A világ négy legnagyobb kereskedelmi vetőmagvállalata – a Bayer, a Corteva Agriscience, a Syngenta és a BASF – együtt a globális vetőmagpiac mintegy felét ellenőrzi, miközben ugyanez a négy vállalat a növényvédő szerek piacának 56 százalékát tartja kézben – derül ki az ETC-kutatócsoport jelentéséből, mely a globális mezőgazdaság vállalati koncentrációját vizsgálta.
Mintegy tíz évvel ezelőtt a világ tíz legnagyobb vállalata ellenőrizte a kereskedelmi vetőmagpiac mintegy 40 százalékát, mára azonban a piac jelentős része néhány nagyvállalat kezében összpontosul. A legfrissebb adatok szerint a négy legnagyobb vállalat a kereskedelmi vetőmagpiac 50 százalékát, a tíz legnagyobb pedig 63 százalékát adja – írja a Blic Biznis.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a világ mezőgazdasági termelőinek egyes piacokon egyre kevesebb nagy beszállító közül választhatnak, amikor vetőmagot, növényvédő szereket, műtrágyát vagy mezőgazdasági gépeket vásárolnak.
Ez a piaci helyzet az évtizedek óta tartó vállalati összeolvadások és felvásárlások következménye. A német Bayer 2018-ban felvásárolta az amerikai vetőmag- és növényvédőszer-gyártó Monsantót, ami ennek a folyamatnak az egyik legismertebb példája. A Dow és a DuPont egyesülésével létrejött az új mezőgazdasági óriásvállalat, a Corteva Agriscience. A Potash Corporation és az Agrium összeolvadásából létrejött a Nutrien, a kínai ChemChina pedig felvásárolta a svájci Syngentát.
A nagyvállalatoknak azért is lehet előnyük, mert az új növényvédő szerek fejlesztése rendkívül költséges és hosszadalmas. Az Európai Unióban egy új szer engedélyezése akár hét–tíz évig is tarthat, miközben a már piacon lévő vállalatok jelentős összegeket tudnak fordítani meglévő termékeik engedélyeinek fenntartására és meghosszabbítására. Ez megnehezítheti az új versenytársak piacra lépését.
A gazdák számára mindez többféle következménnyel járhat. Ha kevés nagyvállalat uralja a piacot, a gazdáknak kevesebb lehetőségük van arra, hogy különböző beszállítók és termékek közül válasszanak. Ha kevés alternatíva áll rendelkezésükre, nehezebben tudnak másik, kedvezőbb árú termékre váltani. Az ellátási problémák is nagyobb kockázatot jelenthetnek. Ha egy nagy beszállítónál termelési, szállítási vagy más probléma merül fel, az egyszerre sok gazdát érinthet, és nehezebbé válhat bizonyos termékek beszerzése.
A gazdák költségeit azonban nemcsak a piaci szereplők száma, hanem az inputanyagok árának változása is meghatározza. A Szerb Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025 harmadik negyedévében a növényvédő szerek ára 12,1 százalékkal, a műtrágyáké pedig 10,4 százalékkal emelkedett éves összevetésben. Ezzel szemben a vetőmagok ára 15,3 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest.
Az adatok azt mutatják, hogy a szerb gazdák inputköltségei jelentősen ingadozhatnak, és az egyes termékcsoportok ármozgása sem feltétlenül azonos. Ezért a piaci koncentráció mellett az energiaárak, az alapanyagköltségek, a nemzetközi piacok és az ellátási zavarok is fontos szerepet játszanak abban, hogy mennyibe kerül a mezőgazdasági termelés.
A kritikusok arra figyelmeztetnek, hogy ez a piaci struktúra érzékenyebbé teheti az élelmiszerrendszert az ellátási zavarokkal szemben. Példaként az iráni háborúval és a Hormuzi-szoros blokádjával kapcsolatos zavarokat említik, amelyek állításuk szerint hozzájárultak a műtrágya és az élelmiszerek árának világszerte tapasztalható emelkedéséhez.
Nyitókép: Pixabay
