A ciklikus mozgások megléte önmagában is az egyik bizonyítéka annak, hogy a gazdaság is csak egy ökoszisztéma. Az ökoszisztémát az organizmusok kölcsönhatásaként határozzák meg a természetes környezettel, amelyben élnek. Erről inkább a természetben zajló jelenségek juthatnak eszünkbe, de a világgazdaság „evolúciója” hasonló mintázatot mutat, mint a természetben zajló jelenségek. Éjszakák és nappalok, évszakok váltakoznak, mindig vannak jó és rossz időszakok, de mindez természetes jelenségként fogható fel. A gazdasági ciklusok is hasonlóak. A kedvezőtlen hatások ellen azonban lehet védekezni. Télen például fűtünk, hogy ne fázzunk, öltözetünk sem ugyanaz, mint nyáron. Ettől azonban még a télből nem lesz nyár, még ha a meleg szobában el is képzeljük, hogy az van. Noha a gazdaságban megfigyelhető ciklusok nem teljesen szabályosak, a szakirodalom az időtartam szerint megkülönbözteti a Kitchin-ciklust (10–40 hónapos), a klasszikus konjunktúra ciklust (8–10 évenként az újratermelés egészében jelentkezik), a Kuznets-ciklust (18–20 éves a periódusa), a Kondratyev-féle hosszú ciklust (40–60 éves ciklus), valamint az emberöltőnél is hosszabb szuperciklusokat 150–200 éves ciklushosszal. Ezt tudva már nem is olyan nagy kérdés, hogy miért omlik össze időről időre menetrendszerűen a piacgazdaság. A nagy válságokat mindig egyféle általánosan eluralkodó pesszimizmus, majd pánikhangulat előzi meg. Az utóbbi időben lényegében nincs olyan nap, amikor a világon valahol ne vonulnának elégedetlen tömegek az utcára. Gyakran már oda sem figyelünk rá, pedig intő jel lehet. Az elégedetlen tömegek megmozdulásait még a média is esetenként tudatosan elhallgatja, illetve csekély jelentőségű eseményként kezeli. Máskor a jelentéktelen eseményeket úgymond felfújják. Pedig valójában olyan korban élünk, amikor forrong az egész földkerekség.
Dominóelv
A szakemberek többsége a gazdasági élet jelentős megrázkódtatásait az egyensúly nagyarányú megbomlásával magyarázza. Olyankor az egyes termékek hiánya vagy többlete felborítja az egyébként is csak hosszú idő átlagában felfedezhető, és folyamatosan jobbra-balra billenő érzékeny piaci egyensúlyt. Az ilyenkor megfigyelhető dominóeffektus pedig már pszichológiai tényezőkre is visszavezethető. Napjainkban is gyakran tapasztalhatjuk, hogy amikor a pánikhangulat eluralkodni látszik, az emberek tömeges, egyirányú viselkedése, például a részvényeladás vagy a tőkekivonás, de az egyszerű emberek esetében akár bizonyos termékek felhalmozása elképesztő méreteket ölt, s annak komoly következményei vannak. A tőzsdék zuhanása, árfolyamok ingadozása az úgynevezett befektetői pánik miatt is megjelenik. Ez azt jelenti, hogy azok, akik eddig például részvényekbe fektették pénzüket, tömegesen hirtelen úgy döntenek, kiveszik tőkéjüket a befektetéseikből, mert azt gondolják, a következő időszakban a tőzsdén, mint a gazdasági folyamatokra legérzékenyebben reagáló és emiatt igen kockázatos piacon nem lesz biztonságban a vagyon. A pénzt olyankor készpénzbe vagy befektetői aranyba menekítik, hogy átvészeljék a közelgő nehéz időszakot. A kínálat-kereslet törvénye alapján pedig a nagy kínálat, alacsony kereslet következtében hirtelen zuhannak a részvényárak. Ez okozza rendszerint a világot bejáró pánikhangulatot.
A hatékony piac és a cél nélküli őgyelgés elmélete
A hatékony piac elmélete alapján több megközelítési módot ismerünk annak tanulmányozására, hogy milyen irányúak az ármozgások. Az ilyen ingadozások a szervezett piacokon, azaz a tőzsdéken, de a kisboltokban tapasztalható jelenségektől kezdve a világgazdasági folyamatokban is tetten érhetőek. Ismert ugyanakkor az úgynevezett cél nélküli őgyelgés elmélete, miszerint a részvényárfolyamok ingadozása grafikonra kivetítve arra hasonlít, mintha folyamatosan fej vagy írást játszanánk egy pénzérmével, és azt lerajzolnánk. Sokan próbálnak tudományos magyarázatokkal szolgálni, de a világ meghatározó nagyvállalatai részvényeinek értékét, ha grafikonon ábrázoljuk, a cél nélküli őgyelgés formáját mutatja az ábra. A hatékony piac elmélete szerint az áraknak egy olyan jól működő spekulációs piacon, mint a tőzsde, véletlenszerűen kell mozogniuk, tehát ez akár igazolhatja is a jelenséget. A hatékony piac elmélete szerint minden információ, valamint bármely előre megjósolható gazdaságpolitikai döntés eleve beépült az árakba. Az előre nem látható, meglepetésszerűen bekövetkező események tudnak kilengéseket okozni. Az viszont tényként kezelhető, hogy tartósan növekedési pályán csak akkor lehet egy gazdaság, ha megvannak az alapfeltételek, ha van benne növekedési potenciál. Növekedési potenciált pedig csak beruházásokkal lehet létrehozni.
Nyitókép: (Illusztráció: pixabay)
