Egyetértenek a szakemberek és a mezőgazdaságból élők: lassan egyetlen olyan esztendő sem lesz, amikor nyugodtan ki lehet jelenteni, kedvezőek voltak a nyári időjárási körülmények, a terméshozam megfelelően alakul. Előfordul, hogy egy teljes hónapon át semmilyen esőzés nem segíti a növényeket, s ami még nagyobb baj, a forróság már eleve megtizedeli a termést. Az idei körülményekről, várható hozamokról folytatott beszélgetésünk során Juhász Attila mezőgazdasági államtitkár és Pajdl Zsuzsanna agrármérnök újfent megerősítették, hogy ez az év ismét egy megpróbáltatásokkal teli esztendőnek számított a gazdáink számára.
Juhász Attila (Fotó: Molnár Edvárd)
– A hosszú, csapadék nélküli időszak a magas hőmérséklettel és a meleg éjszakákkal együtt súlyos következményekkel járt a termelésre, elsősorban a gazdaságilag legkiszolgáltatottabb növénytermesztésre. A legérzékenyebben a kukorica és a szója reagált: a nedvességhiány a legkritikusabb fázisban, a szemtelítődéskor jelentkezett, ami jelentős terméscsökkenéshez vezetett. A végső becslésekkel azonban meg kell várni a betakarítás végét, mivel a helyzet régiónként, sőt parcellánként is változik. Az idei év ismét egyértelműen rámutat a mezőgazdaságunk időjárási viszonyoktól való nagy fokú függőségére – mondta el Juhász Attila államtitkár.
A 2023-as mezőgazdasági összeírás szerint Szerbiában 3,24 millió hektár hasznosítható terület található, amelyből mindössze 268 300 hektárt (8,3%) öntöztek. Ez azt jelenti, hogy a területek több mint 90 százaléka továbbra is közvetlenül a csapadéktól függ. A leginkább érintett régió az idén Vajdaság, ahol a szántóföldi növénykultúrák a legelterjedtebbek. A tartományon belül Közép-Bánátban a legsúlyosabb a helyzet a kötött talajszerkezet miatt, de jelentős küzdelmek folynak a Pomoravlje, a Mačva körzeteiben, a Duna mentén, Braničevóban, valamint Közép- és Dél-Szerbia egyes részein is. Ahol nem voltak öntözőrendszerek, a veszteségek jelentősen nagyobbak, mutatott rá az államtitkár.
Természetesen változó a helyzet a pontos csapadékmennyiségtől, talajszerkezettől és alkalmazott agrártechnológiától függően.
Ami a gyümölcstermesztést illeti, az alma, a körte és a szilva esetében a vízhiány apróbb termést, minőségromlást és napégést eredményezett. A nagy vízigényű zöldségek – paradicsom, paprika, uborka, cukkini, görögdinnye – érése felgyorsult, gyakoriak a napégéses tünetek, így a termés gyakran piacképtelenné válik. Elmondta, beszélt görögdinnye-termelőkkel: hiába ültettek szakaszosan, különböző időszakokban, egyik ültetés sem tudta elkerülni a perzselő hőséget. Bár 2023-ban a gyümölcsösök 31 százalékát (mintegy 61 400 hektárt) öntözték, míg a zöldséggel beültetett területek 22 százalékát (20400 hektárt), részletezte az adatokat Juhász Attila.
Éppen az öntözés az, amelynek a területén az ország már elért komoly eredményeket, de még mindig van bőven fejlődési potenciál. A megművelt öntözött területek száma összességében majdnem megduplázódott (a 2012-es 72 ezerről 2023-ra 138 ezer hektárra nőtt), a jelenlegi kapacitás még mindig nem elegendő. A mezőgazdasági minisztérium aktívan segíti az öntözőberendezések beszerzését.
– A támogatások magukban foglalják a különféle szükséges berendezések, így például a szivattyúk, csepegtető rendszerek, esőztetők, vízágyúk, szifonok, víztartályok és ciszternák beszerzését – részletezte az államtitkár. – A beruházás nettó értékének 50–65 százalékát fizetik ki vissza nem térítendő támogatásként, a támogatás pedig pályázónként elérheti a 1,5 millió dinárt. Az a cél, hogy stabilabb termelés valósuljon meg a csapadékszegény években is.
A biztosítás is egyre fontosabb szerepet kap a klímaváltozás miatt. Maga az agrártárca 40–45 százalékkal támogatja a biztosítási díjakat legfeljebb 2,5 millió dináros összeghatárig. Az aszálykárok felmérése a helyi önkormányzatok feladata, az ott elfogadott programok alapján járnak el, ezért a gazdáknak a helyi intézkedéseket, lehetőségeket kell figyelniük.
– Hosszú távon a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás az egyetlen járható út. A szakértő szerint a jövőben a racionális vízhasználatra, ellenállóbb hibridek kiválasztására, nedvességmegőrző talajművelésre, megfelelő időben történő vetésre és a biztosítások kiterjesztésére kell fókuszálni – mondta Juhász Attila.
KEVÉS ESŐ ÉS EXTRÉM HŐFOKOK
Az aszály okozta nehézségekről és a növénykultúrákat ért károkról a Magyar Szónak nyilatkozva Pajdl Zsuzsanna agrármérnök, agronómus, a szenttamási Pionir birtok igazgatója elmondta, hogy az idén június végéig 372 liter csapadékot mértek a gazdaságban és annak környékén. Bár ez az adat nem feltétlenül érvényes a teljes településre és környékre, a birtokon ez volt a helyzet, ami jelentős különbség az egy évvel korábbi, megközelítőleg száz literrel kevesebb, 280 literes esőzéshez képest. A kiadós júniusi csapadék után azonban júliusban már csak 28 liter, augusztusban pedig mindössze 2-3 liter hullott, ami rendkívül kevésnek számít.
Pajdl Zsuzsanna (Fotó: Paraczky László)
– Mindehhez magas hőmérsékleti értékek társultak, valamint az is kihatott a hozamra, hogy április végén, május elején nagyon lehűlt a levegő, ami kétségkívül megtizedelte a búza hozamát, de kedvezőtlenül hatott a kapásnövényekre is – fejtette ki az agrármérnök.
Mint magyarázta, a kapások állapota július végéig még rendben volt, ekkor azonban a hirtelen jött forróságok miatt megindult a kényszerérés. Akik a beszáradt termés miatt rákényszerültek a korai aratásra, már augusztus közepén holdanként nagyon csekély, 1000–1500 kilós hozamot kaptak, ami ebben a helyzetben már jónak számított. Az igazgató hozzátette, hogy a most induló munkálatok során egy árnyalattal talán jobb eredményekre számítanak a korai kombájnozásokhoz képest, de a szárazság vitathatatlanul hatalmas.
A helyzetet tovább nehezíti a vízhiány és az ahhoz kapcsolódó korlátozás. Augusztus elején Bácskában betiltották a locsolást, és bár jelenleg átmeneti engedményként négy napig, minden másnap szivattyúzhatnak vizet a Duna–Tisza–Duna-csatornából a legszükségesebb öntözés elvégzésére, ezt követően ismét életbe lép a tilalom, a helyzet tehát rendkívül komoly ezen a téren is.
Pajdl Zsuzsanna rámutatott, hogy a klímaváltozás miatt évről évre nehezebb a mezőgazdaságból élni. Eltűntek a hagyományos évszakok, állandósult a hőség és a szárazság nyaranta, ráadásul a felvásárlási árak sem szolgálják a termelők javát. Kérdésünkre válaszolva megerősítette, hogy immár nagyjából négy éve folyamatosan rossz szezont zárnak, ám egy korábbi, extrém módon csapadékos esztendő sem kedvezett a gazdálkodásnak.
– Az utóbbi időben többször van problémánk az extrém hőmérsékletekkel. Ha három-négy napnál tovább van 35 foknál melegebb, az leszárítja a virágzást vagy beszárítja a meglévő termést; a kukoricaszemek összezsugorodnak, és a napraforgó, szója is megsínyli – sorolta a szakember.
Az idei hatalmas szárazság a talaj mélyebb rétegeiben is jelentkezik, ami a Duna és a Tisza vizének apadásához is hozzájárult. Kiemelte, hogy az extrém hőség ellen szinte lehetetlen védekezni, hiszen hiába a felszerelés, ha a kiépített öntözőrendszereket sem lehet használni a tilalom miatt. Továbbá a forróság káros hatásait pusztán öntözéssel nem is lehet teljes mértékben kivédeni, vagyis még az sem jelentene megoldást a nagy melegre, ha szabad lenne folyamatosan locsolni a földeket.
Végezetül egy praktikus stratégiát is megfogalmazott a termelők számára:
– Ha valaki valamelyik kultúrából egy kicsit nagyobb felületen vet, úgymond „szórja szét” a vetés idejét. Ne néhány nap alatt, egymás után vessen mindent, hanem az idény elején, közepén és végén is. Így valamelyik vetési időpont esetleg elkerüli a nagy melegre érzékeny fázist, az extrém hőmérsékleteket – javasolta Pajdl Zsuzsanna.
Nyitókép: Illusztráció (Pixabay)
