Régiókra lebontva az ország kivitelében a legnagyobb rész (36 százalék) Vajdaságra esik, a tartományt követi a Belgrádi régió 22,2 százalékkal, majd Dél- és Kelet-Szerbia (21,7 százalékkal), majd Šumadija és Nyugat-Szerbia (19,9 százalékkal) következik. A behozatal viszonylatában a Belgrádi régió áll az első helyen 45,3 százalékkal, Vajdaság 30,9 százalékkal részesedik Szerbia importjából, Šumadija és Nyugat-Szerbia 11,9, Dél- és Kelet-Szerbia viszont 11 százalékkal.
A szerbiai export legnagyobb része Olaszországba (584 millió dollár), Németországba (526 millió dollár) és Bosznia-Hercegovinába (443 millió dollár) irányult. A mondott időszakban a behozatal terén első számú külkereskedelmi partnerünk – mindenekelőtt a kőolaj- és a földgázbehozatalnak köszönhetően – Oroszország volt 1076 millió dollárral, őt követte Németország 835 millió dollárral és Olaszország 646 millió dollárral.
Az egykori jugoszláv tagországok egy részét, valamint Moldovát és Albániát összefogó CEFTA-országok továbbra is meghatározó szerepet játszanak Szerbia külkereskedelmében. A CEFTA-országokkal Szerbia az év első hónapjában – főként a mezőgazdasági termékek kiviteléből eredően – 536 millió dolláros külkereskedelmi többletet valósított meg.
A szerbiai exportszerkezettel nem igazán lehet dicsekedni, mivel főként ipari nyersanyagokból áll. Az év első öt hónapjában legnagyobb értékben (513 millió dollár) vasat és acélt szállítottunk külföldre, a színes fémek exportja 395 millió dollárra rúgott, az elektromos készülékek kivitelével 297 millió dollárt, míg a mezőgazdasági termékekével – a zöldség- és a gyümölcsfélék nem számítva – 296 millió dollár nyereséget valósított meg az ország.
