2024. május 21., kedd

Mátyás a színpadon

Zárónapjához érkezett a TeátrumHíd Fesztivál

A Kárpát-medencei magyar gyerekek és fiatalok érdekeit védő, budapesti Zanotta Art Kulturális és Művészeti Egyesület a magyar kultúra széles körű terjesztése érdekében alapította meg a Magyar Népmese Színházat, amellyel a magyar kultúra értékeit és a népmeséink gazdag örökségét igyekeznek közvetíteni a fiatalabb generációk számára.

A társulat Mátyás király születése napja című, élőzenés népmese-feldolgozásával érkezett a zentai TeátrumHíd Fesztivál zárónapjára. Az előadás az 5-12 éves korosztályt volt hivatott elkápráztatni a számukra is ismerős igazságos Mátyásról szóló történettel, miközben a színházhoz mint művészeti formához is igyekezett közelebb hozni őket.

Az örök tanulságokkal szolgáló magyar népmesék között kiemelt szerep jut a Mátyás királyról szóló történeteknek, amelyek egy igazságos és kegyes uralkodó képét tárják elénk. Ez a kép elevenült föl a színpadon is: Mátyás király álruhába bújik, és leleplezi a népet sanyargató kolozsvári bírót, az előadás végén aztán kiderül: Beatrix is van olyan igazságos, mint a király, sőt csavaros észjárása sem lebecsülendő. Az előadás több népmesét olvasztott egybe, hiszen feltűnt a színen Okos Katica, aki sziporkázó gondolkodásával nyűgözte le Mátyás királyt, az atyafiak, akik azon vitáztak össze, hogy vajon a csacsi a szamártól vagy a kocsitól lett, vagy éppen a már említett kolozsvári bíró is.

Vidám, középkort idéző zene festette alá a jeleneteket, a hangszereket maguk szólaltatták meg a színészek. Szintén vidámságot kölcsönzött a darabnak az egyszerű, de fantáziadús díszlet, amelynek színes, élénk darabjai ugyancsak hozzájárultak a középkori hangulat megtermtéséhez a tornyok, várfalak és zászlók ábrázolásával.

A történet egy lovagi megmérettetéssel kezdődik. A Mátyás király születésnapjára összegyűlt udvarnépnek maga Kinizsi Pál hirdeti ki, hogy délceg vitézek kerestetnek a fekete seregbe. Három bátor nézőnek jut a megtiszteltetés, hogy a darab első felében egy-egy hős vitézt alakítsanak. Ugyancsak a nézők sorából kerül ki Beatrix királyné három szép udvarhölgye is. Az ily módon interaktívvá tett mesejáték igencsak lenyűgözte a gyerekeket, akik közül többen a helyükről fölemelkedve jelentkeztek egy-egy szerepre. Az interaktivitás azonban itt nem állt meg, a kiválasztott gyerekek aktív részeseivé váltak az előadásnak. Meg kell jegyezni, hogy a nemi szerepek a modern pedagógiai elvekkel szembemenve kissé mereven mutatkoztak meg, hiszen míg a fiúk hős lovagként vágtázhattak és lovagi próbatételeket állhattak ki, addig a lányok legfőbb feladata az volt, hogy szép fátyollal a fejükön koszorút tartsanak a kezükben. Ugyanakkor mindezt könnyedén magyarázhatjuk azzal, hogy Mátyás korában bizonyára kevés vágtázó hölgyet vagy virágokkal szépelgő lovaskatonát láthattunk volna a palotában.

Összességében az előadás élvezetes módon mutatja be a népmeséinkben élő Mátyás királyt, a darab által nyújtott interaktív élmény pedig hozzájárul ahhoz, hogy a magyar kultúra értékeit a mai óvodások és kisiskolások is megismerjék és a magukévá tegyék.

Magyar Népmese Színház: Mátyás király születése napja

Játsszák:
Balázsi István
Geri Tamás
Benedek Gyula
Zanotta Veronika
Díszlet, maszk: Fekete Dóra
Jelmez: Zanotta Veronika
Zene: Hargitai Halászi Lehel
Rendező: Rumi László

 

 

Nyitókép: A Magyar Népmese Színház interaktív mesejátékkal szórakoztatta a gyerekeket (Fotó: Gergely Árpád felvétele)