A magyar katolikusok július másodikán ünneplik Sarlós Boldogasszonyt, vagyis a Boldogságos Szűz Mária látogatását rokonánál, Erzsébet asszonynál, Keresztelő Szent János várandós édesanyjánál. Topolya ékköve és dísze, az idén 120 éves nagytemplom ezen a napon ünnepli búcsúját.
Őseink a török utáni újratelepítéskor ezt a nevet választották az épülő templomnak, amivel valójában a Boldogságos Szűz Máriát választották közösségük égi oltalmazójául. Ezt a titulust örökítette tovább Zichy János gróf, amikor a mai nagytemplomot, a régió és az egész ország legnagyobb katolikus templomát felépíttette. A búcsú előestéjén Ft. mgr. Szakály József plébánossal vecsernyét imádkoztak a nagytemplomban, majd egy gyönyörű hangversennyel köszöntötték a búcsú érkezését. Sarlós Boldogasszony tiszteletére a Szabadkai Egyházmegyében a topolyai, az adorjáni, és a kerényi templomokat szentelték, a Nagybecskereki Egyházmegyében pedig a zichyfalvai templomot.
A topolyai Sarlós Boldogasszony-búcsút minden évben július 2-án tartják a településen. Az egyházközösség számára ez nagy ünnep, fő ünnepként tartják meg, hiszen ez a templom védőszentjének, címének az ünnepe. A központi esemény a neogótikus nagytemplom búcsúi szentmiséje, amelyhez hagyományosan ünnepi programok, zenei események és vásári forgatag is kapcsolódik. A búcsú előtti napokban és aznap évekre visszamenően ünnepi zenei és kulturális programokat szerveznek a plébánia és a város közreműködésével. Július elsején, a búcsú előtti nap előestéjén a Szabadkai Filharmónia kamaraegyüttese lépett fel a topolyai Sarlós Boldogasszony nagytemplomban.
Berec Katinka hegedűművész, a kamaraegyüttes vezetője a koncert előtt elmondta, hogy a Beethoven – szeptett Ludwig van Beethoven Esz-dúr szeptettje (Op. 20) egyike a zeneszerző legnépszerűbb, legkönnyedebb fiatalkori műveinek. 1799 és 1800 között komponálta, hangszerelése pedig egyedi hangszín-kombinációt nyújt: klarinét, kürt, fagott, hegedű, mélyhegedű, gordonka és nagybőgő szólal meg benne. Hat tételből áll, és a korabeli bécsi szórakoztató kamarazenei hagyományokat idézi. Ősbemutatója 1800. április 2-án volt Bécsben, és szinte azonnal hatalmas sikert aratott, a korszak egyik legtöbbet játszott Beethoven-művévé válva. A darab zenei világa még a süketség elhatalmasodása előtti időszak gondtalan, optimista hangulatát tükrözi. Berec Katinka emlékeztetett arra is, hogy a Szabadkai Filharmónia gyökerei 1908-ig nyúlnak vissza, amikor a neves zeneszerző és karnagy, Lányi Ernő irányításával megkezdődött az a magas szintű szakmai munka, amely hamarosan a korszak legnagyobb géniuszait is Szabadkára vonzotta. Pódiumukon megfordult Pablo Casals, Bartók Béla és Yehudi Menuhin is.
A patinás intézmény rendszeresen fellép kamarazenekari formációkban is - például vonós- vagy rézfúvós együttesekkel -, ezzel is öregbítve a délvidéki magyar és egyetemes zenei kultúra hírnevét. A templomban is érezni lehetett még az átvonuló hőhullám hatását, de a kamaraegyüttes játéka így is elvarázsolta a jelenlévőket, akik visszatapsolták a formációt, majd vastapssal köszönték meg a felemelő, lelket melengető élményt.
Nyitókép: A kamaraegyüttes kiemelkedően színvonalas produkcióval bűvölte el a közönséget (Tóth Péter felvétele)
