A szárazság és az extrém magas hőmérséklet átírta a várakozásokat a Topolyai Mezőgazdasági Iskola és Diákotthon tangazdaságán is. Az általuk korszerű technológiával művelt, alacsony fekvésű földeken az elmúlt években kevésbé mutatkoztak meg a klímaváltozás hatásai. Fenyvesi Árpád mezőgazdasági mérnök, a tangazdaság vezetője elmondta, az idei rendkívüli időjárás a tangazdaságban termesztett növényeket sem kímélte. Bár a burgonya megfelelően előkészített, jól megtrágyázott talajba került, és az öntözésről is gondoskodtak, az extrém hőség és a gyors párolgás végül jelentősen lerövidítette a növény vegetációs időszakát. A magas hőmérséklet következtében a gumók fejlődése idő előtt lelassult, majd le is állt.
– Alaposan megtrágyázott, előkészített földbe került a burgonya. Az optimális ültetési időt ugyan kicsit túlléptük, de az igazán nagy problémát az extrém magas hőmérséklet jelentette. Ezek a körülmények lerövidítették, majd le is állították a vegetációt. Az öntözés sem tudta teljes mértékben ellensúlyozni a gyors párolgást és a meleget – közölte Fenyvesi Árpád.
A gumók mérete összességében elfogadható, a termés azonban nem minden szempontból tökéletes. A kedvezőtlen növekedési körülmények a burgonya alakján is nyomot hagytak. Ugyanakkor a növényvédelmi helyzet kedvezőbben alakult: súlyosabb fertőzések nem jelentkeztek, és a burgonyabogár sem okozott számottevő gondot. A szakember szerint az idei termesztési tapasztalatok egyik fontos tanulsága az lehet, hogy az egyes burgonyafajták mennyire eltérően reagálnak a megváltozott időjárási viszonyokra. A tangazdaságban ezért különböző fajtákat is figyelnek, összehasonlítva azok hőség- és szárazságtűrő képességét.
– Ez is az egyik célunk volt a fajtaválasztásnál: megfigyelni, hogy az egyes burgonyafajták között milyen különbségek vannak abból a szempontból, hogy melyik hogyan viseli ezeket az egyre szélsőségesebb időjárási körülményeket – mondta Fenyvesi Árpád.
Hat burgonyafajtával próbálkoztak, a Bács Gazda-Coop Kft. vetőburgonya-nagykereskedéssel együttműködve, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a mediterrán térség időjárásához jól alkalmazkodó, köztük a spanyol nemesítésű fajták termettek jobban. Összességében az idei termésről elmondta, hogy közepes, a vártnál valamivel gyengébb hozamokat jegyeztek. A probléma különösen ott jelentkezett, ahol nem volt lehetőség öntözésre. A fő gondot az okozta, hogy a tartósan magas hőmérséklet és a csapadékhiány következtében a növények idő előtt befejezték fejlődésüket, mintha vegetációs ciklusuk végére értek volna.
Fenyvesi Árpád / Fotó: Tóth Péter
A szélsőséges időjárás nem csak a burgonyát érintette. A tangazdaság gyümölcsöseiben is jól érzékelhetők a hőség következményei. A szakember szerint egyes gyümölcsök gyakorlatilag „megfőttek” a fákon, és az érési folyamat sem a megszokott módon zajlott le. Ez különösen a gyümölcs cukortartalmában mutatkozik meg. Normális körülmények között az érés során fokozatos cukorfelhalmozódás valósul meg, az idei hőségben azonban ez a folyamat sok esetben nem tudott megfelelően végbemenni. A gyümölcs kisebb maradt, minősége pedig elmaradt a kedvezőbb évjáratokban megszokottól. Ennek következménye a feldolgozásnál, így például a pálinkafőzésnél is érzékelhető. Az alacsonyabb cukortartalmú gyümölcsből ugyanannyi pálinka előállításához több cefrére van szükség, vagyis a kedvezőtlen időjárás nemcsak a termés mennyiségére és küllemére, hanem annak gazdasági értékére is hatással van.
Az év tapasztalata tehát ismét azt mutatja, hogy a mezőgazdaságnak egyre gyorsabban kell alkalmazkodnia a megváltozott klimatikus viszonyokhoz. A jövőben a megfelelő fajtaválasztás, az öntözés, a talaj vízmegtartó képességének javítása és az új termesztési módszerek alkalmazása egyaránt fontosabbá válhat. Fenyvesi Árpád szerint a tangazdaságban végzett munka egyik célja éppen az, hogy ezekre a kérdésekre gyakorlati tapasztalatok alapján keressenek választ. Az idei, rendkívül meleg és száraz év ugyan kedvezőtlenül érintette a termést, ugyanakkor arra is lehetőséget ad, hogy kiderüljön: mely fajták és termesztési módszerek képesek a leginkább alkalmazkodni ahhoz az időjáráshoz, amely a jelek szerint a jövőben egyre gyakrabban próbára teszi a vajdasági mezőgazdaságot.
Nyitókép: Tóth Péter
