Az előző év azonos időszakához viszonyítva áprilisban és májusban várható az infláció legmagasabb mértéke, az év második felében viszont – ha a politikusok kellő felelősséggel viszonyulnak a kérdéshez – megfordulnak ezek a folyamatok, ennek köszönhetően az infláció remélhetőleg egyszámjegyű maradhat – jelentette ki a héten Dejan Šoškić , a Szerb Nemzeti Bank (SZNB) kormányzója. Az újságírói ellenvetésre, hogy ez a derűlátó célkitűzés csak akkor valósulhat meg, ha mától fogva megszűnik mindennemű áremelkedés, a bankvezér azt a lakonikus választ adta, hogy defláció is van a világon.
Ezek szerint az év első felének áremelkedése után árcsökkenési hullámra számít a nemzeti bank első embere?
Rövid távon a lassan mögöttünk lévő hét eseményei is mintha cáfolnák Dejan Šoškić szavait, ugyanis az elmúlt napok az euróval szemben átmenetileg erősödő dinárról szóltak, tegnap is csak jelentéktelen mértékben, 0,008 százalékkal csökkent a hazai pénzeszköz értéke az európai valutával szemben. Ez minden bizonnyal átmeneti jelenség, állítják a pénzügyi szakértők, akik szerint a dinár fölfelé ívelése már nem sokáig tarthat, ugyanis az utóbbi időszak viszonylag ritkán tapasztalható devizapiaci eseményei nem a szerbiai gazdaság megerősödésével, hanem kizárólag az állampapírok eladásával magyarázható. A pénzintézetek annak érdekében, hogy kedvező, 13 százalékos éves kamattal járó állampapírokat vásárolhassanak, nagy összegben adtak el devizát az utóbbi időben, és ez az oka a dinár átmeneti erősödésének.
Szorosan ide tartozik a tegnapi hír is, miszerint az SZNB végrehajtó bizottsága ismét növelte az irányadó kamatot, 12,25-ről 12,50 százalékra. (Egy hónap sem telt el az előző növelés óta.) Az irányadó kamatemelés célja az infláció tervezett mederben tartása. A központi bank végrehajtó szervében arra számítanak, hogy az inflációt meglódító élelmiszerár-növekedésnek júliustól vége szakad, és ennek inflációcsökkentő hatása lesz.
