Konkrét adatokkal nem rendelkezett sem a pénzügyminiszter, sem pedig a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselője, ugyanis a Szerbiai Villanygazdaság szerkezeti átalakításáról júniusban döntenek, az év második felében már tudni lehet majd, mennyivel drágul meg a villanyáram. Azt ugyanakkor Suzana Murgasova, az IMF küldöttségének belgrádi vezetője kijelentette, a közszférában dolgozók fizetésének, valamint a nyugdíjaknak a növelése nem képezte a tárgyalások témáját. Vagyis erre – a bejelentések ellenére – a közeljövőben várhatóan nem kerül sor.
Murgasova összefoglalva az elmúlt negyedév eredményeit elmondta, Szerbia sikeresen tesz eleget a tervezett költségvetési konszolidációnak, így az IMF igazgatóbizottságának döntése alapján 146 millió euró áll Szerbia rendelkezésére. A készenléti pénzeszközöket, a kormány bejelentése szerint, nem fogja kihasználni az ország.
– Szerbia gazdasági távlatai az elmúlt időszakban valamelyest javultak. Ám a gazdasága még mindig nem érte el a kellő szintet. Az egészséges gazdaságpolitika alkalmazása, valamint a szerkezeti átalakítások kulcsfontosságú szerepet játszanak a gazdasági helyzet javításában – emelte ki Murgasova. Hozzátette: – A tervezett költségvetési konszolidáció eredményei ebben az évben teljes egészében megegyeznek a kitűzött célokkal és programmal. Az állam kiadásai alacsonyabbak voltak a tervezetnél, a magasabb bevételeknek köszönhetően, amelyben jelentős szerepet játszottak a külső elemek is, ám az egyik legfontosabb eredmény az adó hatékonyabb megfizettetése – emelte ki a Nemzetközi Valutaalap képviselője.
Mint mondta, a jelenlegi költségvetési konszolidáció újabb konszolidációra nyitott lehetőséget, ami a gazdaság javulásához járul majd hozzá. Hozzátette, üdvözli a kormány azon döntését, amely a közvállalatok, állami vállalatok szerkezeti átalakítására vonatkozik.
Murgasova ugyanakkor kiemelte, a Szerbiai Villanygazdaság szerkezeti átalakításával kapcsolatban folytatják a tárgyalásokat, amelynek tervdokumentációi június végére készülnek el, ez tartalmazza majd a vállalat szerkezeti változásai mellett a vezetőségi kérdést, valamint a vállalat fenntartható működésének kérdéskörét is. Ekkor derül majd ki, hogy szükség van-e és milyen mértékben a villanyáram megdrágítására.
Dušan Vujović pénzügyminiszter kihangsúlyozta, a költségvetési konszolidáció nehéz feladat, ám sikerült a kormánynak véghez vinnie. De mint kiemelte, annak folytatása és fenntartása lesz igazán kihívás.
– Az eddigi lépések jelentősen jobb eredményeket hoztak, mint amire számítottunk. A monetáris politika enyhítésére nyílik lehetőség, ami a gazdaság fejlődését, új munkahelyek megnyitását teszi lehetővé – mondta a pénzügyminiszter. Kiemelte, a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodásnak a költségvetési konszolidáció és a monetáris politika bevezetése mellett, a gazdaság megerősítése a célja, ugyanakkor az új munkahelyek megnyitása és a gazdasági növekedés is. Hozzátette: – Nehéz, de végre jó reformok előtt állunk. Egyes közvállalatok gondjainak megoldását éveken keresztül csak elodáztuk, de most végigvisszük a reformokat. Nem könnyű feladat, hiszen rendezetlen tulajdonjogi viszonyokkal, az intézményes nehézségekkel kell szembenéznünk, sőt érdekcsoportok is nyomást gyakorolnak ránk, de végre szeretnénk hajtani az elkezdett reformokat, átszervezéssel, vagy magánosítással megállítani a nehéz anyagi helyzetben levő közvállalatok elvérzését, azt nézzük, hogy minél több munkahelyet meg tudjunk őrizni, hiszen több mint 20 ezer munkahelyről van szó – mondta Vujović.
A pénzügyminiszter kiemelte ugyanakkor, hogy amennyire csak lehet, szeretnék elodázni a villanyáram árának növelését.
– Tudjuk, hogy minden nap, amennyivel kitoljuk a villanyáram árának emelését, sokat számít a polgároknak, de nem szeretnénk veszélybe sodorni a Szerbiai Villanygazdaság pénzügyi helyzetét sem. Gondot kell viselni erről is, arról is. Egy olyan megoldást szeretnénk találni, amely a polgároknak sem jelent megterhelést, és a vállalat is működni tud majd – mondta Dušan Vujović.
Újságírói kérdésre, miszerint az IMF lát-e a közszféra bérei és a nyugdíjak növelésében valamilyen gazdasági nehézséget, Suzana Murgasova kijelentette, ezek a növelések egyáltalán nem szerepeltek a tárgyalások napirendjén. Hozzátette, találgatásokba nem kíván bonyolódni. Vujović szerint az IMF nem tiltja a közszférában a fizetések emelését, sem a nyugdíjak emelését, viszont a szerb kormány mindenekelőtt stabil gazdaságot szeretne teremteni, ami után már ezek a tervek is előtérbe kerülhetnek.
