Röske vőfély és a menyegző

A vőfély az esküvő mindenese, aki versben beszél, hagyományos öltözetben bottal jár és irányítja a lakodalom menetét. A nagy napon vőfélyszövegekkel segít átvezetni az ifjú párt és családját, valamint a násznépet az esküvői rítus állomásain és a hozzákapcsolódó mulatságon. Minden apró részletre odafigyel, ha kell, rögtönöz, hogy minden rendben és tervszerűen menjen a lakodalomban, hogy jól érezzék magukat a vendégek és jó legyen a hangulat, valamint boldog és elégedett legyen az ifjú pár.

Resócki Rolland Röske már legalább százhúsz lakodalmat tett emlékezetessé, és már évek óta keresett vőfélynek számít Vajdaságban. A vőfélykedést kisiskolás korában kezdte a szülei biztatására, akik lakodalmas sátrak kölcsönzésével és pincérkedéssel foglalkoztak. Az egyik rokonuk esküvőjén mondott először vőfélyszöveget, amit egy ismerőstől kért el és másolt át az édesanyja egy kis füzetbe. Az első bemutatkozása ugyan jól sikerült, kamaszként azonban inkább a néptáncot és a népzenét választotta, így a vőfélykedés háttérbe szorult. A különböző néptáncos produkciók során viszont rendszeresen kiválóan adta elő a vőfélyszövegeket. Ennek hatására 2016 táján ismerősök több ízben is felkérték, hogy legyen vőfély a lakodalmukban, amit néhányszor elvállalt, majd a következő években már ismeretlenek is hívták.

– Az első évben mindössze egy-két lakodalomban voltam vőfély, a következő évben már két-három helyen jártam, utána azonban beütött a Covid-járvány, ami miatt nem lehetett lagzit tartani és mindent át kellett ütemezni. 2021-től kezdve azonban megszaporodtak a lakodalmak, egyből húsz-huszonöt lett, és nekem azóta is legalább ennyi jut évente. Idén huszonnégy-huszonöt lagzim lesz, sőt már a következő évre is be van írva húsz. Ez így működik, talán értem a dolgom, de nem szeretnék nagyképű lenni. A vőfélynek szerintem nemcsak az a feladata, hogy verset mondjon, azt mindenki tud, hanem az is, hogy kézben tartsa a lakodalom menetét és minden részletre odafigyeljen, valamint szorosan és eredményesen együttműködjön a többi szolgáltatóval a sikeres esküvő érdekében. Ez a művészet a vőfély tevékenységében – magyarázta Resócki Rolland, aki hozzátette, hogy mielőtt elvállal egy-egy lakodalmat, egyeztet a házasulandó párral.

– Ha megkeresnek a fiatalok, hogy szeretnének felfogadni egy adott időpontra vőfélynek, és az említett dátumon szabad vagyok, akkor megkérem őket, hogy írják le, hogy hol lesz a lakodalom, rajtam kívül kik lesznek a szolgáltatók, milyen elképzelésük van az esküvőről, hagyományos vagy modern lakodalmat terveznek-e és hasonlók. Ennek függvényében megmondom nekik, hogy tényleg rám van-e szükségük, ha nem, akkor ajánlok valaki mást. Olyan lakodalmat nem vállalok, ahol tudom, hogy nem rám van szükség, hanem ceremóniamesterre – magyarázta a vőfély.

– Ha megegyezünk, akkor elhívom a párt hozzám, elmondják, hogy mit szeretnének, és összerakunk egy ütemtervet az egész napra. Ebben szerepel, hogy van-e menyasszonykikérés, hánykor kezdünk, hova megyünk és ez mennyi időt vesz igénybe, stb. Mindent sorra veszünk az utolsó részletig. A fiatal pár tőlem már első alkalommal úgy megy el, hogy rendelkeznek egy programvázlattal, akár már két évvel az esküvő napja előtt is. Mindig azzal engedem el őket, hogy bármilyen kérdésük van, bátran írjanak, nem veszem rossz néven, mert a lényeg, hogy rendben lebonyolítsuk a lakodalmat, és ne aznap nézzünk egymásra tanácstalanul, hogy most mi legyen. Ahhoz is ragaszkodok, hogy lakodalom hetének elején ismét találkozzunk, mert addigra már minden letisztul. Még egyszer mindent átbeszélünk a lakodalommal kapcsolatban, hogy mi az, ami maradt, mi az, amit kivettek, esetleg mi az, ami változott, majd a lakodalom napján időben ott leszünk a menyasszony kikérésén a kollégákkal, a fotósokkal és a videósokkal. Ott elmondom a vőfélyszöveget, de természetesen közben figyelek, hogy a virág, a köszönőajándék, a pohár és minden egyéb el legyen készítve, mert nem a vers a lényeg, hanem az, hogy minden a helyén legyen. Elmegyünk az adott lakodalom helyszínére, ahol van szakács, pincér és zenész, akikkel megint megbeszéljük a feladatokat és a ceremónia részleteit. Például a zenésszel, hogy jól figyeljenek, mert van nyitótánc. Megkapták-e a zenét, ha nem, akkor átküldöm, vagy idehozom adathordozón és kipróbáljuk. A pincérekkel egyeztetünk, hogy figyeljetek, mert lesz pohárköszöntő. Lehet, hogy tudnak róla, lehet, hogy nem. Szerintem ez a művészet ebben a szakmában, hogy mindenkivel tartsd a kapcsolatot, és ezekre oda tudj figyelni. Tehát gyakorlatilag mindent kézben tarts, a lakodalom mellett, a polgári és a templomi esküvőt is, hogy ott is minden apró részlet a helyén legyen, és minden rendben lemenjen. A vőfélynek reggeltől hajnalig kell teljesítenie a feladatát, ami fizikailag megerőltető, szellemileg azonban nem különösebben az. Nem árulok zsákbamacskát, van egy nyomtatott, jól elkészített puskám is, ami össze van hajtogatva, hogy a zsebembe beleférjen, arról nézem, hogy mire kell odafigyelnem – hallottuk Resócki Rollandtól, aki szerint a lakodalom nemcsak egy vidám mulatság, hanem az ifjú pár számára egy meghatározó és emlékezetes esemény az elkövetkező közös életük kapujában. Ennek a felelősségnek a tudatában csakis alázattal és felkészülten hajlandó elvállalni a vőfélyi feladatokat egy-egy lakodalomban, hiszen – mint mondta – az esküvő sikeres lebonyolításában ő legalább annyira érdekelt, mint maga a házasulandó pár.

A lakodalmakban, főként az anyaországban megjelentek a ceremóniamesterek, akiket Resócki Rolland szerint nem szabad összekeverni a vőféllyel. Az utóbbi rímekben beszél, kalapban meg népies öltözetben van és a hagyományos lakodalom menetéért felel, még a ceremóniamester csokornyakkendős, öltönyös úriember, aki inkább egyfajta moderátor az esküvőn.

Az elmúlt évtizedekben a hagyományos lakodalmak és a vőfélyszerep is átalakult Vajdaságban. Resócki Rolland rámutatott, hogy a régi lagzikba a vőfély hívogatott, aki mindezt teljesen ingyen csinálta, baráti alapon tette. Korábban a násznép egész héten át készült a lakodalomra. Levágták a jószágokat, sütötték a kalácsot és állították a sátrat. Mindent együtt csináltak, aminek fontos közösségformáló ereje volt. Napjainkban viszont egynapos lett a lakodalom, ahova a vendégek elmennek inni, enni és mulatozni, majd hazamennek. A vőfély feladatköre is átalakult, miután megváltozott a körülöttünk világ. Nincsenek gyalogos menetek, mert mindenhova autóval megy a násznép, a sátor helyet sokszor már vendéglők és kastélyok termeiben tartják az esküvőket, ahol tíz emberre jut egy pincér és hangosításra van szükség, hogy mindenki hallja a vőfélyt, az anyakönyvvezetőt és a zenészeket, valamint megjelentek a drónok, a tűzijáték, a galambröptetés, a lakodalmi játék és sok minden más is.

– Minden lakodalom más. Próbáltam már sablont csinálni, de nem lehet. Én élvezem a falusi és a városi lakodalmakat is. Mindkettőnek megvan az előnye és a hátránya is, de talán a legfontosabb a szolgáltatói csapat, mert nagyon sok múlik rajtuk. A pincérek miként dolgoznak, a zenészek hogyan muzsikálnak és mindenki más hogyan végzi a dolgát. Igyekszünk kisegíteni egymást, hogy minél jobb legyen a lakodalom, hiszen azért vagyunk ott, hogy szolgáljunk, hogy többet nyújtsunk, mint amennyit a pár elvár – mesélte a vőfély.

– A lagzit a párok nagyon komolyan veszik, nagyon fontos nekik. Hozzá kell tenni, hogy óriási pénzekről beszélünk. Engem olyanok keresnek meg, akik fontosnak tartják, hogy szép legyen, és minden rendben menjen a nagy napon. A fotós, a videós, a zenész, a vőfély, amit mond nekik, azt szinte mind megfogadják. Vannak olyan elképzelések, amelyekkel nem értek egyet, mert a lakodalom íve és szerkesztése mást kívánna, de ha nekik úgy jó, legyen. A videón és a képeken ez máshogyan fog kinézni tíz-húsz év múlva, ezért én inkább felvállalom az ezzel járó kellemetlenséget. A lakodalmak különben is rengeteg improvizációt igényelnek. Előfordult már, hogy például nem érkezett meg időben a menyasszonyi torta, vagy az egyházi szertartás jóval rövidebb lett a tervezetnél, ezért a lakodalmas terem, ahova meghatározott időpontra mentünk, még nem állt készen a vendégek fogadására, ezért előbbre hoztuk a fotózást. Olyan is volt, hogy elkészült a vacsora, és vittem volna ki, a násznép egy része azonban a Tiszában fürdött, így hát szóltam a konyhában a szakácsoknak, hogy kicsit csúszunk, majd lementem a mólóra és bekiabáltam a Tiszába, hogy kérem kedves vendégeinket, hogy fáradjanak ki a vízből és jöjjenek be a vacsorára. Ezt kétszer kellett eljátszanom, mert ittasak voltak és nem érdekelte őket, hogy mit mondtam. A lagzi egyébként jó sikerült. Ezeket a helyzeteket kell megoldani, ott helyben, de ezért vagyunk ott – fejtette ki a vőfély.

Resócki Rolland nagy jelentőséget tulajdonít a lakodalmi tradíciókban a vőfélyverseknek, amelyek nemcsak szórakoztatnak, hanem az esküvői rítuson keresztül átvezetik a fiatalokat az egyik élethelyzetből a másikba, és felkészítik őket a közös életre. Megjegyezte, hogy a vőfélyversekből 400–500 oldalas gyűjteményt alakított ki. Ezeket ismerősöktől kapta, vagy terepi kutatások alkalmával talált vőfélyfüzetekből gyűjtötte össze, illetve Bodor Anikó és Burány Béla gyűjtéseiből szedte ki. Ezekben rengeteg utalás van a magyarságra, a családra, a gyermekekre, a közösségre. Sokszor viccesek, érzelmesek és mély életbölcsességeket tartalmaznak a szövegek, amelyeket rendszeresen felhasznál, amikor a lakodalomra készíti a szövegeket.

A vajdasági magyar lakodalmakban is megjelentek a lakodalmi játékok, valamint divatossá vált a nyitótánc, az első tánc és a gyertyafénykeringő is, idegen példára. Resócki Rolland szerint a lakodalmakban nincs szükség a játékokra, a táncot fontosnak tartja, de talán ahhoz sem kellene görcsösen ragaszkodni, különösen akkor, ha a párok nem tudnak táncolni.

– Magyarországon a hagyományos lakodalmak szokása kiveszőben van, ezért ki kell tölteni az időt a nap folyamán. Erre születtek meg a lakodalmi játékok, amelyet átveszünk és folyamatosan lopunk be a vajdasági lagzi kárára. A játékokkal sok esetben nem értek egyet, mert a vajdasági lakodalom nem efféle szórakozásról szól, hanem a mulatásról és a táncról. Ezekről próbálom lebeszélni a párokat, de volt olyan lagzi, ahol hét játékot játszattak el velem az est folyamán, ami szerintem teljesen tönkre tette az egészet. Innen üzenem a pároknak, hogy erre egyáltalán nincs szükség, legfeljebb egy-két rövid játékra. Nem olyan ez a vajdasági közösség, hogy ezekre nagy szüksége lenne. A nyitótánc, az első tánc és a gyertyafénykeringő szépek és fontosak a pároknak. Azt viszont soha nem értettem, hogy miért a divat miatt csinálják. Nekem volt olyan párom, akik csak azért rendeltek füstgépet, hogy ne látsszon, hogy nem tudnak táncolni. Úszott minden a füstben, csak a felsőtestük látszott, és nagyon szép volt. Vagy egész nap görcsben volt a pár a tánc miatt. Nem kell erre senkit kötelezni. Már az is gyönyörű látvány, ha a párok egy megható zenére kisétálnak a gyertyák között. Üzenem a menyasszonyoknak, hogy mielőtt megveszik a ruhát, próbálják ki, hogy tudnak-e benne táncolni. Előfordult már, hogy a lagzi napján derült ki, hogy a menyasszony nem tudott benne lépni sem, nem hogy táncolni, és végül elmaradt a nyitótánc. Akkora volt a ruha, hogy a vőlegény nem fért oda a menyasszonyhoz – emlékezett vissza Resócki Rolland, aki nem tagadja, igencsak tart attól, hogy a modern világ zaja elnyomja a hagyományos, vajdasági magyar lakodalmak hangját, ám őszintén reméli, hogy az unokáink számára is sikerül megőriznünk ezt a különleges örökséget.