Több mint egymilliárd eurót vittek ki az offshore paradicsomokba tavaly a Szerbiában tevékenykedő vállalatok. A Szerbiai Nemzeti Bank adatai szerint a legtöbb pénz, mintegy 806 millió euró, Hongkongba került. Szingapúrba 170 millió eurót vittek ki az itthon tevékenykedő, ám ott bejegyzett szerb vállalatok, a Brit Virgin-szigetekre viszont 24 millió eurót. Milliós tételek kerültek Libanonba és Liechtensteinbe is, de a panamai, marshall-szigeteki, dominikai és a seychelle-szigeteki adórendszerek kedvezményeivel is éltek az országunkban működő vállalatok – áll a központi bank jelentésében.
A legnagyobb tételeket a fémiparban bejegyzett cégek utalták külföldre: a pénzkivitel 26 százaléka ebből a gazdasági ágazatból származik. Az adóparadicsomokba kivitt pénzmennyiség 13 százalékát a bányászati szektor valósította meg. A számítógép-gyártással foglalkozókhoz az összkivitel 8 százaléka, a háztartási gépeket előállítókhoz pedig az adóparadicsomokba áthelyezett pénzek 9 százaléka köthető – erősítették meg a Blicnek a Szerbiai Nemzeti Bankból.
Ugyanitt kiemelték, hogy a Hongkonggal megvalósított forgalom növekedése elsősorban annak a közvetlen együttműködésnek az eredménye, amelyet a kínai különleges közigazgatási területről érkező befektetők a feldolgozóipari és bányászati szektorban tevékenykedő szerb cégekkel valósítottak meg.
AZ OFFSHORE NEM TÖRVÉNYTELEN
Az adóparadicsomokat általában a törvénytelen tranzakciókhoz, a pénzmosáshoz és az illegális üzletelésekhez kötjük, az úgynevezett offshore zónában működő cégek azonban teljes mértékben törvényes keretek között működnek – hívta fel a figyelmet az említett országok adókedvezményein alapuló cégalapítások jelentőségére Ljubodrag Savić, a Belgrádi Egyetem Közgazdasági Karának professzora.
– A cégek általában a kisebb adókulcs vagy a csökkentett kezelési költségek miatt döntenek úgy, hogy a tevékenységük helyszínétől függetlenül olyan országban jegyzik be a vállalatot, amelyekben kedvezményesebb feltételeket biztosítanak az üzletek lebonyolításához. Az adóparadicsomokban számos világszinten elismert márka és cég is be van jegyeztetve, és egyes milliárdosok is úgy döntenek, hogy a saját országuk helyett például Monacóban adóznak. Minderre törvényes lehetőséget biztosítanak az érvényben levő rendelkezések – magyarázta a professzor.
AZ ADÓPARADICSOMOK ELŐNYEI
Az offshore zónák annál sikeresebbek, minél rugalmasabb adóztatási rendszert biztosítanak – állítja Milan Kovačević. A külföldi befektetésekkel foglalkozó szaktekintély Luxemburg rendelkezéseit hozta fel példaként, ahova tavaly 500 millió eurót vittek ki a Szerbiában tevékenykedő vállalatok.
– Az északnyugat-európai kis államban a jogi személyekre vonatkozó rendelkezések és a cégek közötti tulajdonjogra vonatkozó szabályozások érdekes lehetőségeket biztosítanak. Törvényes alapokra helyezték ugyanis azt is, hogy a társaságként működő cégek az ingatlanberuházásokból származó profitot adóhatékonyan fektethessék be újra akkor is, ha a leányvállalataik székhelyei más országokban vannak.
Kovačević szerint az utóbbi időben a közvélemény nyomására nemzetközi szinten is nagyobb intenzitással kutatnak az adócsalások és a pénzmosások után. Ennek eredményeképpen górcső alá került a luxemburgi adórendszer is, de továbbra is vitathatatlan, hogy az ottani rendelkezések a cégalapítóknak olyan törvényes kereteket biztosítanak, amelyek által magasabb profitot tudnak elérni – magyarázta a szakember.
