Hamarosan a városi képviselő-testület elé kerül a létesítmény rendeltetésének módosítására és egyes részeinek átépítésére vonatkozó terv kidolgozásáról szóló javaslat.
A Péterváradi vár részletes szabályozási tervének kidolgozásáról szóló döntés meghozatalára vonatkozó javaslat az újvidéki képviselő-testület elé kerül a március 18-i ülésen. Erről számol be az újvidéki sajtó, és arról, hogy a dokumentum szerint a terv mintegy 130 hektárnyi területet ölel fel. A városrendezők ilyen módon szeretnék felülvizsgálni a jelenlegi területrendezési megoldásokat, valamint megteremteni a feltételeket a vár átfogó revitalizációjához.
A terv lehetővé teszi a vár területének új felosztását köz- és egyéb rendeltetésű zónákra, illetve meghatározza az építkezések, a kommunális infrastruktúra és a közterületek rendezésének irányvonalait. A kidolgozandó dokumentum szerint a vár térsége négy térbeli-funkcionális egységet foglal magában: a felső várat a bástyával; az alsó várat (Podgrađe) a Wasserstadttal, az egykori vízivárosi erődvonallal; a Duna menti védvonalat; valamint a vár körüli parkosított területeket.
A felső vár a komplexum legmagasabban fekvő, történelmi szempontból legjelentősebb része, ahol főként kulturális rendeltetésű épületek találhatók, amelyek viszonylag jó állapotban vannak. Ehhez déli irányban kapcsolódik a Hornwerk (szarvasbástya) a föld alatti alagútrendszerrel; ez az a terület, ahol jelenleg az Újvidéki Művészeti Akadémia egyes létesítményei és műtermei működnek. A területet körülvevő bástyák és védművek jelentős része igen rossz állapotban van, miközben az épületek és a területek állami, önkormányzati, illetve tartományi tulajdonban vannak.
Az alsó vár főként lakó- és üzleti funkciókat lát el. A dokumentumot kidolgozó szakemberek figyelembe veszik azt a tényt, hogy az itt lévő épületek homlokzatait és tetőit az elmúlt években teljesen felújították, ugyanakkor a Belgrád utcán áthaladó, intenzív gépjárműforgalom jelentősen korlátozza a terület további fejlődését. Az északi részen a Szerb Hadsereg tulajdonában lévő komplexum, a Wasserstadt található.
A Duna menti védművek a felső vár és a Hornwerk lábánál húzódnak, főként a SKOJ rakpart és a Kamenicai út környékén. A dokumentum rámutat arra, hogy ez a terület jelenleg nincs megfelelően kihasználva, a bástyák rossz állapotban vannak, és karbantartásuk sem kielégítő. A péterváradi híd közelében, a műemlékvédelem alá nem eső területen vendéglátóipari létesítményekből álló komplexum működik.
A terv negyedik egységét a vár nyugati oldalán található parkosított területek alkotják, amelyek rekreációs célokat szolgálnak, és egyes bástyaszakaszokat is magukban foglalnak. A terv szerint ebben a zónában botanikus kertet alakítanának ki.
A dokumentum kiemeli, hogy az újratervezés célja a jelenlegi területrendezési megoldások felülvizsgálata és kisebb funkcionális, illetve beépítési szabálymódosítások bevezetése, különösen a Hornwerk és a váralja térségében. Ilyen módon kívánják megteremteni a vár megújításának feltételeit. A terv egyúttal meghatározza az épületek és területek további rendezésének, felújításának és új rendeltetésének feltételeit is, különös tekintettel azokra az objektumokra, amelyek jelenleg a Szerb Hadsereg tulajdonában vannak.
A határozat elfogadása után korai, nyilvános betekintésre bocsájtják majd az elképzelést, a területrendezési koncepciót bemutató anyag megtekinthető lesz az Urbanizam Közvállalat helyiségeiben, a péterváradi helyi közösség irodájában, valamint az önkormányzat és a képviselő-testület honlapján. Ezt követően kerül a nyilvánosság elé a részletes szabályozási tervezet is.
A Péterváradi vár „újragondolásának”, azaz átépítésének kérdése tavaly nyáron került a figyelem középpontjába, amikor Žarko Mićin polgármester bejelentette, hogy a régi puskaporraktár területén felépítik a Szerb Pravoszláv Egyház kápolnáját. A polgármester akkor úgy fogalmazott: a kápolna javítani fogja a vár hangulatát, és még vonzóbbá teszi a helyszínt mind a város lakói, mind a turisták számára.
Nyitókép: A dokumentum szerint a terv mintegy 130 hektárnyi területet ölel fel (Fotó: Ótos András felvétele)
