Az EU tagállamainak az év végéig saját tervet kell benyújtaniuk arról, hogyan állítják le az orosz energiahordozók importját. Több ország valószínűleg majd olyan „papírt” küld Brüsszelnek, amelyben jelzi: nem tesznek semmi, hiszen már régen nem vásárolnak kőolajat, sem földgázt Oroszországtól. Többségük az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete után állította le az importot. Néhány ország azonban ezt nem tehette meg, mert máshonnan nem tudta beszerezni a gazdasága számára létfontosságú energiahordozókat. Közéjük tartozik Magyarország és Szlovákia, amelyek korábban haladékot kaptak az átállásra.
Május 6-án azonban Dan Jørgensen, az Európai Bizottság (EB) energiaügyi biztosa részletes ütemtervet ismertetett arról, hogy – az energetikai átállást és az Oroszországtól való teljes energetikai függetlenedést szorgalmazó uniós program részeként – 2027 végéig az EU mindegyik országának fokozatosan le kell állnia az orosz földgáz és kőolaj importjával. A határidő lejárta után az orosz vezetékes és cseppfolyósított földgázt (LNG) szállító szolgáltatókkal új megállapodásokat már nem lehet kötni.
Ez rendkívül kellemetlen helyzetbe hozhatja Magyarországot, amely ragaszkodik az orosz energiahordozókhoz, mert alternatív útvonalakon csak jóval drágábban szerezheti be a kőolajat és a földgázt is. Budapest ezért elutasítja a tervet.
Az elképzelések szerint az EU-tagállamoknak először a rövid távú szerződéseket kell megszüntetniük az év végéig. A hosszú távú szerződéseket 2027 végéig kell felmondaniuk. Brüsszel ehhez jogi megoldásokat is kínál, és várhatóan júniusban ismerteti a konkrét irányelveket, amelyeket végül a tagállamok legfontosabb vezetőit tömörítő Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek (EP) is jóvá kell hagynia.
Az EB szerint minderre azért van szükség, mert Moszkva már az Ukrajna ellen 2022 februárjában megindított katonai inváziója előtt is zsarolásra használta a legfontosabb exportcikkének számító földgázt és kőolajat. A háború kezdete után pedig olykor egyoldalúan leállította, vagy akadályozta az energiaszállításokat a partnerei egy részének.
Brüsszel ezt elfogadhatatlannak nevezte, és azt sem akarja tovább, hogy az oroszoknak a földgázért és a kőolajért kifizetett összegek tovább támogassák a Kreml hadigépezetét és Vlagyimir Putyin orosz elnök háborúját Ukrajna ellen. Az EU vezetői már 2022 márciusában kinyilvánították, hogy (fokozatosan) felhagynak az orosz energiahordozók vásárlásával. Azóta a tagországok zöme csökkentette a beszerzéseit. Ennek ellenére – miként arra Brüsszel az utóbbi időben többször is rámutatott – az uniós tagállamok az elmúlt három évben többet fizettek Oroszországnak az energiaimportért, mint amennyivel a megtámadott Ukrajnát támogatták. (A szakmai körökben elismert Kieli Világgazdasági Intézet szerint 2022. február 24-étől, vagyis a háború kezdetétől, 2024 decemberéig az EU 138 milliárd dollár katonai, pénzügyi és humanitárius támogatást nyújtott Ukrajnának.)
A háború kezdetéig az EU teljes földgázimportjának 45 százaléka, kőolaj importjának pedig a 27 százaléka Oroszországból érkezett. A megújulóknak, az energiamegtakarításnak és a nemzetközi partnerek segítségének köszönhetően ezek az arányok mára jelentősen megváltoztak: az uniós gázszükséglet alig 13 százaléka származik már csak orosz forrásból, a kőolaj esetében ez az arány mindössze három százalék.
Ursula von der Leyen EB-elnök a minap arról számolt be az EP-ben, hogy már jelentősen csökkent az orosz fosszilis energiahordozók uniós importja (a korábbi havi 12 milliárd euróról 1,8 milliárdra). A teljes leállást részben azzal indokolta, hogy Oroszország nem megbízható partner, és az EU energiaellátása, gazdasága nem függhet az ottani földgáztól, kőolajtól. „Az orosz fosszilis energia kora Európában hamarosan véget ér” – üzente.
Az EB nem tart attól, hogy a teljes leválás az orosz energiahordozókról áremelkedést gerjeszt az uniós piacon. Azzal érvel, hogy fokozatosan zárják el a csapokat, így az intézkedés nem okoz jelentős drágulásokat. Brüsszel szerint az intézkedéseket úgy alakította ki, hogy biztosított legyen az EU energiaellátása és az árak se okozzanak felfordulást a piacokon.
Ezzel nem mindenki ért egyet. Néhány szakértő arra figyelmeztet, hogy az import jelentős visszaesése miatt már tavaly a korábbi kétszeresére emelkedett a földgáz átlagára a mérvadó európai uniós tőzsdén. Ha pedig megvalósul Brüsszel legújabb terve, az ár megint duplázhat.
Az uniós terv magába foglalja az atomerőművekben használt fűtőanyag oroszországi beszerzésének radikális visszafogását is, végső esetben a megszüntetését. Erre is fokozatosan kerülne sor, egyelőre nem pontosított hosszabb időtávon belül. Az viszont szinte biztos, hogy elsősorban a dúsított urán oroszországi importját érintené a döntés. A brüsszeli bejelentés alapján nem zárható ki, hogy az orosz nukleáris fűtőelemek vásárlását nem tiltaná meg az EU, csak éppen (magas) vámot vetne ki rájuk, s nem engedélyezné új szerződések aláírását az orosz állami tulajdonú Roszatommal, amely a világ egyik legnagyobb és meghatározó jelentőségű atomenergetikai vállalata.
Nyitókép: Pixabay
