2026. szeptember 13., vasárnap

Élő örökségünk

A népművészet ma is közösségi létünk élő része lehet

Cikkünkhöz GALÉRIA is tartozik.

Bácsfeketehegyen megnyílt az „Örökségből jövő – Vajdaság élő népművészete” című kiállítás, amely a hagyományos vajdasági népművészet tárgyi világába enged betekintést. A tárlat nem csupán a múlt emlékeit mutatja be, hanem arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a népi kultúra értékei miként maradhatnak a mai közösségek élő részei.

Ünnepélyes keretek között nyitották meg pénteken délután Bácsfeketehegyen az „Örökségből jövő – Vajdaság élő népművészete” című térségi népművészeti kiállítást. A tárlatnak a Kozma Lajos Fiókkönyvtár, vagyis a Bányai János Emlékház adott otthont. A kiállítás a Hagyományok Háza Hálózat – Vajdaság, a Mű-Hely-Ház Egyesület és a Kishegyesi Könyvtár együttműködésében valósult meg. A megnyitón Csordás Katalin, a Kishegyesi Könyvtár igazgatója köszöntötte a jelenlévőket, majd dr. Szőke Anna néprajzkutató nyitotta meg a kiállítást. A bemutatott anyagot Kovács Nádi Karolina, a Hagyományok Háza hálózati szakreferense ismertette, a kulturális programot pedig a BMMHE Nagypacsirták népi énekegyüttesének műsora tette teljessé, Vajda Noémi vezetésével. 

Dr. Szőke Anna megnyitóbeszédében arra helyezte a hangsúlyt, hogy miközben a kiállított tárgyak egy letűnt korszak világát idézik, maga a kiállítás éppen azt bizonyítja, hogy ez az örökség nem feltétlenül tűnt el. A néprajzkutató felidézte, hogy a hatvanas évektől kezdődően fokozatosan csökkent az igény a paraszti kultúrából született tárgyak és használati eszközök iránt. A társadalom és az életmód gyors változásával, a tömeggyártás elterjedésével egyre inkább háttérbe szorultak azok a tárgyak, amelyek korábban a mindennapi élet természetes részei voltak. A megváltozott lakáskultúra sok esetben már nem tartott igényt a hagyományos, kézzel készített tárgyakra, így a népművészeti motívumok és a paraszti tárgykultúra fokozatosan kiszorultak a hétköznapokból. A korszakváltással együtt megjelent az a vélekedés is, hogy ezek a tárgyak elsősorban az idősebb generáció számára fontosak, a fiatalabbak számára azonban már kevésbé jelentenek értéket. A bácsfeketehegyi kiállítás azonban ennek némileg ellentmond. A bemutatott alkotások ugyanis nem pusztán régi tárgyak: a gyűjteményben olyan mai kézműves munkák is helyet kaptak, amelyek a hagyományos formavilágot és tudást viszik tovább. Éppen ez adja a tárlat egyik legfontosabb üzenetét: a hagyomány nem akkor marad fenn, ha változatlanul őrizzük, hanem akkor is, ha képesek vagyunk újraértelmezni és használni.
 

Szemet gyönyörködtető alkotások valójában használati tárgyak/Tóth Péter

Szemet gyönyörködtető alkotások valójában használati tárgyak/Tóth Péter

Egyediség a tömegtermelés korában

Hajvert Ákos, a Magyar Nemzeti Tanács képviselője is jelen volt az eseményen és lapunknak nyilatkozva arról beszélt, hogy a mai világban különösen felértékelődhet az egyediség. Mint rámutatott, a tömeggyártás korában az otthonok és a mindennapi tárgyak könnyen hasonlóvá válhatnak egymáshoz, miközben az egyedi, kézzel készített tárgyak sajátos karaktert adhatnak az ember környezetének. A bácsfeketehegyi kiállításon éppen ebből az egyediségből lehetett ízelítőt kapni. Hajvert szerint a bemutatott kézműves termékek és a letűnt korok tárgyi örökségéből fakadó alkotások azt bizonyítják, hogy a régi kultúra továbbra is jelen van a közösségben. Nem csupán emlékként, hanem olyan tudásként és értékként, amelyet ma is lehet használni és továbbadni. A kiállítás egyik fontos üzenete tehát éppen az, hogy a népművészet nem feltétlenül múzeumi tárgyak összessége. A kézműves tudás, a motívumok, a természetes anyagok használata, az egyedi tárgyak készítésének gyakorlata mind olyan örökséget jelentenek, amely a jelenben is új tartalommal tölthető meg.

Ez különösen fontos lehet egy olyan időszakban, amikor a tömegtermelés és a gyorsan változó fogyasztói szokások mellett egyre többen keresik az egyedi, helyi és személyes tárgyakat. Egy kézzel készített használati tárgy nemcsak funkciót tölthet be, hanem történetet és kulturális kötődést is hordozhat.
 

Szemet gyönyörködtető alkotások valójában használati tárgyak/Tóth Péter

Szemet gyönyörködtető alkotások valójában használati tárgyak/Tóth Péter

A hagyomány akkor él, ha használjuk

A megnyitón elhangzott gondolatok közös pontja az volt, hogy a kulturális örökség megőrzése nem kizárólag a múlt dokumentálását jelenti. Ahhoz, hogy egy hagyomány valóban tovább éljen, szükség van arra is, hogy legyenek olyanok, akik ismerik, gyakorolják és továbbadják. A bácsfeketehegyi kiállítás ezért túlmutat egy egyszerű tárgybemutatón. A különböző kézműves alkotások, a népi kultúrából származó tárgyak és az ezekhez kapcsolódó tudás együtt azt mutatják meg, hogy a hagyományos kultúra a modern környezetben is megtalálhatja a helyét. A tárlat október 11-éig látogatható a Kozma Lajos Fiókkönyvtárban, a Bányai János Emlékházban. 
 

Magyar ember Magyar Szót érdemel

Nyitókép: Csoportkép a kiállított tárgyak megalkotóinak egy részével/Tóth Péter