Az újvidéki Szent György székesegyház harangjai ma különös csendet hasítottak a város fölé. Nem a mindennapok megszokott ritmusát jelezték, hanem azt a pillanatot, amikor egy közösség megáll: emlékezni, imádkozni, és méltósággal fejet hajtani a tavalyi tragédia áldozatai előtt.
Egy éve, 2024. november 1-jén, a város egyik legsűrűbben használt közlekedési csomópontján, az újvidéki vasútállomáson leomlott az előtető. A tragédia tizenhat ember életét oltotta ki, több mint negyvenen pedig megsérültek. A fájdalom mély nyomot hagyott a város szívében – és ma, Újvidék újra együtt gyászol.
Reggel nyolc órakor a székesegyházban megkezdődött a szent liturgia, amelyet hagyományos pravoszláv gyászszertartás követett. A papság és diakónusok tiszteletteljes szolgálata mellett Irinej püspök mondta el az imát a tragédia áldozataiért, valamint minden elhunyt ortodox keresztényért. A liturgia mély üzenetet hordoz: a halál nem a vég, hanem az örök élet reményének küszöbe.
Hívek és városlakók gyűltek össze, hogy közösen emlékezzenek meg az egy évvel ezelőtti tragédia elszenvedőiért (Fotó: Zabos Kasziba Angéla)
A szertartás elején tömjénnel áldották meg a híveket – a pravoszláv hagyományban a füst az imádságok ég felé szállását jelképezi (Fotó: Zabos Kasziba Angéla)
A megemlékezésen részt vettek az Egyház képviselői mellett a város és a tartomány vezetői is: Újvidék polgármestere, Žarko Mićin, a Tartományi Kormány elnöke, Maja Gojković, továbbá miniszterek, városi tanácstagok és más közéleti szereplők. Együtt érkeztek a templom kapuján át, gesztust téve a közösség egysége felé.
A gyász nem csak Újvidéken szól ma: Belgrádban, a Szent Száva-templomban Porfirije pátriárka 11 órakor tartja az országos megemlékezést. A Szerb kormány e napot, november 1-jét hivatalosan is a gyász napjává nyilvánította.
Ma a város megáll. Nem csak a tragédia súlya miatt, hanem mert közösen hordozzuk az emlékezés terhét és fényét. A templom áhítatos félhomályában, a gyertyák lángjának remegésében ott él a kimondatlan kérdés: hogyan őrizzük tovább azok emlékét, akik egy évvel ezelőtt váratlanul távoztak közülünk?
Talán úgy, ahogy most tesszük: csenddel, imádsággal, közösséggel. Mert a gyász nem csak a veszteségről szól, hanem arról is, hogy együtt keressük a vigaszt – és az élet folytatásának erejét.
Nyitókép: Újvidék és a tartomány vezetői – köztük Žarko Mićin polgármester és Maja Gojković, a Tartományi Kormány elnöke – együtt vettek részt a megemlékezésen (Fotó: Zabos Kasziba Angéla)
