételek, amelyek ma is konyhánk tartozékai, habár se nem kapálunk, se nem aratunk kézi erővel, mint elődeink, akik naponta 4500–5000 kalóriát fogyasztottak folyamatosan kora tavasztól a nyári napokon át késő őszig.
Ma már igen egyszerűen (a vércukorszinthez hasonlóan, akár házilag is) meghatározhatjuk vérünkben a vérzsírok értékeit, ennek segítségével pedig feltérképezhető érrendszerünk pillanatnyi állapota. A házi használatban alkalmazott készülékek azonban még igen drágák, ezért ajánlom, hogy háziorvosunkat kérjük meg, évente egyszer-kétszer utaljon bennünket laboratóriumi vizsgálatra. A vérvétel előtt ne együnk semmit 12-14 órán át.
A vérzsírok értékei a vérben mmol/l-ban:
.....................................Normális ..............Határérték ....................Kóros
Össz koleszterin: ............5,2 alatt................ 5,2–7,0 .......................7,1 fölött
HDL-koleszterin: .............1,42 fölött ............0,9–1,42 .....................0,9 alatt
LDL-koleszterin: .............3,4 alatt ................3,4–4,2 .......................4,2 fölött
Triglicerid: ......................1,7 alatt ................1,7–2,3 ......................2,3 fölött
Az érelmeszesedés (arterioszklerózis) fő rizikófaktora a magas LDL-koleszterinszint, 4, 2-es határérték felett ugrásszerűen nő az érelmeszesedés és csökken az erek rugalmassága. Egyszázalékos növekedése 2%-kal növeli a szívinfarktus veszélyét, s ez fordítva, a koleszterinszint csökkenésére is érvényes. A trigliceridek normálértékének emelkedésével viszont a vérben növekszik a rögök (trombusok) veszélye. Továbbá: amennyiben az összkoleszterin 6,5 mmol/l fölé emelkedik, kétszeresére nő a szívinfarktus és a trombózis kockázata. A HDL-koleszterin, vagy népszerűbben, a „jó koleszterin” egy nagy sűrűségű lipoprotein, amelynek szerepe abban áll, hogy a már lerakodott koleszterint az érfalból visszaszállítja a májba, és így aktívan védi a vérfalat.
A kapott eredményből még a következő fontos meghatározást olvashatjuk ki egy kis leleményességgel: osszuk el (zsebszámolóval) az LDL-t a HDL-lel, tehát LDL/HDL. Ez ugyan a laboratórium dolga, ám megesik, hogy elhanyagolják a kimutatást. A normálértékek 0,00–2,7 közöttiek. Megkaptuk az un. érelmeszesedési indexet, amely egyenes mutatója a fennálló veszélyezettségnek. A 4,1 értéken felül beáll a mindennapos, ezen felül pedig számolnunk kell a mindenórás rizikóhelyzettel.
Amint látjuk, sok függ nemcsak a trigliceridek és a „rossz”, vagyis az LDL-koleszterin magasságától, hanem értékelésnél nagy szereppel bír a „jó” HDL-koleszterin szintje is. Enyhítheti vagy akár semlegesítheti az első látásra magasnak tűnő rossz koleszterin eredményét.
Mint a fentiekből kitűnik, még a medicinában járatlan ember is, egy kis segítséggel, igen sokat megtudhat érrendszere állapotáról. Még többet megtudhat és eredményesebben követheti, ha évről évre egybeveti az eredményeit. Az évenkénti összehasonlítással könnyen rájön arra, hogy életvitele mennyiben károsítja érrendszere állapotát. Természetesen mivel a zsírok étkezéssel kerülnek a szervezetünkbe, az egyes koleszterinszint-értéket bizonyos mértékben gyógyszer nélkül is szabályozhatjuk. De ez más téma.
