Szerbia október 1-jétől új, korszerű terápiákat vezet be a tüdőrák kezelésében. Mihailo Stjepanović, a Szerbiai Klinikai Központ pulmonológiai klinikájának igazgatója, pulmonológus szerint a korszerű kezelések fokozatosan megváltoztatják a betegség lefolyását, és a korábban súlyos prognózissal járó diagnózist sok beteg esetében hosszabb időn át eredményesen kontrollálható állapottá teszik.
Az új terápiákat a kissejtes tüdőrák két formájánál eltérő módon alkalmazzák majd. A korlátozott stádiumú betegség esetében, amennyiben a kemoterápiát és sugárkezelést követően nem tapasztalható progresszió, immunterápiával folytatják a kezelést. Kiterjedt stádiumban, amikor a betegség már túljutott azon a területen, ahol kialakult, az immunterápiát már a kezelés kezdetén, kemoterápiával együtt alkalmazzák.
– A korlátozott stádiumú kissejtes tüdőrákban szenvedő betegeknél, amennyiben a kemoterápiát és a sugárkezelést követően a betegség nem mutat előrehaladást, a kezelés immunterápiával folytatható. Ezzel meghosszabbítható a progressziómentes időszak. Kiterjedt stádiumú betegség esetén, amikor a daganat már túlterjedt a kiindulási területen, az immunterápiát már a kezelés kezdetétől, kemoterápiával kombinálva alkalmazzuk – mondta Stjepanović a Szerbiai Egyetemi Klinikai Központ pulmonológiai klinikáján tartott sajtótájékoztatón.
Az új kezelési lehetőség különösen jelentős a nem operálható, III. stádiumú nem kissejtes tüdőrákban szenvedők számára. Ebben az esetben helyileg előrehaladott betegségről van szó, amely ugyan nem terjedt át távoli szervekre, a daganat elhelyezkedése vagy kiterjedtsége miatt azonban műtéti úton nem kezelhető. A kemoterápia és sugárkezelés után, amennyiben a betegség nem halad előre, a kezelést immunterápiával lehet folytatni.
Stjepanović szerint az érintett betegek 43 százaléka a diagnózis felállítását követően legalább öt évig él, egyharmaduknál pedig nem következik be a betegség progressziója. Mint mondta, ezek az eredmények néhány évvel ezelőtt még nehezen voltak elképzelhetők, a korszerű terápiák azonban ma már reális esélyt kínálnak a hosszabb túlélésre és az életminőség megőrzésére.
Dragana Vujičić egészségügyi miniszterhelyettes szerint jelentős előrelépésről van szó, amelynek köszönhetően számos, korábban halálos betegség krónikus betegséggé válhat.
Olja Ćorović, a Punim plućima (teli tüdővel) betegegyesület képviselője rámutatott, hogy a korszerű nemzetközi irányelvek már nem javasolják a kemoterápia önálló alkalmazását a tüdőrák kezelésében. Szerinte a kissejtes és a III. stádiumú nem kissejtes tüdőrák új terápiáinak jóváhagyása, valamint az immunterápia tervezett kiterjesztése a laphámsejtes tüdőrákban szenvedőkre az elmúlt három év legjelentősebb előrelépése.
Szerbiában mintegy ezer tüdőrákos beteg számára válik elérhetővé október 1-jétől az új kezelési lehetőség. Az immunterápiát három új betegcsoportnál alkalmazzák majd: a korlátozott és kiterjedt stádiumú kissejtes tüdőrákban szenvedőknél, valamint a nem operálható, III. stádiumú tüdőrákos betegeknél.
A tervek szerint jövő tavasztól további mintegy 600, laphámsejtes tüdőrákban szenvedő beteg számára is elérhetővé válhat az immunterápia. Őket jelenleg kizárólag kemoterápiával kezelik.
A tüdőrák Szerbiában a rosszindulatú daganatos betegségek okozta halálozás vezető oka: évente csaknem 7000 új esetet diagnosztizálnak, és mintegy 5000-en halnak meg a betegség következtében. A betegek mintegy 70 százalékánál csak áttétes stádiumban fedezik fel a tüdőrákot, amikor a kezelési lehetőségek már jelentősen korlátozottabbak. Ennek egyik oka, hogy a kezdeti tünetek – a köhögés, a fáradtság és a nehézlégzés – nem specifikusak, ezért gyakran ártalmatlan panaszoknak tulajdonítják őket, különösen a dohányosok.
Nyitókép: Freepik
