A magántulajdonnak nagyobb védelemre lenne szüksége – emelték ki az ellenzéki képviselők pénteken a köztársasági képviselőház ülésén. A napirenden szereplő 59 pont közül többek között a Belgrád a vízen (Beograd na vodi) projektum bővítésére, valamint a területek kisajátítására vonatkozó törvény módosítását vitatták meg a képviselők. Voltak, akik azt is hangsúlyozták, hogy a Belgrád a vízen projektum nem közérdeket, hanem kizsákmányolást szolgál.
A köztársasági képviselőház hétfőn kezdte meg 10. rendkívüli ülését, amelynek napirendjén 59 pont szerepel. Négy napig az idei költségvetés módosításáról folytattak vitát a képviselők, tegnap azonban a Belgrád a vízen projektum bővítése mellett a korrupcióellenes törvény körül kialakult vita is meghatározta az ülést: az ellenzék úgy értékelte, hogy a módosított jogszabályok nem járulnak hozzá a korrupció megfékezéséhez.
Miroslav Aleksić, a Szerbiai Népi Mozgalom parlamenti képviselője azt hangsúlyozta, hogy a hatalmon lévő Szerb Haladó Párt által kiépített rendszer a korrupcióból él. Kiemelte: módosító indítványukban kérték, hogy a Korrupcióellenes Ügynökség megbízott igazgatójának státusza ne tarthasson tovább hat hónapnál, ám ezt a hatalom visszautasította. Szerinte azért, mert a jelenlegi államvezetés az egész országot „megbízott” állapotban tartja: amíg a közvállalatok és intézmények igazgatói megbízott státuszban vannak, a csúcspolitika könnyen irányíthatja őket. A köztisztviselők pedig a pártjukat, és nem a törvényt vagy az alkotmányt szolgálják – értékelte Aleksić.
Párttársa, Ivana Rokvić rámutatott: az új jogszabályok kiterjesztik a köztisztviselő/közfunkcionárius fogalmát, ám szerinte ez csak látszat, amivel a hatalom azt akarja bizonyítani, hogy fellép a korrupció ellen.
Robert Kozma, a Zöld–Baloldali Front képviselője úgy értékelte, hogy a törvénymódosítási javaslat nem oldja meg a lényeget – azt, hogy a korrupció Szerbiában rendszerszinten elterjedt. Kitért a korrupcióérzékelési indexre, amelyen Szerbia a 116. helyen áll a világlistán, 29 ponttal az EU-átlag alatt. Európa legkorruptabb országai között van, Fehéroroszország mellett – mondta, majd hangsúlyozta: a rendszerszintű korrupció évente egymilliárd euró kiesést jelent a közpénzekből.
A képviselők kitértek az Igazságügyi Akadémiáról szóló törvényjavaslatra is. Az ellenzék szerint ez nem az igazságszolgáltatás reformját jelenti, hanem annak abszolút kapitulációját. Szerintük a javaslat sérti az alkotmányt, figyelmen kívül hagyja a Bírói Főtanács és az Ügyészségi Főtanács hatásköreit, és az Igazságügyi Akadémián keresztül pártszerű kaput nyit az igazságszolgáltatási rendszerbe belépők számára.
Nenad Vujić igazságügyi miniszter reagált az elhangzottakra. Elmondta: az Igazságügyi Akadémiáról szóló törvényjavaslatot 2024-ben írták, amikor ő még nem volt miniszter, majd hozzátette: a törvény nem az ő akaratának vagy rosszakaratának következménye, hanem a Reformágenda és a 23. tárgyalási fejezet követelményeinek része.
