Szerbiában minden második cégnek problémát okoz a korrupció – áll az Európai Bizottság szerbiai joguralomról szóló jelentésében, amelyről a Forbes Serbia üzleti szakportál értesítette a közvéleményt. Ugyanebben kiemelik, hogy a megkérdezett cégvezetők 84 százaléka állította azt, hogy Szerbiában elterjedt a korrupció: elemzők szerint ez magasan az Európai Uniós átlag felett van, amely jelenleg 64 százalékos. Az uniós 53 százalékos átlag felett van az a becslés is, mely szerint a szerbiai vállalatvezetők 63 százaléka véli úgy, hogy üzletelésében problémát okoz a korrupció. Ugyanakkor a megkérdezettek 26 százaléka gondolja úgy, hogy elegendő olyan bűnvádat indítanak az országban, amely távol tartja a lakosokat a korrupt cselekményektől: ez az arány is jelentősen alul marad az uniós 36 százalékos kimutatástól.
Az Európai Bizottság egyébként azt elemezte, hogy Szerbiában milyen mértékben érvényesítik a korrupció elleni harcot. Ez ugyanis jelentősen kihat az ország gazdaságára is – indokolják meg a felmérés okát az elemzők, és kiemelik, hogy a jelentés szerint a szakemberek, a polgárok és az üzletemberek is úgy vélik Szerbiában, hogy a közszférában igen magas a korrupció szintje. A jelentéstevők emlékeztetnek arra a 2024-es évre vonatkozó mutatóra is, amelyet a korrupció jelenlétéről közölt a Transparency International: a felmérésen Szerbia 35/100-as mutatót kapott, ami a 105. helyre pozicionálta az országot a korrupció mértéke szerint felállított világszintű ranglistán. Az elemzők kiemelik ugyan, hogy Szerbia tekintetében ez az eddigi legjobb eredmény, ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy a mutató az elmúlt öt évben változatlan. A korrupciót elemző Eurobarometar 2025-ben begyűjtött adatai is azt mutatják, hogy a jelenséget általánosan elterjedettnek véli a megkérdezettek 85 százaléka (az uniós átlag 69 százalék), miközben a lakosok 31 százaléka úgy gondolja, hogy a korrupció a mindennapi életükbe is beleszövődik (az uniós átlag e tekintetben 30 százalék) – sorolják a viszonyításokat a jelentésben.
Az Európai Bizottság ugyanitt arra is emlékeztet, hogy Szerbia a múlt év júliusában elfogadta a korrupcióellenes harc nemzeti stratégiáját a 2024 és 2028 közötti időszakra vonatkozóan. Az európai szakemberek szerint azonban ez a stratégia szűk lehetőségeket irányoz elő a problémák rendezésére és a kihívások kezelésére. Emellett nem tartalmazza megfelelő mértékben azokat a javaslatokat, amelyeket a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO), az Európa Tanács korrupcióellenes ellenőrző szerveként javasolt a korábbi fejlesztések elemzése után. Az Európai Bizottság a mostani jelentésében megerősítette: Szerbiában megfelelő koordinációs rendszereket kell érvényesíteni a harc irányításához, költségvetési eszközökkel kell támogatni a változások megvalósulását, és hatékony ellenőrző, valamint fejlesztő rendszereket kell létrehozni ahhoz, hogy a szóban forgó stratégia megvalósuljon. Ugyanakkor a jelentésben azt is negatívumként említik, hogy Szerbia még mindig nem írta alá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egyezményét, amely a megvesztegetés elleni küzdelemre kötelez.
A jelentésben egyébként kiemelik azon ágazatokat is, amelyek a szakemberek szerint külön érzékenyek a korrupcióra Szerbiában: ezek az adórendszer, a vámrendszer, a magánosítás és a közbeszerzési eljárások, de az olyan gazdasági érdekeket nem megvalósító területeket is megemlítik mint az egészségügy, az oktatás és a helyi önkormányzatok. Magas korrupciós kockázattal jelölték az állami vállalatokat, az engedélyek kiadását, a csődeljárásokat, a köz- és magánszféra partneri kapcsolatait és az egészségügyi szektort. Ugyanakkor nagy kihívásként említették azon kivételezéseket a törvény érvényesítése alól, amelyek az állami egyezmények teljesítése miatt történnek: a közbeszerzési eljárások ellenőrzése ugyanis kimondottan alacsony szinten van Szerbiában – állítják az Európai Bizottság szakemberei, akik szerint a közérdekű projektek megvalósítására vonatkozó közviták lebonyolítása is csökkent Szerbiában, jelentőségük pedig a minimumra korlátozódott. Hihetetlenül alacsony szinten van az országban az igazságszolgáltatásba vetett hit mind a lakosság, mind a vállalkozók körében is: a 2024-es felméréshez viszonyítva az idén a lakosság körében 36 százalékkal kevesebben bíznak a szerbiai igazságszolgáltatásban – áll a Forbes Serbia által közölt jelentésben, amelyben az Európai Bizottság felmérését összegezték a szakemberek.
Nyitókép: Pixabay
