Turbulens időket élünk. A dolgok gyorsan változnak, sok esetben az elemzők is csak kapkodják a fejüket, hiszen mire az egyik jelenséget „megmagyarázzák”, már annak ellenkezőjét kell analizálni. A bizonytalanság korunk egyik jellemzőjévé vált. Sajnos! Az arany pedig a válságos, bizonytalan időszakokban évezredek óta biztos menedéknek számít azoknak. Az utóbbi hónapokban tapasztalt árfolyam-emelkedés hátterében több, egymást erősítő tényező állt. A geopolitikai feszültségek tartósnak mutatkoznak. A nagy nemzetgazdaságok államadóssága nőtt, a fiskális fegyelem pedig sok helyen gazdasági kategóriából politikává degradálódott. Az utóbbi évszázadban az amerikai fizetőeszköznek is mindig van valamilyen ok-okozati összefüggése az aranyárral. A dollár globális szerepének összeomlását jósolták, ami nem valósult meg. Egyre többen gondolkodnak azonban alternatívákban, ezek egyike az arany. Érdekes, első látásra egymásnak ellentmondásosnak tűnő folyamatok is beindultak. A történelmi magasságokba emelkedő aranyárak egyszerre indították be az eladási és a vásárlási hullámot is. Az áremelkedést látva egyesek abban bízva, hogy a trend folytatódik, aranyat vásároltak. Mások viszont elérkezettnek látják a pillanatot, amikor a korában olcsóbban megvásárolt befektetési aranyat drágábban eladják, így realizálva valamiféle nyereséget. Egy korábbról is ismert természetes reakció, hogy amikor az arany ára magas, sokan úgy döntenek, realizálják a megtakarításaik egy részét. Ritkák az ehhez hasonló időszakok, amikor egy árupiacon egyszerre van jelen a túlfűtött kínálat és a túlfűtött kereslet. Mindez egyfajta magyarázata annak a szeszélyesnek tűnő ingadozásnak, amely az arany piacán megmutatkozik. A keresletet és a kínálatot döntően a jegybankok, a nagybefektetők mozgatják. Az egyszerű halandók tulajdonában leggyakrabban 14 karátos, úgynevezett 585-ös finomságú arany ékszerek vannak. A 14 karátos arany 58,5 százaléknyi színaranyat és 41,5 százalék egyéb ötvözőfémet, ezüstöt, rezet, nikkelt vagy cinket tartalmaz. A legnépszerűbb ékszeralapanyag, mivel tartós, kemény és karcállóbb a tisztább aranynál.
Az arany több mint ötezer éve fizetőeszközként van jelen történelmünkben. A kutatások szerint Mezopotámiában kezdődött a történet, ahol pénz gyanánt, egyfajta értékmérőként használták. Volt időszak, amikor konkrét pénzként szolgált, aranyat adtak kézről kézre. Később a szerepe leegyszerűsödött, és a pénz mögötti fedezet szerepét töltötte be. Manapság inkább bizalmi eszközként tekintünk rá. A történelmi tapasztalatok azt mutatják, a magas reálkamatok általában lefelé nyomják az arany árát. Az ilyen összefüggés 2022-től kezdődően fellazult, már-már megszűnni látszik. Az arany ára – kisebb-nagyobb ingadozássokkal – gőzerővel emelkedett. Amíg azonban a globális pénzügyi rendszerhez kapcsolható kérdések megválaszolatlanok maradnak, az arany értékmegőrző szerepe is erős maradhat. Ez a nemesfém minden jel szerint továbbra is a befektetők kedvenc menedéke. A geopolitikai feszültségek hatására nem csak az arany drágult. Más nemesfémek piacán is hasonló mintázatok mutatkoznak. A dollár jelentőségének esetleges hanyatlása és a fejlett piacokat jellemző, magas államadósságok miatt egyre több befektető lát biztos menedéket ezekben, miközben az ezüst esetében az ipari felhasználás szerepét is sokan hangsúlyozzák.
A csúcsokat döntögető árfolyamok után a múlt héten a nemesfémeket azt követően kezdték a befektetők eladni, hogy Donald Trump bejelentette, kit jelöl az amerikai jegybankként működő Fed élére. Kevin Warsh személye ugyanis a többi esélyesnél szigorúbb monetáris politikát ígér. Az amerikai elnök 18 százalékra csökkentette az Indiára kivetett vámokat is, miután Új-Delhi megígérte, hogy nem vásárol orosz olajat. A befektetőket nyilván az is megnyugtathatta, hogy az amerikai és az iráni tisztségviselők is tárgyalni kezdtek. A piacok többek között azt mérlegelik, hogy mit jelent Kevin Warsh jelölése a Fed élére.
Az arany árfolyama 2026 elején történelmi csúcsokat döntött. január végén megközelítette az 5600 dollárt unciánként, majd egy hirtelen korrekcióval 5100 dollár környékére esett vissza. A korábbi rali ellenére ez a nemesfém az idén éves szinten 16-19 százalékos pluszban van, amelyet a gazdasági bizonytalanság és a jegybanki vásárlások hajtanak. Az ára a koronavírus-járvány kezdetén 1500 dollár volt, a pandémia ideje alatt 1800 vagy 1900 dollárra emelkedett.
Alighogy kikerültünk a válságból, jött az ukrajnai háború, és az arany ára 2900 dollárra ugrott.
A világsajtóban megjelent hírek szerint egy svájci atombunkerben egyre nagyobb aranykészleteket helyez el a Tether kriptocég. Hetente két tonna aranyat vásárol, amelyet ott raktároz. A vállalat az elmúlt időszakban az egyik legnagyobb mennyiségű nemesfémet halmozta fel.
Mára a világ legnagyobb ismert aranymennyiségét – a bankokon és nemzetállamokon kívül – ez a cég birtokolja. Az elmúlt évben a Tether csendben a globális aranypiac egyik legnagyobb szereplőjévé vált. Szerepet játszhatott az arany árfolyamának soha nem látott csúcsra emelkedésében is. A Tether által kibocsátott USDT jelenleg a kriptopiac egyik legelterjedtebb eszköze, elsősorban a kereskedelemben használják. A dollárhoz kötött stablecoin fő célja, hogy stabil árfolyamot biztosítson a volatilis kriptovaluták mellett. Kritikusai szerint viszont kérdéses a teljes fedezettség és az átláthatóság sem biztosított maradéktalanul.
Sok elemző szerint az arany ára továbbra is emelkedhet, de nagyon bizonytalan és változékony marad – nincsenek „tuti tippek”. Ennek a nemesfémnek az ára erősen függ a világgazdasági tényezőktől. Az infláció, a kamatok, a geopolitikai feszültségek és a dollár erőssége befolyásolja a szintet. Oly korban élünk, amikor újra kell gondolni és definiálni azt, hogy mi mennyit ér, és mi az igazi érték. Az arany esetében nem merülnek fel dilemmák, elsősorban ennek tudható be a diadalmenet. Az igazi értékek felismerésére azonban nem csak a tőzsdéken, a piacokon kellene odafigyelni. Talán ez is levonható egyfajta tanulságként abból, ami a nemesfémek piacán történik.
Nyitókép: Pixabay
