A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) mindennapi működésében a közvetlen kommunikáció a párt helyi bázisaival a fejlődésnek, a párt prioritásai megfogalmazásának lényeges eszköze. Az idei év második taggyűléssorozata immár a végéhez közeledik: a párt 137 helyi szervezetében zajlottak le azok a fórumok, amelyeken a tagság közvetlenül mondhatta el véleményét a közösséget érintő legégetőbb kérdésekről. A részletekről dr. Juhász Bálintot, a VMSZ Intézőbizottságának elnökét faggattuk.
A szóban forgó taggyűléssorozat rendkívül fajsúlyos időszakban valósult meg, hiszen a magyarországi országgyűlési választások eredménye új helyzetet teremtett a határon túli magyar politizálásban. A változások szele természetesen a vajdasági közéletet is elérte, új típusú kihívások és egyfajta várakozás elé állítva a legnagyobb magyar érdekképviseleti szervezetet, ugyanakkor az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nem minden esetben a nagypolitika az, amely meghatározza egy kisebbségi párt mindennapjait. A VMSZ-nek, sokak szerint nem lesz könnyű dolga, egyszerre kell megőriznie belső kohézióját, felkészülnie a küszöbönálló szerbiai megmérettetésekre, és megkezdenie a bizalom építését az új budapesti döntéshozókkal.
■ Miért döntöttek ismét egy taggyűléssorozat megtartása mellett, hány ilyen gyűlést tartanak meg, s mit kell ezekről tudnunk?
– Szervezetünk az idei második taggyűléssorozatát bonyolítja le éppen. A Vajdasági Magyar Szövetség tartományunk legnagyobb és leginkább kiterjedt politikai ereje: 137 helyi szervezetünk van, amelyek 25 községi, körzeti és városi szintű egységhez kapcsolódnak. Évtizedes gyakorlat, hogy minden helyi tagozatunk évente legalább négy alkalommal összehívja tagságát. Az elnökség az utóbbi két évben szorosabban nyomon követi ezt a folyamatot, és határozatban rögzíti a fórumok időpontját, amelyek így zökkenőmentesen és szervezetten zajlanak le mindenütt. Létfontosságúnak tartjuk a bázissal való szoros kapcsolattartást, hiszen mi vagyunk az az érdekképviseleti szerv, amely minden magyar lakta településen jelen van. Helyi tisztségviselőink és képviselőink közvetlenül beszélgetnek az emberekkel, hiszen így tudjuk a leghatékonyabban feltérképezni a helyi jelentőségű problémákat, és közösen keresni a megoldást rájuk. Folyamatos kommunikációra törekszünk párton belül és kívül. A mostani sorozat ütemtervét már a majális utánra kijelöltük; a vonatkozó párthatározat még a magyarországi országos választások előtt megszületett, így a voksolás végeredményétől függetlenül, pontosan az eredetileg tervezett időpontban kerítettünk sort a találkozókra. Hétfőn zárul le a sorozat, tehát 137 taggyűlést tartunk meg.
■ Milyen a hangulat, mi érdekli a tagságot az összejöveteleken? Befolyásolja-e azt a magyarországi választásoknak az eredménye, vagy a szerbiai, beígért előrehozott választásokra való felkészülés? Mi az, amiről folyik a szó?
– Minden aktuális kérdés terítékre kerül, a nagypolitikai, aktuálpolitikai eseményektől kezdve a magyarországi voksolásig. Utóbbi végeredménye értelemszerűen új helyzetet teremtett, így tagjaink és mikroközösségeink részéről is jogos igény mutatkozott arra, hogy ezt alaposan átbeszéljük. Megállapíthatjuk, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség sikeres kampányt folytatott, s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy kérésünkre rekordszámú, mintegy 75 ezer vajdasági magyar tartotta fontosnak, hogy éljen szavazati jogával. Egy gördülékeny és eredményes időszakon vagyunk túl, amely során a délvidéki magyarság egyértelmű véleményt formált az elmúlt tizenhat év nemzetpolitikájáról és az anyaországi kormány munkájáról. A VMSZ a Fidesz–KDNP listájának támogatására kérte a közösséget, alapozva arra a tapasztalatra és azokra az eredményekre, amelyek az elmúlt másfél évtizedben megerősítették a vajdasági magyarokat. Az adatok alapján kijelenthető: közösségünk elsöprő többsége, csaknem 90 százaléka mellettünk sorakozott fel. Ez a megmérettetés kimenetelétől függetlenül fontos megerősítése a VMSZ és a választók közötti bizalomnak; úgy vélem, a probléma és a bizalmi válság akkor következett volna be, ha ez a támogatás elmarad.
Ugyanakkor Magyarországon a választói akarat egyértelmű: jóval több mint hárommillió állampolgár fejezte ki a változás iránti igényét a politikai életben. Ezt a döntést természetesen mindenkinek el kell fogadnia, s ezt a Vajdasági Magyar Szövetség is megtette, gratulálva a nyertes erőnek, a Tisza Pártnak. Fontos jelzésnek tartom az első miniszterelnöki nyilatkozatot, miszerint a határon túli közösségek szerzett jogait és támogatását nem kívánják megnyirbálni, hanem fenn kívánják tartani, és bővíteni. Az, hogy szeretnék jobban megismerni az eddigi működést és hatékonyabbá tenni a rendszert, egy abszolút méltányolható törekvésnek számít, s ezzel szemben nem lehetnek ellenvetéseink. Jómagam azonban rendkívül fontosnak tartom, hogy elhangzott az is, hogy Magyarország kormánya és a VMSZ a jövőben is együtt fog működni. E tekintetben a bizalomépítésnek most – bizonyos értelemben – a nulláról kell indulnia. Hasonló helyzetet éltünk meg 2010-ben is; mellesleg akkor is akadtak olyan politikai szereplők, akik a VMSZ hanyatlását és az együttműködés lehetetlenségét vetítették előre. Szervezetünk azonban az elmúlt 32 évben bizonyította: Magyarország mindenkori kormányának partnerei vagyunk, függetlenül attól, hogy a miniszterelnököt éppen Orbán Viktornak, Medgyessy Péternek, Gyurcsány Ferencnek vagy Bajnai Gordonnak hívták.
Egy olyan érdekképviseleti szervnek, amely 1996 óta parlamenti pártként a közösség elsöprő többségének támogatását élvezi minden választáson, felelőssége van abban, hogy a kapcsolat az anyaország és a vajdasági magyarság között ne csak fennmaradjon, hanem a közösségi prioritásokat szolgálva jól is működjön. Az emberek értik és támogatják ezt a célt, függetlenül az egyéni politikai meggyőződésektől. Hiszem, hogy a határon túli közösségek nem kényszerülhetnek ellenzéki szerepbe az anyaországgal szemben – a céljainkat csak akkor tudjuk megvalósítani, ha partnerségeket építünk ott is, ahol élünk, és az anyaországban is. Nincs vita arról, hogy a VMSZ-nek kulcsszerept tölt be a közösség jövője szempontjából – ha nem így lenne, nem foglalkoznának ennyit azzal, hogyan politizálunk vagy kik vezetik a pártot.
Lehet diskurzust folytatni a jövőbeni politizálás módjáról, de ezt elsősorban párton belül kell megtennünk, amire kiváló alkalmat adnak a taggyűlések. Vannak ügyek, amelyek ideológiákon és szervezeteken is felülállnak, ezeket meg kell találnunk. A VMSZ-ben most a higgadtság, a várakozás és a felelősség a kulcsszavak.
■ Jelen van-e a gondolkodás a szerbiai politikai helyzetről?
– Ami a szerbiai színteret illeti, a belpolitikai folyamatokról elmondható: az eddigi döntéseink helyesnek bizonyultak. Folyamatosan készülünk a következő voksolásra, bármikor is írják ki. A VMSZ ezúttal is önállóan indul, s ha megkapjuk a bizalmat, folytatjuk a partnerépítést mindkét országban. A teljes igazság igénye miatt azonban ki kell emelnem: minden taggyűlésen inkább a helyi ügyek kapják a legnagyobb hangsúlyt. Az infrastrukturális beruházások, a falurendezési projektek és az összetartozást erősítő események mozgatják meg a közösségeket. Az emberek tudni akarják, hol lehet járdát betonozni, utat aszfaltozni, vízvezetéket cserélni, vízminőséget javítani vagy templomot felújítani. Ebben rejlik a Vajdasági Magyar Szövetség igazi ereje: mi ügyeket intézünk, meghallgatjuk a kéréseket, és megoldásokat találunk rájuk. Ezt tesszük a terepen, a médiában és a közösségi oldalakon is. Aki visszapörgeti az internetes felületeinket az elmúlt hat évre, láthatja, milyen sokszínű munkát végeztünk és milyen eredményeket értünk el. Ez a mi politizálásunk alapja: a folyamatos jelenlét és a választópolgárokkal való közvetlen kapcsolatfenntartás.
■ Itt elhangzott egyszer-kétszer az, hogy a VMSZ-t olyan személyek alkotják, akiknek a közösség képviselete fontos és politikailag nem feltétlenül vallanak ugyanolyan nézetet minden fontos kérdésben. Ezeken a taggyűléseken esetleg megfogalmazódnak-e most, így utólag, bírálatok arra vonatkozóan, hogy a VMSZ hogyan állt hozzá a magyar országgyűlési választások kampányához, és ha vannak ilyen bírálatok, azokat hogyan fogadja a vezetőség?
– A Vajdasági Magyar Szövetség egy teljesen egységes párt. Én nem arról beszéltem, hogy a politikai meggyőződések és a pártpolitikai preferenciák párton belül okoznának gondokat, a párton belüli egyet nem értés vonatkozásában lennének ilyen problémák. Arról beszéltem: az, hogy a magyarországi választások eredménye vonatkozásában kinek milyen érzése van, ki melyik pártot támogatta, melyik állt közelebb a szívéhez, nem befolyásolja az egységes álláspontot arra vonatkozóan, hogy tagjaink fontosnak tartják azt, hogy Magyarország kormányával együtt kell működnünk. Ami a belső kohéziót illeti, azt megerősítette annak ténye, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség föllépése, kampánya, illetve a jövőbeli tervei helyesek voltak a mögöttünk álló időszakban. Nyilván önreflexióra szükség van, lehet finomhangolni, de olyan megjegyzés nem jutott el hozzám, ami arra vonatkozott volna, hogy radikálisan másként kellett volna kampányt megszervezni vagy levezetni. Még akkor sem, ha a választási eredmény így alakult, ahogyan. A párt egységes.
Ugyanakkor a jövőbe tekintünk. Egy „adventi időszakhoz” hasonló időszaknak élem meg a mostanit a teljes Kárpát-medencében. Egy reményteljes várakozási időszak ez, mondta egy barátom, hiszen azt várjuk, hogy ami eddig elhangzott, azok a pozitív kijelentések, beteljesüljenek. Azt várjuk, Magyarország új kormánya milyen lépéseket tesz, milyen döntéseket hoz, és minden magyarnak, éljen bárhol a Kárpát-medencében vagy világon, az az érdeke, hogy Magyarország kormánya sikeres legyen, hiszen az szolgálja az egyetemes magyarság érdekét.
■ A múlt héten a tartományi tisztségviselőkkel is volt egy találkozója, amiről a közösségi hálón is beszámolt. Hasonló témákat érintettek ezen a megbeszélésen? Pontosan mit körvonalaztak a találkozó során?
– Rendszeres időközönként asztalhoz ülök tisztségviselőinkkel, hogy áttekintsük, milyen aktuális kihívásokkal szembesülnek az intézményvezetők, melyek a futó projektjeink, és hol tartunk a stratégiai fontosságú közösségi prioritások megvalósításában. A legutóbbi egyeztetésen kiemelt figyelmet fordítottunk a nagyberuházásokra, hiszen jelentős volumenű, mintegy 400 millió dinár értékű útfejlesztési program zajlik olyan területeken, ahol a magyar közösség tagjai élnek. Ez a lényege a tartományi szintű politikai szerepvállalásunknak: ott vagyunk, ahol a döntések születnek. A munkánk egyfajta vertikális koordinációra épül. Ami a bázisban, a helyi közösségekben igényként megfogalmazódik, azt önkormányzati és tartományi szinten menedzseljük, országos szinten pedig azon munkálkodunk, hogy a megvalósításhoz szükséges támogatásokat elérjük és megvalósítsuk. Ez a megbeszélés is pontosan ezt a célt, az érdekérvényesítés hatékonyságát szolgálta.
■ Ha két-három pontban meg lehetne fogalmazni, mi határozza majd meg a VMSZ tevékenységét a következő időszakban, például az év végéig, akkor mik lennének azok?
– Alapvetően az eddig lefektetett alapokon kívánunk továbbhaladni, annak érdekében, hogy a vajdasági magyar közösség és Magyarország kormánya közötti együttműködés továbbra is zavartalan és szoros maradjon. Emellett kiemelt feladatunk az idén a Szerbiában esedékes voksolásra való felkészülés, valamint az aktív, élő kapcsolattartás közösségeinkkel, a párttagságon belül és azon kívül is. Prioritásként kezeljük továbbá vállalásaink teljesítését: a koalíciós szerződésben rögzített ügyek, és a VMSZ programjában szereplő célok folyamatos megvalósításán dolgozunk. Annak ellenére, hogy szinte állandósult kampányidőszakban élünk, tisztségviselőinknek a napi munka során kell érvényt szerezniük a közösségi érdekeknek. A feladatunk tehát változatlan: a megkezdett fejlesztések megvalósítása és a magyar érdekek hatékony képviselete a politikai színtér minden szintjén.
