Szerbia exportjának 65 százaléka az Európai Unióba, 15 százaléka pedig a CEFTA-régióba irányul. Más európai országokba – Oroszországot is beleértve – mindössze 6 százalék jut. Különösen gyenge Szerbia jelenléte a balti államokban, az EFTA-országokban (Svájc, Norvégia, Liechtenstein, Izland), valamint Moldovában és Grúziában. Szerbia évente legfeljebb 500 millió euró értékben exportál az említett kilenc országba. Ez nagyjából egy hónap németországi exportjának felel meg, és csaknem tízszer kevesebb, mint a CEFTA-régióba irányuló éves kivitel.
A probléma egyik fő oka a hazai export szerkezete. Az ország elsősorban autóalkatrészeket, elektromos kábeleket, gumiabroncsokat, fémtermékeket és mezőgazdasági termékeket szállít külföldre. A szerb vállalatok ezért gyakran csak közvetve vannak jelen a gazdagabb európai piacokon, külföldi cégek beszállítóiként.
Nikola Ranković, a Szerbiai Gazdasági Kamara elemzési központjának vezető tanácsadója a Biznis i Finansije magazinnak elmondta, hogy a szerbiai kivitel irányát az is meghatározza, hogy az exportáló vállalatok többsége külföldi tulajdonban van.
– A német, olasz vagy cseh vállalatok által Szerbiában létrehozott gyárak főként az anyavállalatok igényei alapján alkatrészeket és különböző részegységeket gyártanak. Ezeket általában az anyavállalatokhoz szállítják, ahol beépítik a késztermékekbe, amelyeket ezt követően magasabb áron értékesítenek más, távolabbi piacokon. Ezért Szerbia elsősorban azokba az országokba exportál, ahonnan a külföldi befektetők érkeznek, például Németországba, Kínába vagy más uniós országokba – fejtette ki Ranković.
A szakértő szerint a kis- és középvállalkozások számára a távolabbi európai piacokra való eljutás már önmagában is jelentős költséget jelent. Az általuk jellemzően gyártott termékek jellege és a szállítás költsége miatt az ilyen piacokra való terjeszkedés sok esetben túl drága számukra. Ehhez további ösztönző intézkedésekre, különösen kedvezőbb finanszírozási lehetőségekre lenne szükség.
Nyitókép: Pixabay
