Gazdaság

További szerbiai beruházásokat ígért a nagybecskereki Mlekoproduktban tett látogatásakor Francais-Xavier Deniau, Franciaország belgrádi nagykövete. A francia Bongrain tulajdonban lévő nagybecskereki tejgyár 310 dolgozójával egyik legstabilabb a cég közép-európai gyárai közül.

A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és a Világbankkal egyetértésben Szerbia lehívhat 200 millió dollárt a Világbank hitelkeretéből, melyről még korábban állapodtak meg a nemzetközi pénzintézettel – jelentette ki vasárnap Božidar Đelić kormányalelnök, aki az IMF hétvégén tartott éves konferenciáján a szerb küldöttség vezetőjeként vett részt. Ez a hitelkeret első részlete, Đelić szavai szerint ennek a felét a költségvetési hiány fedezésére fordítja a kormány, a másik felét infrastrukturális projektumokra és az egészségügy szükségleteire költik el.

– Három évvel ezelőtt sokkal több mozgástere volt az államoknak, hogy segítsék a gazdasági kilábalást, de ennél fontosabb különbség a válság mostani szakasza és az eleje között, hogy hiányzik a kollektív lendület a válságkezelésből – mondta Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója a szervezet éves rendes közgyűlésének megnyitásakor tartott sajtótájékoztatón csütörtökön, ahol a központi téma a mindenekelőtt az eurózónát, azon keresztül pedig az egész világot fenyegető válság kitörésének a réme volt.

A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint az augusztusi szerbiai átlagbér 38 389 dinár volt. Ez 1,9 százalékkal kevesebb, mint az előző hónapban.

Történelmi pillanatnak nevezte Mirko Cvetković kormányfő a hírt, miszerint Szerbia első eurókötvény kibocsátása a külföldi pénzpiacokon sikerrel zárult. A szerdán végrehajtott tranzakció során, a miniszterelnök szavai szerint a kereslet a szerb eurókötvényekre kétszer akkora volt, mint amennyit a kormány fölkínált.

A privatizáció több bajt okozott, mint amennyi hasznot hozott Nagybecskereknek. A 73 vállalat magánosításából befizetendő öt százalékból mindössze 85,2 millió dinár jutott az önkormányzat költségvetésébe.