Bács-Bodrog vármegye – Magyarország Vármegyéi és Városai

Bács-Bodrog vármegye – Magyarország Vármegyéi és Városai. Monográfia – A Bács-Bodrogh vármegye egyetemes Monográfiája két kötetének 1896-ban történt zombori megjelenés után 1906 őszén újra a lapok címoldalára került Bács-Bodrog vármegye monográfiájának a kérdése. A Bácska 1906. szeptember 4-i száma vezércikkben számolt be arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából Borovszky Samu történész által szerkesztett Magyarország vármegyéi és városai című sorozaton belül végre Bács-Bodrog vármegye monográfiája is sorra került, és a megírására már megkezdődtek az előkészületek. „A Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tagja, dr. Borovszky Samu történész értesítette a vármegyénk hivatalos hatóságát, hogy még ebben az esztendőben megkezdi az országos bizottság Bács-Bodrog történetének megírását” – olvasható a beszámolóban.

Az Országos Monográfia-Bizottság Virter Ferenc szerkesztőt – aki korábban, zombori évei során a Bácska című lap belső munkatársa volt – bízta meg a vármegyei hatóságokkal történő megbeszélések lebonyolításával. Vojnits István alispán 1906. szeptember 9-én fogadta a fővárosból kiküldött szerkesztőt, és az együttes megbeszélésre meghívta a helyi monográfiabizottságot is, hogy a központi szerkesztőséggel együtt határozza meg a munka lebonyolításának tervezetét. Néhány nappal később a Bácska 1906. szeptember 11-i számában Bács-Bodrog vármegye monográfiája címmel számolt be az Országos Monográfia-Bizottság látogatásának eredményéről. A találkozón kidolgozott program szerint a tervezett Bács-Bodrog vármegyei monográfia a következő tartalmat fogja egybefogni: „1. Vármegyénk természeti viszonyai, geológiája, állat- és növényvilága, melynek feldolgozását Lóczy Lajos egyetemi tanár vállalta. 2. Községeink története a legrégibb okleveles nyomoktól, valamint birtokviszonyai a királyságunk első századaitól napjainkig. E fejezet megírására Virter Ferenc szerkesztő beutazza a vármegye összes községeit, hogy azoknak levelesládáiból szerezze be azokat az adatokat, amelyek az országos levéltárból hiányoznak. 3. Külön szerepelnek Zombor, Szabadka, Baja, Zenta, Újvidék történetei. 4. Bőséges fejezete lesz a vármegye népéletének leírása, a népszokások, költészet, rege és monda gyűjteménye. 5. Mezőgazdaságunk és állattenyésztésünk szakszerű tanulmányozására a középpont kiküldi dr. Heller Farkas földmívelésügyi miniszteri titkárt.” A szellemi tartalom mellett több százra menő kép, eredeti fényképfelvételek vagy történelmi becsű rajzok fogják tarkítani a munkát. A vármegye úrilakai, kastélyai, történelmi emlékei, romjai, jellemző és szép tájai, népviseletek, mezőgazdaságunk kiválóbb objektumai egészítik ki az illusztrációkat. A helyi bizottság tiszteletbeli elnökei Városy Gyula kalocsai érdek, Brankovits György patriárka, Fernbach Károly főispán, Ambrózovits Lajos főispán, Balla Aladár dr. főispán, Bezerédy István főispán, gróf Chottek Rezső, báró Vojnits István, Schmausz Endre ny. főispán, Latinovits Pál ny. főispán, gróf Széchenyi Emil lettek. Majd következett a bizottsági tagok névsora.

1907 áprilisában már arról számoltak be a lapok, hogy a Virter Ferenc vezette szerkesztőbizottság szorgalmas munkájának köszönhetően a monográfia kéziratának egy része együtt van, míg más fejezetekből szakadatlanul folyik az adatgyűjtés. 1908 szeptemberében Pataj Sándor zombori ügyvéd, író és lapszerkesztő azzal a kéréssel fordult a közvéleményhez, hogy a vármegyei monográfia általa megírandó Irodalom, tudomány, művészet című fejezet kidolgozását megkönnyítendő, az érintettek küldjék el a címére az életrajzi adataikat, munkáik címét és kiadásának évét. Egyúttal felkérte a Bács megyei hírlapok szerkesztőit, hogy lapjaik alapítási évét, az egykori és mai szerkesztők névsorát a lap történetének rövid összefoglalójával ugyancsak juttassák el a címére.

1909 áprilisában és augusztusában azután az Országos Monográfia Társaság szerkesztőbizottságának felügyelete alatt, Borovszky Samu szerkesztésében, Bács-Bodrog vármegye jeles munkatársainak közreműködésével a Magyarország Vármegyéi és Városai sorozatban több mint 1200 oldalon megjelent Bács-Bodrog vármegye monográfiájának két kötete. 1909 áprilisában a Bácska lapjain az ismeretlen Ben Johnson – minden bizonnyal maga Dudás Gyula – elismeréssel írt a Borovszky Samu szerkesztésében a Magyarország vármegyéi és városai című sorozatban megjelent Bács-Bodrog vármegye monográfiájának két kötetéről.

Irodalom: Bács-Bodrog vármegye monográfiája; Bácska, 1907. április 19. 3. p; Bácsmegye monográfiája; Bácska, 1908. szeptember 29. 6. p.; Bács-Bodrog vármegye az orsz. monográfia keretében; Bácska, 1906. szeptember 4. 1–2. p.; Bács-Bodrog vármegye monográfiája; Bácska, 1906. szeptember 11. 3. p.; Bács-Bodrog vármegye monográfiája; Bácska, 1907. április 19. 3. p.; Bácsmegye monográfiája; Bácska, 1908. szeptember 29. 6. p.; Bács-Bodrog vármegye I. – Magyarország Vármegyéi és Városai. Az Országos Monográfia-Szerkesztő-Bizottságának felügyelete alatt és a Bács-Bodrog vármegye helyi munkatársainak közreműködésével szerkesztette Dr. Borovszky Samu; Budapest – Országos Monográfia Társaság, é. n., [1909]. 477 p. + térkép; Bács-Bodrog vármegye II. – Magyarország Vármegyéi és Városai. Az Országos Monográfia-Szerkesztő-Bizottságának felügyelete alatt és a Bács-Bodrog vármegye helyi munkatársainak közreműködésével szerkesztette Dr. Borovszky Samu; Budapest – Országos Monográfia Társaság, é. n., [1909]. 616 p.; Ben Johnson [Dudás Gyula]: Bács-Bodrog vármegye. Szerkesztette Borovszky Samu, I. kötet; Bácska, 1909. április 16. 2–4. Ben Johnson [Dudás Gyula]: Vármegyénk monográfiája – A II. kötet megjelenése alkalmából; Bácska, 1909. augusztus 31. 1–2. p.; Mák Ferenc: A megyében a hazát szeretni – A Bács-Bodrog megyei Történelmi Társulat története és működése; Századok, 2017. 151. évfolyam, 1. szám, 75–118. p.; Mák Ferenc: Cicelle virágoskertjének díszei. Irodalom és nemzeti újjászületés a Délvidéken 1867–1920; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 2020. 773 p.

(Folytatjuk)