Máriapócson pénteken kezdődött meg az immár 15 éve fennálló Külhoni Civil Közösségi Szolgáltató Központok éves találkozója. A vajdasági magyar közösséget Ótott Róbert, a Tartományi Kormány alelnöke, tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi-nemzeti közösségi titkár, valamint a Vajdasági Magyar Ifjúsági Központ (VMIK) delegációja képviselte. A rendezvény kiemelt résztvevője Pótor József, a magyarországi Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium civil kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára volt, aki Ótott Róberttel is találkozott.
A Magyar Szónak Pótor József elmondta: az esemény jó alkalmat teremtett arra, hogy az új minisztérium munkatársai megismerkedjenek a civil hálózat képviselőivel.
– Természetesen, továbbra is abban gondolkodunk, hogy a civil szektort támogassuk, nemcsak anyagiakkal, hanem szolgáltatásokkal is, és ebben kiemelt szerepet szánunk továbbra is a civil központoknak. De ahogy a támogatási rendszert a következő egy-másfél évben újra szeretnénk gondolni az alapjaitól, úgy a civil központoknak a feladatait is szeretnénk újragondolni. A támogatási rendszert, egy civil stratégiát, a civil szektorral közösen, közös tervezésben szeretnénk megalkotni, ehhez a gondolkodáshoz hívjuk a központokat, hogy tapasztalataikra, javaslataikra, gondolataikra építve, és természetesen a miénkre is alapozva, tegyük le a jövő működésének az alapjait – fogalmazott Pótor József.
A bizalom kérdését kulcsfontosságúnak ítélte meg.
– A magyar társadalomnak több olyan problémája is van, amelyik nem konkrét ügyekben jelenik meg, hanem fundamentálisnak számít – ilyen a bizalom is: az emberek közötti bizalom, az állam és az állampolgárok közötti bizalom. Ez egy hosszú folyamat, s nem lesz máról holnapra más a helyzet, mint ami eddig volt. Nagyon fontosnak tartom, hogy elinduljunk ezen az úton, elkezdjünk építkezni. Meg kell, hogy jelenjen a támogatásokban is a bizalom. Úgy értem, a támogatási rendszerben, az elszámolásokban, már a kiírásokban is. Én abban látom az értékét a következő egy-másfél éves folyamatnak, hogy lássuk, valóban mire van szükségük a civil szervezeteknek ma ahhoz, hogy el tudják látni a feladataikat, és olyan támogatási rendszert alakítsunk ki, amely a legjobban alkalmazkodik mindehhez – húzta alá.
Az átvilágítás és kifizetések kérdése kapcsán kiemelte, a kettő nem függ össze: a kifizetések technikai okokból szüneteltek.
– Az átvilágításra pedig egy kormányhatározatot kaptunk, aminek volt egy elég szoros határideje, ebben a fennálló szűk időben elvégeztük a feladatot, tehát áttekintettük elsősorban a folyamatokat, a pályázati rendszert, a kormányzaton belüli párhuzamosságokat, feltártuk azt, hogy mik voltak az értékelési és bírálati folyamatban azok az elemek, amelyek lehetőséget teremtettek arra, hogy irányítsák ezeket a forrásokat. Mindenki tudja, hogy voltak olyan szervezetek, amelyek nagyobb előnyt élveztek más civil szervezetekhez képest az elmúlt 10-16 évben, és voltak olyanok is, amelyek kifejezetten feketelistán voltak – ezeket a különbségtételeket mindenféleképpen megszüntetjük. Azt tudjuk garantálni, hogy politikai nyomás nem lesz a jövőben semmilyen formában sem a civil támogatások kapcsán, már az átmeneti időszakban is garanciákat szeretnénk beépíteni a rendszerbe, hogy ez ne csak egy ígéret maradjon. Nem szeretnénk azt, hogy a civil szervezetek világa része legyen valamiféle klientúraépítésnek – nyomatékosította Pótor.
Gyakran számlaellenőrzésben merül ki a pályázatok ellenőrzése, pedig első lépésben az eredményekre kellene koncentrálni, értékelte. Egy civil szervezet, amelyik éveken keresztül dolgozik egy projekten, nyilván büszke arra, amit elért, s ha erre nem kíváncsiak az állam részéről, akkor az csalódást fog kelteni bennük, hozta fel a politikus korábbi tapasztalatai közül az egyik gyakori, negatív élményt.
A határon túli támogatások kérdésére visszatérve elmondta: kiemelt jelentőségű a határon túli magyarság, az, hogy meg tudja őrizni az identitását, hogy megmaradjanak a magyar közösségek a lakóhelyükön, és hogy aki ott szeretné nevelni a gyerekeit, ott akar élni a családjával, az megtehesse, s ebben minden támogatást meg kell adni a lehetőségekhez mérten. Hozzátette, prioritás, hogy minden támogatási rendszer átlátható, igazságos és objektív legyen.
A rendezvényen felszólva Ótott Róbert aláhúzta, a vajdasági magyarság életében az eddigiekben és a jövőben is kulcsszerepet töltenek be a civil szervezetek. „Nélkülözhetetlenek az élet minden területén, velük közösen építkezünk, együtt dolgozunk annak érdekében, hogy a magyar közösségünk fennmaradjon, erősödjön és fejlődjön.” – hangsúlyozta.
– A Vajdsági Magyar Szövetség közel húsz éve szövetségese a civil szervzeteknek, valamint a történelmi egyházaknak. Ez egy virágzó együttműködés, mely mindig újabb eredményeket produkál. Ez az együttműködés teszi lehetővé, hogy meg tudjuk őrizni értékeinket, hogy meg tudjuk erősíteni a közösségeinket akár a legkisebb, legeldugottabb falvakban is. Mindezen munkához elengedhetetlen Magyarország Kormányának hathatós támogatása, odafigyelése, gondoskodása valamint a vajdasági magyar közösség közvetlenül megválasztott országos kulturális és oktatási önkormányzatának, a Magyar Nemzeti Tanácsnak a munkája – taglalta Ótott.
A folytatásban a civil szervezetek a közösség életében, mindennapjaiban betöltött szerepét hangsúlyozta. Szavai szerint a civil szervezetek tevékenysége hatalmas segítség az önkormányzatok, az oktatási intézmények, az egészségügy számára, de számos egyéb területen hiánypótló. Aláhúzta, ehhez az szükségeltetik, hogy a civil szervezetek és az önkormányzatok, valamint a magasabb szervek között sikeres együttműködést eredményező kommunikáció alakuljon ki.
– A vajdasági tapasztalat azt mutatja, hogy ahol ez az együttműködés jól működik, ott a közösségi kezdeményezések is erősebbé válnak. Az MNT, az önkormányzatok segítséget és hátteret biztosítanak, az intézmények szakmai tudást és infrastruktúrát, az egyházak lelki és közösségi támaszt jelentenek, a civil szervezetek pedig sok esetben éppen azt a személyességet és önkéntes tenni akarást hozzák magukkal, amely nélkül nem lehet valódi közösséget építeni. Sok kis településen szinte egyetlen civil szervezet végzi el a legnagyobb feladatokat, megszervezi az ünnepeket, a képzéseket, programokat hoznak létre úgy, hogy egyedüli mozgatói az egész falu életének. Mindezen tevékenységekben nálunk ott áll a civil szerevzetek mögött az MNT, amely a nyelvhasználat, az oktatás, a tájékoztatás és a kultúra kérdéseiben képviseli a közösségünket, továbbá koordináló és támogató híd szerepet tölt be a vajdasági magyar civil szervezetek és a döntéshozók, illetve az anyaországi támogatási rendszerek között. Szeretném továbbá hangsúlyozni a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság szerepét a civil szervezeti életben, hiszen nekünk is állandó kapcsolatunk van a szervezetekkel, éves szinten támogatjuk őket, ami azt jelenti, hogy nemcsak a működésüket segítjük elő, hanem programok szervezésére is ösztönözzük őket. A tartományunknál megjelenő pályázatok egy része a multikulturalizmust és a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülését támogatja, és ezek olyan kezdeményezéseket segítenek, amelyek hozzájárulnak a nyelvünk, a népszokásaink és régi mesterségeink megőrzéséhez, a néphagyományaink ápolásához, valamint a kultúra, a tudomány és a művészet fejlődéséhez. Támogatást kaphatnak tőlünk a civil szervezetek kulturális rendezvények, fesztiválok, művészeti alkotások és programok létrehozására, amelyek a fiatalok körében erősítik az együttműködés és a tolerancia szellemiségét – taglalta a vajdasági tapasztalattal és gyakorlattal kapcsolatos részleteket Ótott.
A továbbiakban kiemelte, a Külhoni Civil Közösségi Szolgáltató Központok vajdasági megjelenése ezt a rendszert egy újabb fontos kapcsolattal gazdagította. Az elmúlt három évben olyan lehetőségek nyíltak meg, amelyek nemcsak a szakmai segítségnyújtást erősítik, hanem a vajdasági civil szervezetek és más külhoni magyar közösségek közötti kapcsolatokat is szorosabbá teszik, hangsúlyozta, mondva, hogy a vajdasági magyar civil társadalom számára valódi értéket jelent a központ jelenléte. A VMIK-án keresztül működő szolgáltató központ olyan kapcsolódási ponttá vált, amely közelebb hozza egymáshoz a civil szervezeteket, a szakmai tudást, a lehetőségeket és az anyaországi, illetve a Kárpát-medence más területein működő közösségeket, hangzott el. Ótott emlékeztetett, a szervezet tevékenysége az ifjúsági táboroktól és képzésektől kezdve az ösztöndíj- és iskolabuszprogramok koordinálásáig számos területet felölel.
– Rendszeresen szerveznek képzéssorozatokat is, alkalmanként 15–20 résztvevővel. Ezek az interaktív workshopok és előadások olyan gyakorlati tudást adnak át a fiataloknak, amelyet a mindennapi életükben is hasznosíthatnak. A VMIK koordinálja a dél-bácskai és szerémségi magyar középiskolás ösztöndíjprogramot is, amely már eddig több száz magyar középiskolás diákot érintett. Emellett aktív szerepet vállal a maradéki iskolabuszprogram koordinálásában és működtetésében, valamint hozzájárul ahhoz is, hogy a pirosi és kátyi magyar iskolás gyermekek is minden iskolanap eljuthassanak Újvidékre, ahol anyanyelvű oktatásban részesülnek. Ezeknek a programoknak a pénzügyi hátterét Magyarország kormánya biztosítja. A VMIK abban is szerepet vállal, hogy segít új civil szervezetek létrehozásában. A kapcsolatépítés és a tudás bővítése jegyében számos külföldi képzésen, találkozón vesznek részt a tagjaik és mindezen tudást aztán itthon szélesebb körben is terjesztik. Ez azért is különösen fontos, mert nem különálló közösségekben gondolkodunk, hanem egy egységes magyar nemzetben. A Kárpát-medence magyar civil szervezetei sok tekintetben hasonló kihívásokkal találkoznak, ugyanakkor rengeteg olyan tudással és jó gyakorlattal rendelkeznek, amelyet érdemes egymással megosztani – fogalmazott Ótott.
Elmondta, a civil szervezetek ereje valójában az emberek ereje. Azoké az embereké, akik nem várják, hogy mások oldják meg a problémákat, hanem maguk is készek tenni érte. „Akik egy rendezvény megszervezésével, egy gyermekcsoport vezetésével, egy hagyományőrző programmal, egy kulturális eseménnyel vagy akár csak néhány óra önkéntes munkával hozzájárulnak ahhoz, hogy egy közösség élő maradjon. Ezt a munkát segíteni, összekapcsolni és láthatóvá tenni mindannyiunk felelőssége” – hangzott el.
– A Külhoni Civil Közösségi Szolgáltató Központok hálózatának egyik legnagyobb értéke éppen az, hogy megmutatja, nem vagyunk egyedül. Bárhol is élünk a Kárpát-medencében, vannak mellettünk olyan közösségek, amelyek hasonló célokért dolgoznak. És ha ezeket összekapcsoljuk, sokkal többre vagyunk képesek, mint külön-külön. Kívánom, hogy a Külhoni Civil Közösségi Szolgáltató Központok hálózata tovább erősödjön, a vajdasági jelenlét pedig még több kapcsolatot, lehetőséget és együttműködést hozzon – zárta gondolatait Ótott Róbert.
Nyitókép: Ótott Róbert, a Tartományi Kormány alelnöke, Pótor József, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium civil kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára és Erdődi Edvina, a VMIK delegációjának tagja
Nyitókép: Sóti Klára felvétele
