Az államadósság Magyarország első számú problémája, ami 2006–2011 között 64 százalékkal, 8190 milliárd forinttal nőtt – jelentette ki tegnap a sajtótájékoztatót tartó Domokos László, az Állami Számvevőszék (ASZ) elnöke, amelyen ismertette a testület jelentését az államadósság 2006–2011 közötti alakulásáról.
Az államadósság összege 2006-ban 12 766 milliárd forint volt, ami 2011 végére 20 955 milliárdra emelkedett – jelezte az ÁSZ elnöke. Hozzátette, hogy az adósság növekedési üteme 2006-ban (15,2 százalék) és 2008-ban (16,2 százalék) kiugró volt. Az ok az első esetben a tetemes központi költségvetéshiány, a második esetben az IMF-től lehívott hitel egy részének devizabetétként való elhelyezése volt.
Domokos László elmondta: az árfolyamveszteség 1657 milliárd forinttal növelte az államadósságot a vizsgált öt év alatt. A devizaadósság a 2006. évi 3591 milliárd forintról 10 170 milliárdra nőtt 2011-re, s közben a devizaadósság aránya 28 százalékról 48,5 százalékra emelkedett.
Az adósság alakulásában az éves költségvetési hiányok mellett jelentős tényező volt az egyedi döntések hatása – hangsúlyozta az elnök. Az egyedi döntések közül az adósság-átvállalás 2006-2007-ben 474 milliárd forinttal, 2011-ben 246 milliárddal növelte, miközben a magánnyugdíj-pénztáraktól átvett állampapírok bevonása 1407 milliárddal, az átvett értékpapírok értékesítéséből származó bevétel 81 milliárddal csökkentette az adósságállományt. Ezzel összefüggésben az elnök kitért az elől a kérdés elől – hivatkozva arra, hogy az ÁSZ csak a tényeket vizsgálja –, hogy a magánnyugdíj-pénztáraktól átvett vagyon mennyivel csökkentette volna az államadósságot, ha azt teljes egészében arra fordítja a kormány.
A GDP-hez viszonyított magyar adósságállomány az Európai Unión belül magas – válaszolta egy másik kérdésre az elnök. Magyarázatként hozzátette, a 2004-ben csatlakozó országokhoz kell viszonyítani a magyar adósságot, azokhoz az országokhoz, amelyek nem tagjai az euróövezetnek, s ebben az összehasonlításban nem áll jól Magyarország.
