Újabb vendéggel szeli az utakat a Magyar Szó Taxi. Napilapunk videós műsorának legújabb évada számos újítással tért vissza mind az online felületekre, mind pedig az újság hasábjaira. A volán mögött két új riporterrel is találkozhatnak, hiszen Kállai Göblös Nikoletta mellett ezentúl Gulyás Réka és Dér Dianna, napilapunk topolyai és szabadkai újságírói is feltűnnek. Az anyósülésre is új vendégek ülnek be. Műsorainkban továbbra is bemutatjuk a vajdasági közélet szereplőit, valamint olyan személyeket is, akik a háttérben végeznek fontos munkát. Új lendülettel és tartalmas beszélgetésekkel várja Önöket minden pénteken 18 órakor a Taxi a Magyar Szó Facebook-oldalán, YouTube-csatornáján és az online felületén, a szerkesztett interjút pedig hétvégi lapszámunkban olvashatják.
A beszéd- és kommunikációs problémák egyre több gyermeket érintenek napjainkban, a szakemberek szerint pedig a háttérben számos tényező húzódhat meg: a túlzott képernyőhasználattól kezdve a felgyorsult életmódon át egészen a mozgásszegény mindennapokig. Hogy mikor érdemes szakemberhez fordulni? Hogyan hat a digitális világ a gyermekek fejlődésére, és mit tehetnek a szülők otthon a kommunikáció támogatásáért? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Magó Apró Virginiával, a topolyai Bambi Iskoláskor Előtti Intézmény logopédusával és gyógypedagógusával, valamint a Play Nest játszóház vezetőjével.
Melyek napjainkban a leggyakoribb beszéd- és kommunikációs problémák a gyermekek körében?
– A késői beszédindulás elég gyakori jelenség. Szinte alig találkozni olyan gyermekkel, akinek ne lenne szüksége valamilyen formájú támogatásra vagy fejlesztésre. Ez azonban nem minden esetben jelent terápiát, sokszor elegendő egy szakértői tanácsadás.
Mi a véleményed a digitális autizmusról?
– Ma már egyre gyakrabban kerül szóba a digitális autizmus jelensége, amely a túlzott és korai képernyőhasználat következtében kialakuló, az autizmus spektrumzavarra emlékeztető viselkedési tüneteket jelöli gyermekkorban. A passzív képernyőnézés hátráltathatja a beszéd- és a szociális készségek fejlődését, emellett ismétlődő mozgások, például repkedés, ugrálás vagy más repetitív viselkedésformák is megjelenhetnek. Kétéves kor alatt a képernyőidőt teljesen kerülni kellene, mivel kutatások szerint a túlzott használat az agy fejlődésére is negatív hatással lehet, és kimutatható változásokat idézhet elő.
A felméréseitek alapján mennyi időt töltenek ma a gyermekek a képernyő előtt?
– Napi több órát, azonban nemcsak a képernyő előtt töltött idő mennyisége számít, hanem az is, milyen tartalmat néz a gyermek. Fontos, hogy az életkorának megfelelő, tudatosan válogatott tartalmakat tekintsen meg, mert a túl gyorsan váltakozó képkockák túlterhelhetik az idegrendszert. Fontos az is, hogy a szülő jelen legyen a képernyőhasználat során: beszéljék át a látottakat, figyelje a gyermek reakcióit és kapcsolódjon hozzájuk. A televíziót vagy a telefont viszont nem kellene bébiszitterként használni. A túlzott képernyőhasználat következményei a szegényesebb szókincs, a gyengébb beszédértés és a figyelmi problémák megjelenése. A gyermek nehezebben kapcsolódik kortársaihoz és a felnőttekhez, kevésbé vesz részt valódi kommunikációs helyzetekben.
Mi állhat annak hátterében, hogy ma sok gyermek később kezd beszélni?
– Gyakran túl gyorsan beszélünk a gyerekekhez, és nem hagyunk nekik elegendő időt arra, hogy feldolgozzák a hallottakat, majd válaszoljanak. Fontos lenne a gyerekeket aktívan bevonni a mindennapi tevékenységekbe is – például a főzésbe, bevásárlásba vagy az otthoni feladatokba –, mert ezek a hétköznapi helyzetek természetes kommunikációs alkalmakat teremtenek. A mozgásszegény életmód szintén kedvezőtlenül hat a fejlődésre. A gyerekeknek minél több időt kellene a szabadban tölteniük, játszaniuk és tapasztalatokat gyűjteniük, mert az érzékszervi élmények alapvető szerepet játszanak az idegrendszer fejlődésében.
Milyen esetekben javasolt logopédushoz fordulni?
– Nagyjából egyéves kor előtt kezdődik a gagyogás. Egy-másfél éves kor körül már meg kell jelenniük az első szavaknak, míg 2-2,5 éves korra minimum 50-től 200 szót kell tudnia egy gyereknek. Hároméves korban már értenie kell az egyszerű utasításokat, rövidebb történeteket, és mondatokban kell kommunikálnia. Négyéves korra a beszédének a tágabb környezet számára is érthetővé kell válnia, ötéves korra pedig már tisztán kell beszélnie. Intő jel lehet például, ha a gyermek hirtelen dadogni kezd, elveszíti a beszédkedvét, vagy már használt szavakat hagy el. Ilyen esetekben érdemes logopédushoz fordulni, bár sokszor már néhány környezeti változtatás is segíthet. A háttérzaj csökkentése például különösen fontos, hiszen a folyamatosan szóló televízió vagy rádió megnehezítheti, hogy a gyermek tisztán hallja és értelmezze a beszédet.
Hogyan zajlik egy logopédiai fejlesztés?
– A logopédiai folyamat minden esetben részletes állapotfelméréssel kezdődik: a szakember felveszi az anamnézist, megvizsgálja a gyermeket, és feltérképezi, hol akadt el a fejlődés. Ezt követi a szülői tanácsadás, majd a játékos fejlesztés, amely egyéni vagy kiscsoportos formában zajlik, a gyermek igényeihez igazodva. Kisgyermekkorban különösen fontos, hogy a foglalkozások játékosak legyenek, hiszen ezen keresztül tanulnak a leghatékonyabban.
Mit tehetnek a szülők otthon a gyermek beszéd- és kommunikációs fejlődésének támogatásáért?
– A legfontosabb, hogy a szülők lelassuljanak, valódi figyelmet fordítsanak a gyermekükre, beszélgessenek vele, énekeljenek neki és minél több mesekönyv, képeskönyv vegye körül őket. Sokszor nem az a probléma, hogy a gyereket nem érdekli a könyv, hanem az, hogy nem az ő életkorának megfelelő módon próbáljuk bevonni. A kisebbeknél már az is rengeteget számít, ha megmutatjuk a képeket, megnevezzük a tárgyakat, hangutánzó szavakat használunk. A fejlesztéshez nincs feltétlenül szükség drága játékokra vagy különleges eszközökre, hiszen a hétköznapi helyzetek is rengeteg módon hozzájárulnak a gyermek fejlődéséhez. Egy közös főzés vagy játék közben egyszerre fejlődik az érzékelés, a figyelem, a mozgás és a kommunikáció is, miközben természetes kapcsolat alakul ki szülő és gyermek között. Hasznosak lehetnek az interneten elérhető mondókák, dalok és játékötletek is, de fontos, hogy a szülők mindig megbízható szakemberek tartalmaiból válogassanak.
Magyar Szó Taxi: Mi hozzuk a híreket!
