A nyári utazási szezonban is egyre többen választanak belföldi úti célt, miközben a turisták igényei és utazási szokásai is folyamatosan változnak. Vajon melyik szerbiai régiók a legnépszerűbbek, miben rejlik a hazai turizmus legnagyobb potenciálja, és milyen szerepe van a digitalizációnak a turizmus fejlesztésében? Erről beszélgettünk Dankó Dénessel, a szabadkai Alpha Travel & Marketing Kft. tulajdonosával és a Szerbia Magyarul platform vezetőjével, aki szerint az utóbbi években valóban fejlődött a belföldi turizmus. Arról is szó volt, hogy a Belgrád–Szabadka vasútvonal megnyitása érezhetően kedvezett a térségnek. Az szintén elhangzott, hogy például Magyarkanizsa ugyancsak felismerte, hogy érdemes építeni a hazai vendégekre is.
Hogyan értékeli az idei turisztikai szezont?
– Fontos külön kezelni a belföldi és a külföldi turistákat. Szerbiában továbbra is jelentős a belföldi turizmus. Évente körülbelül négy és fél millió külföldi látogat Szerbiába, közülük azonban sokan csak átutazók, akik Görögország, Montenegró vagy Törökország felé veszik az irányt, hiszen nyáron az emberek tengerre mennek. A városlátogatások és a hosszú hétvégék inkább tavasszal és ősszel jellemzőek.
Jelenleg változás állt be, és globális tendencia figyelhető meg. Felmelegedés van, szárazság, 40 fok, és az egyre melegebb nyarak miatt sokan már nem a forró tengerpartot keresik, hanem olyan úti célokat, ahol felfrissülhetnek. Erre már külön kifejezés is létezik a „coolcation”, amikor az emberek inkább a hegyvidéki vagy északi országokat választják nyaralásra. Szerbiában ebből leginkább Zlatibor és a nyugat-szerbiai térség profitál, hiszen kellemesebb az éghajlat a hegyvidéken, sok programot kínálnak, és egyre népszerűbbek a belföldi és a külföldi vendégek körében is.
Dankó Dénes (Molnár Edvárd felvétele)
Vajdaság mennyire tud profitálni a növekvő turisztikai érdeklődésből?
– A Belgrád–Szabadka vasútvonal megnyitása érezhetően kedvezett a térségnek. Szabadkán, de főleg Palicson is növekedett a vendégforgalom. Ebben szerepet játszik az akvapark, a különböző tematikus programok, továbbá az is, hogy egyre több szervezett élményt tudunk kínálni a vendégeknek. Szabadkán szinte minden hétvégén van valamilyen rendezvény. Rengeteg gasztronómiai fesztivál, borfesztivál, koncert és vásár várja a látogatókat. Ugyanakkor úgy érzem, már egy kicsit túlkínálat alakult ki. A rendezvények sokszor versenyeznek egymással, egy időben vannak, ezért a közönség is megoszlik. Az emberek már nem feltétlenül mennek el minden hétvégén egy újabb fesztiválra, mert korábban is részt vettek hasonló programokon. Magyarkanizsa például nagyon szépen felismerte, hogy érdemes a hazai vendégekre is építeni. Nem szerveznek minden hétvégére több rendezvényt, inkább néhány kiemelt eseményre koncentrálnak, és ez szerintem bevált. Szépen rendbe tették a Tisza-partot, jó programokat szerveznek, van kempingre, medencézésre is lehetőség. A másik a nyugat-vajdasági térség, akár Bezdán, Monostorszeg és Zombor környéke. Itt az UNESCO által védett természeti értékekre és a természetközeli élményekre építik a kínálatot. A Duna-part, a homokos strandok és a különböző tematikus programok egyre több látogatót vonzanak. Nyilván a Tracal-hegység és Újvidék környéke továbbra is kedvelt, főként a wellness és élményfürdők miatt. Szerbiai szinten népszerű Sokobanja, Vrnjačka Banja, habár a főszezonban már magasabb árakkal kell számolni. Szeptemberben olcsóbban látogathatunk oda. A Kopaonikra korábban elsősorban téli úti célként gondoltak, ma viszont nyáron is egyre többen keresik fel, és ez a szállásárakon is jól látszik.
Tapasztalható változás abban, hogy ma milyen élményeket keresnek a turisták? Az aktív vagy pihentető nyaralásokat helyezik előtérbe?
– A Covid óta egyértelműen megváltoztak az utazási szokások. Ma már nem az a legfontosabb kérdés, hogy valaki aktív vagy pihenős nyaralást választ, hanem az, hogy minél több élménnyel gazdagodjon. A turisták olyan programokat keresnek, ahol tapasztalhatnak valami újat, kapcsolatba kerülhetnek a helyi emberekkel, és valódi élményeket szerezhetnek. Nem a teljesen előre megtervezett programok vonzzák őket, hanem azok a pillanatok, amelyekhez személyes kötődés alakul ki. Egy helyi termelő, aki kivezeti őket a legelőre, a forrásokhoz, akár egy beszélgetés a szállástulajdonossal egy házi pálinka mellett maradandóbb emléket jelenthet ahhoz, hogy később visszatérjenek. Ma már kevésbé jellemzőek a nagy, szervezett buszos csoportok, inkább kisebb társaságok érkeznek. A szerbiai wellness-szállodák kínálata az utóbbi években sokat fejlődött. Ma már nagy konkurenciát jelentenek a környező országok hasonló szolgáltatásainak. A turisták kedvelik, ha olyan helyszínt választanak, ahol nincs olyan mértékű tömegturizmus, amely jelentősen elpusztította volna a természeti környezetet. Az ide érkezők sok helyen még érintetlen tájakkal találkozhatnak, és természeti értékeket fedezhetnek fel. Jó példa az Uvac-kanyon, ahol az egyedülálló növény- és állatvilág mellett hajókirándulások és más élményprogramok is várják a látogatókat.
Az utóbbi években sok szó esik arról, hogy fejlődött a belföldi turizmus. Ön szerint valóban történt előrelépés?
– Igen, ezt egyértelműen tapasztaljuk. Ebben szerepe van a szerbiai utalványrendszernek is, amely elsősorban a kisebb jövedelműeknek, a nyugdíjasoknak nyújt egy adott összeg értékében támogatást belföldi utazásokhoz. A legnagyobb változást azonban a Covid hozta, amikor nem lehetett külföldre utazni, mert megtiltották, akkor az emberek elkezdték felfedezni a saját országukat.
Szabadkán is vannak olyan helyi lakosok, akik nincsenek tisztában azzal, hogy mi mekkora ékszerdobozon ülünk nap mint nap. Sokan akkor ismerték fel, hogy milyen gazdag természeti és kulturális értékekkel rendelkezik Szerbia, meglátogatták akár a Vaskaput, a kolostorokat, múzeumokat, ásatási helyszíneket, a régészeti lelőhelyeket és számos más látnivalót. Kiváló példa erre az Ezüst-tó környéke, ahol rengeteg új szálláshely épült. Bár Szerbia a nagyvilághoz képest kis ország, tenger kivételével szinte minden turisztikai tartalommal rendelkezik. Rendkívül gazdag az épített öröksége, kulturális értékei és természeti látnivalói egészen az őskorig nyúlnak vissza, amelyeket még maguk a hazai lakosok sem ismernek teljesen. A belföldi utazásokat a jelenlegi bizonytalan világpolitikai helyzet miatt többen biztonságosabbank tartják. A nemzetközi és a hazai árak is az egekbe szöktek, így a megélhetés és az utazás is megdrágult, emiatt az emberek szívesebben terveznek akár rövidebb időre is országon belüli utazásokat, és olyan hazai desztinációkat látogatnak meg, ahol korábban még sosem jártak. A belföldi turizmus mellett szól még az úthálózatok kiépítése is, így könnyen eljutunk A pontból B-be.
Mely helyszíneken lehet a legkedvezőbb áron minőségi nyaralást eltölteni?
– Szabadka Beverly Hillsszé vált, és ha úgy nézzük Szabadkán minden olcsóbb. Vajdaságon, Bánáton belül elsősorban Delibláttól a Császár-tóig számos szép hely található, a Nyugat-Bácska szintén kedvező választás lehet. Belgrádtól délre, főként Kelet-Szerbiában, valamint délen Niš és Pirot környékén is még megfizethetőbb árakkal találkozhatnak a turisták. Ezzel szemben Nyugaton, például Zlatibor vagy Bajina Bašta térségében a nagy érdeklődés és a külföldi vendégek miatt a főszezonban már jóval magasabb árakra kell számítani. De aki a last minute akciókat követi, az bárhol ráfuthat egy jó ajánlatra.
A belföldi turizmusnak vannak-e hiányosságai, olyan területek, ahol visszaesést tapasztalnak?
– Talán a legnagyobb probléma az, hogy a legtöbb turisztikai desztináció még mindig elsősorban a külföldi vendégeket próbálja megszólítani. Nagy hangsúlyt fektetnek a magyarországi, horvátországi, erdélyi vagy németországi marketingre, miközben a belföldi turistákban is óriási lehetőség rejlik. Szerintem sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani arra, hogy az ország különböző részein élők is megismerjék egymás térségeit. Erre Magyarkanizsa jó példa, ahol ezt időben felismerték, és sikeresen építettek a hazai vendégekre is.
Lenyűgöző tájak és természeti értékek várják az utazókat az Uvac folyó vidékén (Molnár Edvárd felvétele)
A digitalizáció ma már meghatározó szerepet játszik a turizmusban. Milyen célt szolgál a Szerbia Magyarul és a Hello, Vajdaság platform?
– A Szerbia Magyarul platformot mi alapítottuk, és elsősorban a világ magyarságát szeretnénk megszólítani vele. Volt már rá példa, hogy Ausztráliából is érkeztek hozzánk vendégek. Fontosnak tartjuk, hogy egy naprakész online felületet biztosítsunk, ahol elérhető a szerbiai turisztikai kínálat. A felületen kapcsolatba lehet lépni velünk, sőt online csapatunk is van, így a chatfelületen azonnal információt tudunk nyújtani. Ma már Vajdaság egész területén, valamint Belgrádban és vonzáskörzetében is tudunk magyar nyelvű asszisztenciát biztosítani. Ennek érdekében komoly szerepet vállaltunk a szerbiai magyar idegenvezetők képzésében is, ezért hoztuk létre a Vajdasági Magyar Idegenvezetők Egyesületét, amely a szakemberek képzését és munkáját is támogatja. Emellett szerb és angol nyelvű platformjaink is működnek. A Prosperitati Alapítvány által működtetett Hello, Vajdaság elsősorban Vajdaságra koncentrál, külön hangsúlyt fektetve a vajdasági magyar kulturális és épített örökségre, valamint a magyar vonatkozású helyszínek bemutatására. A felület szerb nyelven is elérhető, így szélesebb közönséget is megszólít, sőt saját mobilalkalmazásuk is van, amely GPS alapján naprakész programajánlatokat kínál Vajdaság-szerte. A legfontosabb célunk, hogy minél több olyan tartalmat mutassunk meg, amely nem mindenki számára ismert vagy könnyen elérhető. Egyre inkább tematikus útvonalakban és programcsomagokban gondolkodunk. Azt szeretnénk, hogy a hozzánk érkező vendégek minél több ponton kapcsolódjanak a vajdasági magyar vagy a szerb közösségekhez. Fontos számunkra, hogy ne csak lássák a térséget, hanem meg is tapasztalják, ízleljenek, tapintsanak, érezzék a helyi illatokat és hangulatot. Ettől válik igazán komplex élménnyé egy utazás. Abban bízunk, hogy így a vendégek visszatérnek, vagy másoknak is ajánlják.
A közösségi média ma már jelentősen befolyásolja az utazási szokásokat. Hogyan lehetne a fiatalokat is bevonni a vajdasági turizmus népszerűsítésébe? Hogyan lehetne megszólítani a fiatalokat, hogy ők is felfedezzék a saját régiójukat?
– Erre már voltak sikeres kezdeményezéseink, amelyeket a Szerbia Magyarul és a Hello, Vajdaság segítségével a jövőben is szeretnénk folytatni. Ilyen volt a Vajdaság Vibe pályázat, amelyben először általános, majd középiskolás diákok készítettek legfeljebb háromperces videókat arról, hogyan mutatnák be a saját településüket. A versenyvideók YouTube-on jelentek meg. Biztosan volt, hogy egy videó hatására családok döntöttek úgy, hogy ellátogatnak egy addig számukra ismeretlen vajdasági településre. Az első év tapasztalataiból sokat tanultunk, ezért a programot tovább szeretnénk fejleszteni. Célunk, hogy a fiatalok felismerjék, hogy a turizmusnak hosszú távon nagy jövője van. A nagy vállalatok átvesznek mindent, globalizáció folyik szerte az országban, de a turizmus és a vendéglátás az, ami marad a helyi embereknek. A személyes vendéglátást nem tudja helyettesíteni az internet, az emberek továbbra is emberekkel szeretnek találkozni, és oda térnek vissza, ahol jól érezték magukat. Magyarországhoz viszonyítva jól látszik, mekkora fejlődési lehetőség rejlik még a turizmusban. Ott a GDP mintegy 15 százaléka a turizmusból származik, nálunk ennek körülbelül a negyede, vagyis bőven van még hová fejlődni. Az egyik legnagyobb hiányosság továbbra is a marketing és a digitális jelenlét. Nemcsak kevesebb forrás áll rendelkezésre, hanem a közösségi média és az online platformok terén is lemaradásban vagyunk. Ezt jól mutatja, hogy sokszor külföldi influenszerek fedezik fel Vajdaságot és Szerbiát, bemutatják a térséget, így jelentős követőtábort építenek, miközben mi magunk is az ő tartalmaikat nézzük. Pedig hiszem, hogy a helyi fiatalok között is sok olyan tehetséges tartalomkészítő van, aki még hitelesebben tudnák bemutatni azt a környezetet, ahol élünk. Egyre többen érkeznek külföldről is, és azt emelik ki, hogy itt emberléptékűbb az élet, nyugodtabb a környezet és közelebb van a természet. Ezért is fontos, hogy a digitális térben még láthatóbbá váljunk. Nem állunk rosszul, de ezen a területen még sokat kell fejlődnünk.
Nyitókép: A Császár-tó a természetkedvelők kedvelt úti célja (Molnár Edvárd felvétele)
