A nyugat-balkáni térségben az albán nemzetgazdaság növekszik a leggyorsabb ütemben. A Montenegróval és Macedóniával határos ország recesszió nélkül vészelte át a tavaly-tavalyelőtti világgazdasági válságot, s GDP-je, bruttó hazai terméke az Európai Bizottság által közölt legújabb adatok szerint 4,1 százalékkal nőtt a 2010-es évben. Vele szemben a hazai politikusok részéről gyakran a Nyugat-Balkán gazdasági motorjának nevezett Szerbia GDP-je csak 1,8, míg Horvátországé csupán 1,2 százalékkal emelkedett a mögöttünk lévő évben.
A régió „gazdasági motorja”, amely kormányának a jelenlegi legfőbb gazdaságélénkítő – büdzséfoltozgató – lépése a Telekom eladásának a terve, a balkáni versenyben az egyéb mutatók területén sem áll az első helyen. Középmezőnyben kullog a munkanélküliségi rátát illetően is. Első viszont azon a területen, ahol szégyen az elsőség: Szerbiában jelenleg a legmagasabb az infláció a nyugat-balkáni országok között.
Az Európai Bizottság fölmérése szerint tavaly Montenegróban 1,1, Bosznia-Hercegovinában 0,9, Macedóniában 0,7 százalékkal nőtt a hazai össztermék, a GDP. Koszovóban viszont 4,6 százalék!
A európai intézményben úgy vélekednek, hogy Nyugat-Balkán jövőre talpra állhat a gazdasági válság okozta visszaesésből, habár egyedül Horvátország és Macedónia esetében látnak elő 1,5, illetve 2,2 százalékos GDP-növekedést.
A munkanélküliség továbbra is a régió legnagyobb gondjának számít. A legrosszabb a helyzet Szerbiában, ahol 20 százalékos a munkanélküliségi ráta. Horvátországban 11,8 százalék. Az Európai Unióban ez az adat 9,5 százalék.
Az is érdekes adat, hogy hol állunk az életszínvonal terén az Európai Unió átlagához viszonyítva. Senkit sem lephet meg, hogy ezen a téren a horvátok állnak a legjobban, ők – a magyarországi szint közelében – az átlagos EU-s életszínvonal 65 százalékát képesek szavatolni a polgáraiknak. Montenegróban ez a szám már csak 41, míg Szerbiában 37 százalék. De előtte vagyunk a 31 százalékon lévő Bosznia-Hercegovinának és a Balkán „kis tigrisének”, Albániának is, amely csak az EU életszínvonalának a 27 százalékát nyújtja állampolgárainak.
