Szeptember 8-án tartották meg a Közös európai örökségünk – a vajdasági szecesszió című rendezvényt Brüsszelben, a szerb EU-képviselet épületében, ahol Vajdaság brüsszeli irodája is működik. A rendezvényt Vicsek Annamária kezdeményezte és szervezte európai parlamenti képviselőként, a Patriots for Europe képviselőcsoport támogatásával és a Vajdaság brüsszeli irodájának közreműködésével. Az est egy háromnapos brüsszeli látogatás központi programja volt. Vajdaságból olyan szakembereket, intézményvezetőket és közéleti szereplőket hívott meg, akik nap mint nap tesznek kulturális és épített örökségünk kutatásáért, megőrzéséért vagy népszerűsítéséért.
Kik jöttek Vajdaságból, és mennyien voltak a rendezvényen?
– A Vajdaságból érkező látogatócsoport tizennégytagú volt, az esti rendezvényen pedig zsúfolásig megtelt a terem, mintegy 50 vendéget fogadtunk. Külön öröm számomra, hogy a vajdasági szecesszió bemutatása nemcsak a szakmai közönség érdeklődését keltette fel: diplomáciai képviseletek tagjai, köztük Szerbia NATO melletti nagykövete, valamint három európai parlamenti képviselőtársam is elfogadta a meghívásomat. Ez is azt mutatta, hogy kulturális örökségünk olyan érték, amely Vajdaság határain túl is képes érdeklődést kelteni és embereket megszólítani. Fontosnak tartottam, hogy ne csupán egyetlen intézmény vagy település képviselői érkezzenek Brüsszelbe, hanem különböző területek szakemberei és a politikum képviselői is találkozzanak egymással és az európai partnerekkel. A csoport összeállítása számomra szép példája annak is, hogy mit jelent a gyakorlatban az erős magyar politikai képviselet. A Vajdasági Magyar Szövetség politikai erejének köszönhetően ma számos olyan intézményben és döntéshozói testületben vannak felkészült magyar szakemberek, ahol kulturális örökségünkről, művelődésünkről, turizmusunkról vagy éppen fejlesztéseinkről születnek döntések. Amikor pedig egy fontos magyar ügy mellé állunk – ezúttal a szecessziós örökségünk mellé –, ezt az intézményi és szakmai erőt össze is tudjuk kapcsolni. Szabadkáról több intézmény képviselőjét is meghívtam, hiszen ezt a várost joggal tekinthetjük a vajdasági szecesszió központjának. Ninkov Kovačev Olga művészettörténészt, a Szabadkai Városi Múzeum igazgatóját kértem fel a vajdasági szecessziót bemutató előadás megtartására. Olga nemcsak rendkívüli tudással rendelkezik erről a korszakról, hanem úgy tud beszélni róla, hogy azzal a közönséget is magával ragadja. Ercsi Hargita, a szabadkai városi tanács idegenforgalommal, beruházásokkal és nemzetközi kapcsolatokkal megbízott tagja moderálta a panelbeszélgetést. Ő az idei szecessziós világnap szabadkai programsorozatának is egyik kulcsszervezője volt. Velünk tartott Kormányos Gyöngyi, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézetet pedig Szűcs Balázs igazgató képviselte. Részt vett Kudlik Zoltán tartományi művelődési segédtitkár, valamint Hajvert Ákos, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának kulturális ügyekkel megbízott tagja. Hálával tartozunk Szerbia Európai Unió melletti Állandó Képviseletének is, amiért otthont adott a rendezvényünknek. Külön köszönet illeti Nikola Vučurevićet, Vajdaság brüsszeli irodájának igazgatóját, aki az első pillanattól kezdve mellénk állt, és mindent megtett azért, hogy a rendezvény ilyen rövid idő alatt is méltó körülmények között valósulhasson meg. Számomra éppen ez mutatja meg az összefogás erejét: vannak kiváló magyar szakembereink, erős intézményeink, és van érdekérvényesítésre képes politikai képviseletünk. Ha pedig mindez nem külön-külön működik, hanem egy közös ügy érdekében összekapcsolódik, akkor az erőnk nem egyszerűen összeadódik, hanem megsokszorozódik – mondta a Fidesz–KDNP Európai Parlamenti képviselője.
Jelen voltak-e a szecesszió és a felmerülő témák szakértői?
– Igen, számomra ez volt a rendezvény egyik legfontosabb eleme. Meghívásunkra Brüsszelben velünk volt Erika Giuliani, a Réseau Art Nouveau Network koordinátora. Az 1999-ben, brüsszeli kezdeményezésre létrejött nemzetközi hálózat több mint negyed évszázada kapcsolja össze azokat az európai városokat és intézményeket, amelyek a szecessziós örökség kutatásával, megőrzésével és népszerűsítésével foglalkoznak. Erika Giuliani a hálózat és annak munkájának bemutatásával európai keretbe helyezte a témát, Ninkov Kovačev Olga pedig ebbe ágyazva mutatta be a vajdasági szecesszió sajátosságait és értékeit. Számomra különösen fontos volt, hogy így nem önmagunkról beszéltünk önmagunknak: rögtön megmutathattuk, hogy a vajdasági szecesszió nem elszigetelt helyi jelenség, hanem a közös európai kulturális örökség része – tette hozzá. – A kapcsolatépítés nem ért véget az esti rendezvénnyel. Másnap Erika Giuliani meghívására az irodájukban folytattuk a szakmai beszélgetést. Ekkor már egészen konkrétan arról egyeztettünk, hogyan kapcsolódhatnának be vajdasági intézményeink és szakembereink aktívabban a Réseau Art Nouveau Network munkájába. Nemcsak bemutattuk, milyen értékünk van, hanem megnyitottunk egy ajtót a hosszabb távú európai szakmai együttműködés felé.
Miért a szecesszió témáját választotta?
– Brüsszel a szecesszió egyik bölcsője, Vajdaság pedig rendkívül gazdag szecessziós örökséggel rendelkezik. Amikor nap mint nap Brüsszel utcáin járok, óhatatlanul eszembe jut Szabadka, Palics, Zenta vagy éppen Újvidék. Szabadka városházája és zsinagógája, a Raichle-palota, Palics épületei, de Zenta, Zombor és Újvidék szecessziós emlékei is olyan értékek, amelyeket sokkal szélesebb európai közönségnek kellene megismernie. Képviselőként az is foglalkoztat, hogyan tudunk Vajdaságról Brüsszelben nem kizárólag politikai kérdések vagy Szerbia uniós csatlakozása kapcsán beszélni, hanem megmutatni azt is, hogy mit adunk mi Európának. A vajdasági szecesszió erre gyönyörű példa. Az épületeink történetében egyszerre van jelen a helyi sajátosság, a magyar kulturális örökség, Vajdaság sokszínűsége és a közép-európai szellemiség. És közben ugyanannak az európai művészeti megújulásnak a részei, amelynek emlékeit Brüsszeltől Barcelonáig számos városban csodáljuk. Ezért is adtuk a rendezvénynek a Közös európai örökségünk címet: mert a vajdasági szecesszió nem csupán a mi helyi értékünk, hanem Európa kulturális örökségének is része.
Mi volt az esemény célja?
– A legegyszerűbben úgy fogalmaznék: megmutatni Brüsszelben, hogy Vajdaság kulturális értelemben nem Európa peremén van, hanem évszázadok óta szerves része annak. Szerettem volna ráirányítani a figyelmet arra a páratlan építészeti és kulturális örökségre, amelyet otthon talán sokszor természetesnek veszünk, európai összehasonlításban azonban egészen különleges értéket képvisel. De volt egy másik, gyakorlati célunk is: kapcsolatokat teremteni. Összekötni a vajdasági szakembereket azzal az európai szakmai hálózattal, amely ugyanezen örökség kutatásán, megőrzésén és népszerűsítésén dolgozik.
Milyen hozadéka lehet a rendezvénynek?
– A mostani látogatásnak már van kézzelfogható folytatása. A Réseau Art Nouveau Networkhöz városok, intézmények és szakemberek is kapcsolódhatnak, sőt arra is van lehetőség, hogy több szereplő összefogva, konzorciumként vegyen részt a hálózat munkájában. Most itthon azt fogjuk mérlegelni, melyik megoldás szolgálná legjobban a vajdasági szecesszió ügyét. Szóba kerülhet például a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet, de akár Zenta bekapcsolódása is. Az is elképzelhető, hogy éppen több vajdasági szereplő összefogása lenne a legerősebb megoldás. Ez azért lenne fontos, mert így nem egyszeri brüsszeli bemutatkozásról beszélünk, hanem tartósan bekapcsolhatnánk vajdasági intézményeinket és szakembereinket egy több mint negyed évszázada működő európai szakmai hálózatba. Ez nagyobb európai láthatóságot, új szakmai kapcsolatokat és később akár közös projektek lehetőségét is jelentheti. Politikusként pedig ezt is a feladatom részének tekintem. Nemcsak politikai üzeneteket szeretnék Vajdaságból Brüsszelbe vinni, hanem embereket, intézményeket, tudást és értékeket is összekötni Európával. Az európai parlamenti képviselet számomra akkor ér igazán valamit, ha abból az otthoni közösségünk számára is kézzelfogható lehetőségek születnek.
Miért fontos egy ilyen esemény?
– Európai parlamenti képviselőként két fontos feladatom van: hallatni a vajdasági magyar közösség hangját az Európai Parlamentben, és közelebb hozni az Európai Uniót és annak intézményeit az otthoniakhoz. Egy ilyen látogatócsoport kiváló lehetőség mindkettőre. Különösen jó érzés volt látni, ahogy a kivetítőkön egymás után megjelenő szabadkai, palicsi, zentai, zombori és újvidéki épületeket nézték azok a brüsszeli vendégeink, akik közül sokan talán először találkoztak a vajdasági szecesszió gazdagságával. Számomra erről is szól az európai parlamenti képviselet: Vajdaság hangját elvinni Brüsszelbe, és Brüsszelt, az ott megszerzett tudást, kapcsolatokat és lehetőségeket hazahozni Vajdaságba – emelte ki a képviselő.
Nyitókép: Vicsek Annamária Facebook-oldala
