Szerbiában a bruttó hazai termék (GDP) aránya mindössze 2 százalékkal növekedett, ami jelentősen elmarad a korábbi előrejelzésektől – hangzott el a svéd kormány által szervezett makrogazdasági panelbeszélgetésen Belgrádban, amelyet a KPMG tanácsadó cég és a Helyi Gazdaságfejlesztési Nemzeti Tömörülés (NALED) székházában tartottak. Mint mondták, hasonló tendencia volt megfigyelhető Közép- és Kelet-Európa országaiban is.
Lev Ratnovski, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerbiai állandó képviselője kiemelte, Szerbia gazdasága ennek ellenére továbbra is ellenálló.
– A növekedés fenntartásához Szerbiának komplex, technológiai beruházásokat kell bevonzania, ezek jelenleg hiányoznak. Látható, hogy a gazdasági jog fejlesztése, valamint az erre vonatkozó szerződések átlátható és igazságos végrehajtása már a prioritások között szerepel, de szükséges lenne a gazdasági bíróságok digitalizálása, a munkatörvények és a munkajogi szabályozás modernizálása, illetve az ideiglenes és alkalmi munkákra vonatkozó előírások fejlesztése is – hangsúlyozta az IMF képviselő. Elmondta, Szerbia a Nyugat-Balkánon a legfelkészültebb a mesterséges intelligencia alkalmazására, azonban további fejlődési utat kell még bejárnia, különösen az oktatás területén.
Erre az évre a pénzintézet 3 százalékos gazdasági növekedést jelez előre Szerbia számára, amely kisebb a 2024-es reális GDP-bővülésnél.
A panelen kiemelték, az unió továbbra is Szerbia legfontosabb külkereskedelmi partnere, hiszen az ország exportjának kétharmada ide irányul.
Világkereskedelmi vonatkozásban 2025-ben Szerbia összes exportja 8,4 százalékkal, az importja pedig 7,2 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi hiány 8,8 milliárd eurót tett ki.
Aleksandar Simić, a NALED ügyvezetője ennek kapcsán kijelentette, Szerbia szó szerint a határainak átjárhatóságából él – minden egyes óra, amit a kamionok a határon várakoznak, magasabb kiszállítási költséget, az exportőröknek pedig alacsonyabb versenyképességet jelent.
– Miközben az unió kulcsfontosságú piacunk, az olyan intézkedések, mint az új be- és kiléptetőrendszer, valamint egyéb szabályozási követelmények komoly terhelést jelentenek a gazdaság számára – szögezte le az ügyvezető. Kiemelte: ezért kulcsfontosságú, hogy biztosítsák az eljárások gyors és kiszámítható lefolyását, illetve az erős intézményes támogatást a vállalatok számára. Így ezekkel a változásokkal Szerbia versenyképesebb, ellenállóbb és hosszú távon is felkészültebb lesz az európai piacra.
Nyitókép: Beta
