Žarko Mićin polgármester nemrégiben látogatást tett az Aptiv Mobility Services, a BMTS Technology és az Energy Net gyárakban, ahol az önkormányzat és az ipari szereplők közötti kapcsolatokról, illetve az együttműködés lehetőségeiről beszélgettek.
A látogatásra elkísérte Milan Bosnić, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat igazgatója. A gyárak vezetőivel és a munkaerőpiac fejlesztésében érdekelt intézmények képviselőivel folytatott beszélgetés célja az volt, hogy Újvidéken a befektetési légkör még kedvezőbbé váljon, mint amilyen jelenleg. A városházán egy kerekasztal-beszélgetésen a munkanélküliségi mutatók csökkentését helyezték fókuszba; mintegy húsz újvidéki cég képviselői voltak jelen a legkülönbözőbb iparágakból, feltérképezték a munkaerőpiac előtt álló kihívásokat.
A gyárak látogatásán jelen volt Milorad Radojević, a városi tanács gazdaságért felelős tagja, Tatjana Vidović, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat újvidéki kirendeltségének igazgatója, Milan Novaković, a Dél-bácskai Közigazgatási Körzet vezetője, valamint Olivera Simović, a Dél-bácskai Regionális Gazdasági Kamara igazgatója is.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat korábban párbeszédet indított a gazdasági szereplőkkel az ország önkormányzataiban annak érdekében, hogy a községi vezetők jobban megértsék a vállalatok igényeit és a működésüket érintő problémákat.
Az Aptiv cég az „első körben” Újvidéken letelepedő vállalat volt azok közül, amelyek külföldi tőkével működnek. Jelenleg mintegy 1800 dolgozót foglalkoztat. A cég a jövőben is a városban kíván maradni, termelésük bővítését tervezik, valamint új munkahelyek létrehozását. A BMTS Technology jelenleg körülbelül 450 munkavállalót alkalmaz, és szintén a termelés bővítését tervezi. A polgármester hansúlyozta, hogy a vállalat vezetése közvetlen kapcsolatot tart fenn a dolgozókkal, ami fontos eleme a modern vállalatirányításnak.
A keddi látogatás harmadik állomása az Energy Net volt, amely hazai tulajdonú vállalat, és egy korszerű, a fiatal szakemberek igényeihez igazított munkakörnyezetet kínál. Ennél a vállalatnál jelenleg mintegy 70 fiatal mérnök dolgozik, és több nemzetközi piacon is jelen vannak termékeikkel. Mićin rámutatott arra, hogy az ilyen vállalatok kulcsszerepet játszanak Újvidék gazdasági fejlődésében, ezért a városvezetés a jövőben is támogatni kívánja őket. – A munkaadókkal folytatott közvetlen párbeszéd hozzájárul a gazdaság fejlődéséhez és az új munkahelyek létrejöttéhez – fogalmazott a polgármester.
Milan Bosnić igazgató arról beszélt, hogy a foglalkoztatási szolgálat párbeszéd-kezdeményezésének célja a meglévő munkahelyek megőrzése és az új munkahelyek létrehozásának ösztönzése. Hangsúlyozta, hogy a vállalkozókkal folytatott közvetlen beszélgetések segítenek feltérképezni a gazdaság aktuális helyzetét, valamint azokat a tényezőket, amelyek a vállalatok növekedését vagy stagnálását befolyásolják. – Fontos, hogy a jelenlegi gazdasági kihívások közepette megőrizzük a munkahelyek biztonságát, és hogy vállalataink egyértelmű üzenetet küldjenek a polgároknak arról, hogy az intézmények készek támogatni a gazdaság és a foglalkoztatás további fejlődését – magyarázta az igazgató.
CSÖKKENŐ MUNKANÉLKÜLISÉG, FOLYAMATOS KIHÍVÁSOK
Az önkormányzat 2026-os akcióterve a hiányszakmákra és a fiatalok támogatására fókuszál. A tervet egy hónappal ezelőtt tették közzé a Hivatalos Közlönyben, a dokumentum nemcsak az idei évre tervezett intézkedések leírását tartalmazza, hanem részletes áttekintést ad a város munkaerőpiaci állapotáról is.
A 2022-es népszámlálás adatai szerint Vajdaság közigazgatási központjában közel 370.000‑en élnek. A gazdasági aktivitás 2025‑ben csaknem 11.000 gazdasági társaságban és majdnem 29.000 aktív vállalkozó ügyvitelében zajlott – különösen az informatikai ágazatban figyelhető meg a vállalkozók számának növekedése. Az alkalmazottak átlagos nettó bére 2025 novemberében 131.257 dinár volt.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2025. december 31-én Újvidéken közel 8000 munkanélkülit tartottak nyilván, ami 8,28 százalékos csökkenést jelent az előző év decemberéhez képest. A munkanélküliek több mint 60 százaléka nő. Kor szerinti megoszlásban több mint 63 százalékuk 40 év feletti, és a legnépesebb csoport a 60 és 64 év közöttieké.
Az iskolai végzettséget tekintve a legtöbb munkanélküli négyéves középfokú szakmai vagy művészeti képzést végzett, őket követik a mesterfokozattal rendelkezők, valamint a hároméves szakmai középiskolát végzettek.
A dokumentum kitér a hiány- és túlkínálatos szakmákra is. Jelentős a kereslet a felsőfokú végzettségű informatikusok – programozók, matematikusok, villamosmérnökök – iránt, de hiány mutatkozik gyógyszerészekből, gyógypedagógusokból, szociális munkásokból, szakorvosokból, gépész- és villamosmérnökökből, valamint matematika- és fizikatanárokból is. Ugyancsak keresettek a hegesztők, szakácsok, villanyszerelők és más szakmunkások.
Túlkínálat ezzel szemben a jogi, közgazdasági és mezőgazdasági technikusok, jogászok, turisztikai szakemberek, valamint egyes pedagógiai és kulturális szakmák esetében tapasztalható.
Az akciótervből kiderül, hogy az önkormányzat 2010 és 2025 között több mint 2,3 milliárd dinárt fordított aktív foglalkoztatáspolitikai intézkedésekre. Ennek eredményeként csaknem 6000‑en munkához jutottak, több mint 3600‑an pedig képzésben részesültek. 2025‑ben 382 személyt alkalmaztak különböző programok keretében.
A dokumentum rámutat arra is, hogy a legnagyobb kihívások közé tartozik a munkaerőpiaci kereslet és kínálat közötti összehangolatlanság elsimítása, a képzettségi szint alatti munkavállalás és a szürkegazdaság szabályozása, valamint a társadalmi kirekesztettségben élők bevonásának fokozása.
Az idei évre vonatkozó tervek között szerepel 40 felsőfokú végzettségű, szakmai tapasztalattal nem rendelkező munkanélküli gyakornoki foglalkoztatása 12 hónapra, amelyre a város 57,6 millió dinárt különített el. Emellett 65 személy számára biztosítanak szakmai gyakorlatot több mint 59,7 millió dináros keretből. Közmunkaprogramra 27,6 millió dinárt szánnak, 60 személy bevonásával.
A város az idén is támogatja az önfoglalkoztatást: 300.000 és 500.000 dinár közötti egyszeri támogatást biztosítanak vállalkozásindításhoz, 41 millió dináros keretből, mintegy száz személy számára. Munkaadói támogatásokra 18 millió dinárt különítettek el, ezzel 45 új munkahely létrehozását segítve.
Az idén két állásbörzét is megszerveznek, valamint több mint 7,2 millió dinárt fordítanak hiányszakmákhoz kapcsolódó képzésekre.
Az adatok összességében azt mutatják, hogy bár a munkanélküliség csökkenő tendenciát mutat Újvidéken, továbbra is jelentős strukturális kihívásokkal kell szembenézni a munkaerőpiacon, különösen az idősebb korosztály és a nők foglalkoztatása terén.
ÖTVENEZER ÚJ MUNKAHELY
– A gazdaságfejlesztő intézkedéseknek köszönhetően 2012-től mostanáig sikerült 50 ezerrel növelni az Újvidéken munkaviszonyban állók számát; csupán a 15 új gyárban 9000 munkás jutott munkahelyhez – hangzott el az említett kerekasztal-megbeszélésen.
Nyitókép: Az önkormányzat 2026-os akcióterve a hiányszakmákra és a fiatalok támogatására fókuszál (Fotó: Dávid Csilla felvétele)
