A Szerb Nemzeti Bank vezetője, Dejan Šoškić tegnap kijelentette, hogy az év közepétől elképzelhető, hogy Szerbia új készenléti hitelszerződést köt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). A bankkormányzó szavai szerint elővigyázatosságból volna szükség az új megállapodásra a nemzetközi pénzintézettel, ennek a jegyében a készenléti hitelt csak akkor használnák föl, ha váratlan világpiaci eseményekre kellene reagálni.
Gazdaság
Örökös vitatéma a munkaadók, a kormány és a munkavállalók képviselői, a szakszervezetek között, hogy mennyi legyen az engedélyezett minimális munkabér, most sincs ez másként. Jelenleg az órabér értéke 95 dinár, a szakszervezetek 102 vagy 103 dinárt követelnek a munkáltatók uniója és a kormány pedig 97 dináros összeg jóváhagyására hajlik.
A szlovének az átlagkeresetükért 1123,5 kilogramm cukrot vásárolhatnak, a belgrádiak már csak 333-at. A szerb főváros lakosainál a zágrábiak és a podgoricaiak is nagyobb vásárlóerővel rendelkeznek.
Sokan talán még mindig eltúlzottnak, vaklármának, absztraktnak és megalapozatlannak vélik a vészharang gyakori kongatását. A falun, vidéken élők talán még nem érzékelik akkora mértékben a környezetpusztítást, a városi ember pedig azt tapasztalhatja, elég csak elhagyni az urbánus részeket, és máris kellemes és többé-kevésbé háborítatlannak tűnő természeti környezet veszi körül az embert.
A nyugat-balkáni térségben az albán nemzetgazdaság növekszik a leggyorsabb ütemben. A Montenegróval és Macedóniával határos ország recesszió nélkül vészelte át a tavaly-tavalyelőtti világgazdasági válságot, s GDP-je, bruttó hazai terméke az Európai Bizottság által közölt legújabb adatok szerint 4,1 százalékkal nőtt a 2010-es évben.
A tervezett óbecsei gyógyfürdő-beruházás iránt a magyar mellett állítólag egy osztrák cég is érdeklődik. Ha a beruházás megvalósul, több száz embernek nyújthat megélhetést – állítja Bojan Pajtić tartományi kormányfő.

