A belgrádi szakemberek, Ognjen Miri ć é s Vladimir Medjak szerint több értelme lenne ha a cégek, a gazdasági kamarák és a vállalatok küldenék a képviselőjüket Brüsszelbe. Szerintük a tartománynak nincs szüksége brüsszeli külképviseletre, hiszen a pályázati pénzek sorsa úgyis Belgrádban, a központban dől el. A kártyák pedig előre le vannak osztva. Ezek szerint annak az évi 200 millió eurónak is megvan a helye már, amire az előcsatlakozási támogatások címén számíthatunk?
– Teljesen felesleges a vajdasági brüsszeli iroda megnyitása – ilyen nyíltan kimondta véleményét a közelmúltban egy újvidéki tanácskozáson Ognjen Mirić,a szerb kormány európai integrációs irodájának igazgatóhelyettese. Vladimir Medjak ugyanennek az irodának a tanácsosa rátett még egy lapáttal azt nyilatkozván, hogy minden pályázati pénz sorsa itthon dől el, hiszen Belgrádban és Újvidéken íródnak a projektumok. Sőt, az általuk vázolt helyzetből az is kiderül, hogy a lehetőségek, a pénzek amúgy is előre le vannak osztva, mert nem titok, hogy miből mikor, mennyit és hova szánnak. Ezt korábbi hosszas egyeztetés előzi meg, amit a központból irányítanak. A pályázók csupán annyit tehetnek, hogy figyeljenek arra, mikor jelenik meg egy-egy pályázati kiírás – amit azért Belgrádból is éberen követnek, hiszen ez a feladatuk –, és hogy idejekorán reagáljanak arra. Ebből egyértelműen kiviláglik, hogy mindent tudni lehet előre, nincs semmiféle meglepetés vagy váratlanul bejelentetlenül megjelenő pályázati kiírás.
Az előcsatlakozás idején szép pénz üti a markunkat, állítják az európai integrációs iroda vezetői, évente 200 millió eurót folyósítanak majd Szerbiának az európai uniós költségvetésből. Az IPA alapokból 2007–2013 közötti időszakra 630 millió eurót hagytak jóvá, különböző horderejű projektumokra, amit a közigazgatás reformjára, az újvidéki Žeželj híd felépítésére, infrastrukturális kérdésekre lehet fordítani, sőt nem kevesebb, mint 164 esetben különféle határon átnyúló együttműködésre is. Ez utóbbi Vajdaság földrajzi fekvéséből jó lehetőség számunkra, hiszen két európai uniós ország ölelésében terül el a tartomány. A belgrádi szakemberek állításai alapján arra következtethetünk, hogy nincs miért lobbizgatni Brüsszelben.
Ha majd elnyerjük az annyira áhított csatlakozási státust, újabb pályázati tételekkel bővül a kör. Az infrastrukturális, településfejlesztési, regionális és az elmaradott vidékek felzárkóztatására lehet majd pályázni, tehát már előre tudhatjuk, hogy mikor mi várható. A két szakember furcsa érvelése szerint emiatt nincs szükség arra, hogy a vajdaságiak Brüsszelben lobbizgassanak. Sőt, meggyőződésük, hogy a brüsszeli iroda jóvoltából egyáltalán nem kerülhetnek közelebb a vajdaságiak a különböző európai uniós alapokhoz, azokhoz úgyis csak Újvidéken és Belgrádon keresztül vezethet az út. Legfeljebb kapcsolatokat, információs hálózatot építhetnek ott ki, és naprakészen tájékozódhatnak, hogy mi történik Brüsszelben.
Ognjen Mirić és Vladimir Medjak meg van győződve arról, hogy sokkal fontosabb lenne, ha a kormány európai ügyekkel megbízott irodájának a tevékenységét szélesítenék ki, és az ott dolgozók létszámát növelnék. Arra panaszkodtak, hogy mindössze 18-an látják el az amúgy is napról-napra bővülő feladatkört, holott Horvátországnak, amely már jóval előrébb haladt a csatlakozási folyamatban, hasonló jellegű tevékenységet folytató szolgálatában 104-en dolgoznak. Bizonyára itt is az lenne a cél, hogy felduzzasszák az államapparátusnak ezen szolgáltatást végző részét.
Feltettük a kérdést, hogy ha Vajdaságnak szükségtelen, hogy irodája legyen Brüsszelben a fent említett érvelés alapján, akkor vajon az a 200–300 európai uniós régió, város miért tart fenn képviseletet Brüsszelben, nekik ugyan mi módon fizetődik ez ki? Erre az a válasz érkezett, hogy a régiók közötti együttműködés serkentése céljából talán indokolt lehet a vajdasági iroda fenntartása Brüsszelben, és több értelme lenne ha a cégek, a gazdasági kamarák és a vállalatok küldenék a képviselőjüket Brüsszelbe..
Szinte ezen kijelentéssel egy időben érkezett vissza Predrag Novikov a vajdasági brüsszeli iroda vezetője a leendő új munkahelyéről, s úgy nyilatkozott, hogy feltett célja és a tartomány határozott elképzelése, hogy a brüsszeli irodában otthonosan mozoghassanak a vajdasági községek és városok képviselői, hogy európai uniós partnerre találhassanak, de a gazdasági kamara, a vajdasági intézmények, sőt az vajdasági egyetem előtt is nyitott a lehetőség, hogy Brüsszelben kapcsolatot építsen.
