A CeSID által a napokban közzétett, A választási jogviták rendezése – 2026-os helyhatósági választások című átfogó elemzéséből, amely a 2026 márciusában megtartott önkormányzati választások jogorvoslati eljárásait vizsgálja, kiderül, hogy a választójog védelmével kapcsolatos főbb kihívások a választási folyamat korai szakaszaira és a választási szervek működésére koncentrálódnak, míg a szavazás napján történt szabálytalanságok ritkán képezik hivatalos eljárás tárgyát. Ugyanakkor, bár a választói részvétel formálisan nőtt ezekben az eljárásokban az előző választási ciklusokhoz képest, továbbra is korlátozott, és részben a helyi körülmények befolyásolják, vagyis a választójog védelmének folyamata továbbra is túlnyomórészt a politikai szereplők kezében van.
Mint a Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ (CeSID) legújabb elemzéséből kiderül, a Köztársasági Választási Bizottság (RIK) hivatalos adatbázisában szereplő adatok alapján összesen 60 közvetlen és további 20 közvetett (fellebbezési) eljárást vizsgáltak meg. Aggodalommal állapították meg, hogy a benyújtott panaszok mindössze 15 százalékát (9-et) fogadták el az illetékes szervek, a többit elvetették vagy elutasították.
Azt a tíz önkormányzatot vizsgálták, ahol március végén helyhatósági választásokat tartottak. Az elemzésből kiderül, hogy Aranđelovac, Bor, Kúla, Lučani, Bajina Bašta, Sevojno és Smederevska Palanka mellett a legtöbb választási jogvitát Knjaževacon (15 eset) és Majdanpekben (10 eset) regisztrálták. Továbbra is a panaszok többsége a kihirdetett listák képviselőitől érkezett (36), de néhányat (19-et) választópolgárok is benyújtottak, igaz, egyet sem a választás napján.
Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy a panaszok esetében a legnagyobb gondot az okozta, hogy a 60 panasz közül 33 esethez nem mellékeltek bizonyítékot, ami törvényes kötelezettség lenne. Ám még aggasztóbbnak ítélték azt, hogy ezekben az esetekben a helyi választási bizottságok sem jártak el következetesen, hiszen amíg az egyik önkormányzatban szigorúan tartották magukat az előírásokhoz, és bizonyítékok hiányában elvetették a panaszt, addig a másik önkormányzatban bizonyítékok hiányában is eljárás indult. Ez pedig felveti az egyenlő jogorvoslathoz való jog kérdését.
Megállapították, hogy a választójogok védelmére irányuló eljárásokban a bizonyítási küszöb egyértelműbb normatív meghatározására van szükség.
A CeSID felhívja a figyelmet arra is, hogy a választási rendszer a közelmúltbeli jogi változások után még mindig alkalmazkodási fázisban van. Ugyanakkor megállapították, hogy a polgárok alacsony szintű tájékozottsága és az eljárásokban való korlátozott részvétele tovább nehezíti a választójogok hatékony védelmét. Mindez ismét rámutat az eljárások további fejlesztésének, a választási szervek kapacitása megerősítésének, valamint az átláthatóságra és a jogvédelmi mechanizmusok elérhetőségére fordított nagyobb figyelem szükségességére, különösen helyi szinten, ahonnan a legtöbb panasz érkezik.
A március 29-én megtartott helyhatósági választások esetében a panaszok közül 29 a választások előtt, 28 a választások napján, és csupán 3 a választásokat követően érkezett a választási bizottságokhoz. A kimutatások szerint Bajina Baštában, Kúlán, Lučaniban és Sevojnóban a választások napját megelőzően érkeztek panaszok, amelyek mindegyike a választási listák kihirdetésére és elutasítására vonatkozott.
Összesen 16 panasz érkezett a választási bizottságok döntéseivel kapcsolatban, és csupán egyet fogadtak el Knjaževacban. A jelöltekre vonatkozó 12 panasz közül kettőt fogadtak el: egyet Sevojnóban és egyet Lučaniban. Több panasz érkezett a szavazóhelyeken kívüli szabálytalanságok kapcsán, ami már huzamosabb ideje visszatérő probléma. Majdanpek, Aranđelovac és Knjaževac önkormányzatokban érkeztek ilyen panaszok, de csak Aranđelovacban fogadtak el ötöt a benyújtott hat, típusszerűen azonos panasz közül, ám ezeket másodfokon megsemmisítették. A többi esetben a panaszok többségét elvetették vagy elutasították.
Nyitókép: Illusztráció (Beta)
