2024. július 18., csütörtök

Az infláció márciusra elérheti a 16 százalékos arányt

Az infláció Szerbiában márciusra eléri a legmagasabb arányt, a 16 százalékot, majd lassan csökkenni kezd. Jorgovanka Tabaković, a Szerb Nemzeti Bank bankkormányzója szerint a szerbiai infláció kétharmadát a külföldről importált árucikkek árai idézték elő. Hozzátette, hogy másrészt a hazai, valamint a világ többi részén tapasztalható infláció leginkább az energia- és élelmiszerárak emelkedése miatt alakult ki – számol be a 021.rs hírportál a Danas napilapra hivatkozva.

A tavalyi év második felében a világ élelmiszerárai csökkentek, az elmúlt hónapokban pedig az energiaárak is. Az élelmiszer- és energiaárak normalizálódásával a nyilvánosság most egy másik fogalommal is kezd megismerkedni, ez pedig a bázisinfláció.

Tekintettel arra, hogy az államnak, azaz a monetáris politikának szinte semmilyen befolyása nincs a mezőgazdasági szezontól és az időjárási viszonyoktól függő világpiaci vagy élelmiszerárak alakulására, válság esetén a jegybankok a bázisinflációra helyezik a hangsúlyt, hiszen azt befolyásolhatják. Szerbiában a decemberi éves összinfláció 15,1 százalék, míg a bázisinfláció 10,1 százalék volt. Tabaković korábban az inflációval kapcsolatos jelentés ismertetésekor közölte, hogy márciusig az infláció stagnálására, vagy enyhe összinfláció-növekedésre lehet számítani, míg az bázisinfláció egy kicsit tovább, áprilisig, májusig kétszámjegyű marad.

Milojko Arsić, a belgrádi Közgazdaságtudományi Kar professzora elmondta, hogy az össz- és a bázisinfláció közötti fő különbség az élelmiszerek és az energiaárakban keresendő.

– A bázisinflációt befolyásolhatja a monetáris politika. A magas alapinfláció Szerbiában és más országokban is a kereslet és a kínálat közötti eltérést tükrözi. Az embereknek főleg a világjárvány idején volt több jövedelmük annak ellenére, hogy nem dolgoztak. Globális szinten a gazdaság bővülése régebb óta tart. Csak ez a pénz kikerült az ingatlanpiacra, a részvényekbe, a kriptovalutákba, így a tőzsdeindexek rekordszinten voltak, miközben a gazdaság nem csinált semmi különöset – fogalmazott a szakember.

Nyitókép: 021.rs