Cikkünkhöz GALÉRIA is tartozik.
Már a kora délutáni órákban benépesült az újvidéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ udvara pénteken: az államalapítás és Szent István király emléke előtt tisztelgő ünnepség hagyományos kirakodóvásárral és kézműves forgataggal vette kezdetét. A helyi közösség apraja-nagyja, valamint a tartományi és városi közélet, az egyházak és a civil szféra képviselői egyaránt jelen voltak, hogy együtt hajtsanak fejet a múlt előtt, és közösen tekintsenek a vajdasági magyarság jövőjébe.
A Himnusz elhangzása után a házigazdák köszöntötték a megjelenteket, hangsúlyozva: egy ünnep akkor válik igazán élővé, amikor van kikkel együtt emlékezni és énekelni.
Ünnepi beszédében Király Károly, a Petőfi Sándor MMK igazgatója a történelmi sorskérdések és a jelenkor kihívásai közötti párhuzamokra hívta fel a figyelmet. Rámutatott, hogy Szent István államalapító döntései a 10. század végén kőkemény geopolitikai kényszer alatt születtek. Kelet és Nyugat nagyhatalmi szorításában a kereszténység felvétele jelentette a puszta túlélést és a megmaradást a magyarság számára.
– Az összefogás és a nemzeti minimum megteremtése ma is a leghatékonyabb pajzsunk a globális válságokkal szemben – emelte ki az igazgató, felidézve István király államszervezői zsenialitását, amely évszázadokra meghatározta a magyar függetlenség szellemi és erkölcsi alapjait.
Bajity Borisz, a VMSZ újvidéki szervezetének elnöke a szórványban élő közösség feladatait és az intézményi háttér fontosságát helyezte beszéde középpontjába. Kiemelte: az örökség nem csupán a túlélésről, hanem a tudatos jövőépítésről szól.
Tájékoztatójában hangsúlyozta a helyi magyar intézményrendszer szerepét, külön kitérve maga a házigazda intézmény, a Petőfi Sándor MMK történetére és fejlesztésére. Az 1951 óta működő kulturális központ az elmúlt években – mintegy 150 millió dináros városi támogatásból – teljes körű felújításon esett át, vissza méltó, korszerű formáját. Bajity megemlékezett a város többi pilléréről is, mint az Európa Kollégium, az Újvidéki Színház, valamint a környező települések kulturális központjai.
– Szent István ünnepe a jövőbe vetett hit ünnepe. A közösségépítés lényege, hogy amit ma teszünk, abból a következő nemzedéknek is jusson – mondta el az elnök, az új kenyér szimbólumára utalva.
Az ünnepi műsor vezérfonalát Szent István Intelmei adták. A színpadi koncepció részeként tíz oszlopot állítottak fel, amelyek az Intelmek kulcsszavait jelképezték. A műsor előrehaladtával a közösség különböző nemzedékeinek képviselői – gyermekek, fiatalok, középkorúak és idősek – egymás után gyújtották meg az oszlopok előtt álló viharlámpásokat. A szimbolikus aktus azt hivatott kifejezni, hogy az ezeréves értékek átadása közös felelősség.
Az ünnepség emelkedett pillanataként Nagy Attila újvidéki plébános és Sándor Endre Botond református lelkipásztor közösen végezték el az ökumenikus kenyérszentelést.
A hivatalos programot követően a rendezvény népünnepéllyé alakult: a művelődési központ udvarán lángossal, kürtőskaláccsal és kötetlen beszélgetésekkel várták a vendégeket az késő esti órákig.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
