Mivel jogerőre emelkedett a fizetések ideiglenes csökkentéséről szóló törvény, bizonyára sokakat érint és érdekel, hogy mi lesz ennek a következménye. Az érintettek különösen azt szeretnék tudni, hogy ez vajon hatással lesz-e a nyugdíjbiztosításra, és hogy emiatt csökkenni fog-e majd a szorzószámuk, ami nyugdíjbavonuláskor igencsak lényeges.
A törvény arról rendelkezik, hogy mindazokat a dolgozókat érinti, akik az állami adminisztrációban, a közvállalatokban a különböző ügynökségeknél, gazdasági kamarában, Szerbiai Nemzeti Bankban vannak munkaviszonyban, de érinti a parlamenti képviselőket, a kormánytagokat és más tisztségviselőket is, valamint a szociális biztosítónál dolgozókat, takarékossági okokból csökkentett fizetést kapnak. Rájuk nézve ez azt jelenti, hogy májustól kezdve csökkentik a fizetésüket, mert ezt a törvényt még április 29-én elfogadta a köztársasági parlament, majd életbe lépett. A jogszabály szerint májustól decemberig fogják alkalmazni ezt a megszorítást, s erre az időszakra vonatkozik a keresetcsökkentés. Az állami kasszából élők közül a jogszabály alól felmentést kaptak a bírók, az ügyészek, a katonaság és a rendőrség kötelékében szolgáló pilóták, a légiforgalomnál ellenőrző munkakörben dolgozók, a biztonsági szolgálat alkalmazottai, a diplomaták, a büntetés-végrehajtási intézetekben dolgozók, az oktatásban, a tudomány területén, az egészségügyben, a kultúra és a gyermekvédelem körében szolgálatot teljesítők.
Tehát azok, akik a törvény alapján e megszorítás alá esnek, májustól kezdve laposabb borítékot fognak kapni, de mégis vigasztaló számukra, hogy mindez nem lesz hatással arra, hogy mekkora összeget fizetnek utánuk a nyugdíjbiztosításban, és ha nyugdíjba vonulnak, mekkora lesz a havi járandóságuk. Ugyanis a keresetek ideiglenes csökkentése nem jelenti a nyugdíjbiztosítási járulék csökkenését, mert nem a bruttó személyi jövedelmet fogják lefaragni, hanem a nettó kifizetés esetében alkalmaznak csökkentést. Tehát a járulékok és az adók összege, amely a bruttó jövedelemben van megszabva, marad a régi, viszont a fizetésnek a lefaragása, a nettó keresetre vonatkozóan nyilvánul meg. Ez a gyakorlatban úgy fog kinézni, mint amikor valaki kölcsönt vesz fel és a fizetéséből levonják a kölcsön részletét. A törvényalkotó 40 000 dinárban szabta meg a felső határt, tehát arra nem vonatkozik a fizetéscsökkentés, akinek 40 000 dinár a nettó keresete. Olyan rendelkezést hoztak, hogy 40 000–100 000 dinárig a nettó fizetésre vonatkozóan 10 százalékos fizetéscsökkentést eszközölnek, 100 000 dinár felett pedig 15 százalékosat. Tehát ha valakinek 60 000 dinár a nettó fizetése, akkor az ő esetében a bruttó fizetés 84 575 dinár lesz, a 10 százalékot a fizetéséből levonják, ami a 60 000 dinárra vonatkozik, így a nettó fizetése 58 000 dinárra csökken. Tehát havonta 2000 dinárral fog kevesebbet kapni. Akinek 100 000 dinár fölött van a fizetése, mondjuk
140 000 dinár, annak a bruttó fizetése 198 698 dinár lesz, a levonás után a 140 000 dinár helyett 128 000 dinárt kap kézhez, ami esetében azt jelenti, hogy a törvény értelmében 12 000 dinárt vonnak le. A 300 000 dináros fizetéssel rendelkezőknek a bruttó fizetése 383 031 dinár lesz, 136 153 dinárral csökken, így a mostani nettó fizetésük 163 846 dinárt tesz majd ki.
