Az állatállomány csökkenésével Szerbia elveszíti az élelmiszer-függetlenségét – figyelmeztetett Vladan Bogdanović, a Belgrádi Egyetem Mezőgazdasági Karának dékánja. Az elmúlt 14 évben bekövetkezett nagymértékű állatállomány-csökkenést kommentálva Bogdanović a Beta hírügynökségnek elmondta, hogy a mezőgazdaság és az állattenyésztés nem fejleszthető kizárólag szociális jellegű támogatásokkal.
– Ami az állatállományt illeti, a negatív tendencia már 35 éve tart, csak ma sokkal jobban észrevehető. Ennek számos oka van, az egyik a mezőgazdaság rendszerszintű megközelítésének a hiánya. Az állattenyésztés fejlesztését nem hosszú távú megoldásokkal segítik, hanem többnyire szociális jellegű támogatásokra épül. Nálunk a támogatások nem fejlesztési, hanem szociális jellegűek, ugyanakkor ezek nélkül a mezőgazdaság nem tudna működni – fejtette ki Bogdanović.
Hozzátette, hogy az elmúlt 2 évben a tejtermelés is veszélybe került, mivel a nyers tej felvásárlási ára 50 százalékkal csökkent.
A dékán szerint szintén nagy gondot okoz, hogy folytatódik a falvak elnéptelenedése. Ha végigutazunk Szerbián, sehol nem látunk jószágot. Nincsenek sem jószágok, sem emberek. Ahogy csökken a szarvasmarhák száma a falvakban, úgy nő a lakosság száma a nagyvárosokban.
Rámutatott ara, hogy az elmúlt 14 évben egyes agrárminiszterek teljes érdektelenséget mutattak a saját ágazatuk iránt.
– Voltak miniszterek, akik észrevétlenek maradtak, mintha nem is léteztek volna. A mezőgazdaság rendkívül összetett ágazat, az állattenyésztés pedig a mezőgazdaság legösszetettebb ága. Minél fejlettebb a jószágtenyésztés, annál fejlettebb a mezőgazdaság is. Egy országban nem lehet magas gazdasági életszínvonal jól fejlett mezőgazdaság nélkül – fogalmazott Bogdanović.
Hozzátette, hogy egyes agrárminiszterek részéről voltak ugyan jó kezdeményezések, ezeket azonban nem követték változások más területeken, elsősorban a gazdasági és kereskedelmi minisztériumban.
– Dragan Glamočić jelenlegi mezőgazdasági miniszter igyekszik stabilizálni a helyzetet az agráriumban, különösen az állattenyésztésben, de a támogatások továbbra is szociális jellegűek. Az ágazat fejlesztéséhez más területeken is átfogó intézkedésekre lenne szükség. Például nem kellően hatékony a szelekciós és tenyésztői munka, vlamint a tenyésztői programok. Ezenkívül nem ismertek az állam céljai a jószágtenyésztés fejlesztésével kapcsolatban, továbbá a gazdák oktatása sem megfelelő – fejtette ki Bogdanović.
Arra a kérdésre, hogy Szerbia milyen mértékben veszíti el élelmiszer-függetlenségét az állatállomány csökkenése miatt, Bogdanović azt válaszolta, hogy az élelmiszer-termelés szempontjából legfontosabb az állattenyésztés.
Rámutatott arra, hogy Szerbia kétségtelenül veszít élelmiszer-függetlenségéből. Minél nagyobb mértékben csökken az állatállomány, minél inkább húsimportra szorul az ország, annál inkább elveszíti élelmiszer-függetlenségét.
A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai alapján Szerbiában 2012-ben 908.105 szarvasmarhát, 3.408.133 sertést, 1.761.359 juhot, 231.988 kecskét, 27.662.776 baromfit, valamint 671.697 méhkaptárt tartottak számon.
Az elmúlt 14 évben az állatállomány jelentősen csökkent. A legfrissebb adatok alapján Szerbiában jelenleg 698.871 szarvasmarha, 2.403.991 sertés, 1.684.013 juh és 14.509.387 baromfi található.
2012-ben a fagyasztott sertéshús behozatalának értéke 22,6 millió euró volt, 2024-ben pedig elérte a 165 millió eurót, míg 2025-ben 120,4 millióra csökkent. 2025-ben az összes importált hús értéke 213,5 millió eurót tett ki.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
