Az MNT hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégiája tervezetének pénteki, nyilvános vitája során többen kiemelték, hogy a meglévő tanulmányok eredményeinek alkalmazása mellett teljes, átfogó helyzetfelmérésre is szükség van ahhoz, hogy a magyar nyelv használata a mindennapokban és az ügyintézés során természetes legyen, a polgárok pedig élni tudjanak a jogaikkal.
A Magyar Nemzeti Tanács pénteken a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon tartotta meg a 2027 és 2029 közötti időszakra vonatkozó Hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégiája tervezetének közvitáját.
Fremond Árpád, az MNT elnöke a közvita elején rámutatott: mivel az oktatás, a tájékoztatás, illetve a kultúra területén meghozott új stratégiák 2029-ig lesznek érvényben, ezért egy rövidebb, 2027 és 2029 közötti időszakra érvényes nyelv- és íráshasználati stratégiát fogalmaztak meg.
Az MNT elnöke szerint a dokumentum egyrészt alkalmazkodik a korábbi stratégiákhoz, másrészt pedig a következő összetételű nemzeti tanácsnak biztos alapot adhat egy új, hosszú távú stratégia megfogalmazására.
– A közvitán lévő dokumentum egyik legfontosabb eleme éppen az a kutatás, amit az előttünk álló 2-3 évben szeretnénk elvégezni. Ugyanakkor a meglévő intézkedéseket – többek között a zsebtükör-alkalmazást és a jogászösztöndíjak kiosztását – mindenképpen folytatnánk – mondta Fremond Árpád.
– Üdvözlendőnek tartom azt a kezdeményezést, hogy az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, illetve a különböző, ezen a területen jelentős tudással rendelkező jogászok szakértelmét felhasználva egy hosszú távú stratégia szülessen meg 2029-től – emelte ki Hugyik Richárd, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke, miután összefoglalta a közvitán elhangzott megjegyzéseket, észrevételeket és bírálatokat.
A Hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégia tervezetéről Tóth Ramóna, az MNT Végrehajtó Bizottságának hivatalos nyelv- és íráshasználattal megbízott tagja számolt be. Kiemelte: a dokumentum három alappillérre épül. Az első a kutatás és értékelés, vagyis a tényleges nyelvhasználati helyzet feltérképezése és követése. A második a már meglévő nyelvi jogok és programok fenntartása, a harmadik pedig az új, konkrét intézkedések megvalósítása a mindennapi és a digitális térben egyaránt.
Tóth Ramóna (Fotó: Molnár Edvárd felvétele)
– Fontos a kutatás és az értékelés, mert jelenleg nincs olyan átfogó, rendszeresen frissülő kép, amely egyszerre mutatná meg a polgárok nyelvhasználati szokásait, a jogok gyakorlati érvényesülését és az intézmények valós kapacitásait. Erre 2029 februárját szabtuk meg határidőként – mondta Tóth Ramóna.
Hozzátette, fontos lenne ugyanakkor a jogok folytonossága is, a bevált tevékenységek folytatása, illetve azon feladatok elvégzése, amelyekkel nem lehet várni a kutatás lezárásáig: ilyen a kétnyelvű feliratok állapota és az e-közigazgatás magyar nyelvű hozzáférhetősége. A cél egy olyan rendszer létrehozása, amely nemcsak reagál az egyedi esetekre, hanem segít felismerni az ismétlődő intézményi problémákat is.
– A hivatalos nyelvhasználat hosszú távon csak akkor tartható fenn, ha a magyar nyelv a közösség természetes mindennapi nyelve marad. Ezért a stratégia szorosan összekapcsolja a hivatalos jogokat az oktatással, a tájékoztatással, a kultúrával és a családi nyelvátadással. Az anyanyelvi oktatás biztosítja, hogy a gyermekek ne csak beszéljék a magyar nyelvet, hanem a tudás, a szakmai fejlődés és a továbbtanulás nyelveként is használják. A magyar nyelvű média lehetővé teszi, hogy a közösség tagjai anyanyelvükön jussanak közérdekű információkhoz, és vegyenek részt a közéleti párbeszédben. A kulturális és civil szervezetek élő közösségi helyzeteket teremtenek. A szórványban mindez még fontosabb: ott egy közösségi ház, egy anyanyelvápoló foglalkozás, egy magyar nyelvű istentisztelet vagy egy ifjúsági program a nyelvmegtartás alapvető módja – mondta Tóth Ramóna.
A közvitán a felszólalók több problémára és a dokumentumban érzékelt hiányosságokra is felhívták a figyelmet. Maczkó Zsuzsanna tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi-nemzeti közösségi altitkár arról beszélt, hogy titkárságuk minden évben pályázatot ír ki a hivatalos nyelvhasználat érdekében. Az idén 20 millió dinár értékben tudták támogatni az önkormányzatokat és intézményeket a kisebbségi nyelveken való nyelvhasználat erősítésében.
Kiemelte: a kutatás mindannyiunk érdekét szolgálja, hiszen arra tudják később alapozni a különböző tevékenységeket, programokat.
– A titkárság legutóbb 10 évvel ezelőtt készített egy felmérést, amely során azt vizsgálta, hogy a közszférában hány magyar ajkú foglalkoztatott van – mondta Maczkó Zsuzsanna, majd üdvözölte a stratégia azon részét, amely a rendőri pálya felé tereli a magyar fiatalok érdeklődését, ugyanis szerinte a hivatalos nyelvhasználat erősítését csak úgy tudjuk elérni, ha a megfelelő emberek vannak a megfelelő helyen. A digitalizáció kapcsán kiemelte, a felületek nagy része nem érhető el magyar nyelven.
Novák Anikó, az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék vezetője felszólalásában kiemelte: olvasva a stratégiát, sok tekintetben hiányérzete van. Jó ötletek maradtak ki belőle, a helyzetfelmérés tekintetében is lehetett volna alaposabb, és az adatforrások alkalmazásában is javításra szorul.
– A nyelvész kollégáim áttekintették az irodalomjegyzéknek elsődlegesen a nyelvészeti szakirodalmát, és azt mondták, hogy igencsak kívánnivalót hagy maga után szakmailag, leginkább csak egy szempontot érvényesít. Ebben a tekintetben tehát erőteljesen javításra szorul ez a stratégia – mondta, majd folytatta: – Egyik kolléganőnk pont a jogi szövegek fordításával foglalkozik, a Hivatalos Közlönyben megjelenő magyar fordításokat kutatja a doktori disszertációjában. Az ő konkrét javaslata szerint fontos lenne egy magyar nyelvű lektori munkakör létesítése. Tehát nemcsak jogászoknak kellene ott ülniük, hanem olyanoknak is, akik a magyar nyelvet kiválóan ismerik, vagy olyan fordítóknak, akik abszolút tisztában vannak a magyar nyelv szabályaival – mondta, majd feltette a kérdést, hogy létezik-e ilyen szakember. Rámutatott: a Tanszéken több nyelvészeti, nyelvhasználati kutatás is folyik, ilyen tekintetben partnerként az MNT segítségére lennének a bejelentett kutatásban a tanítóképző nyelvészeivel, valamint az Európa Kollégiummal együtt – akár a nyelvhasználat, a helynévkutatás, a nyelvi tájképkutatás területén, akár a nyelv gyakorlati alkalmazása terén, amihez már kidolgozott módszertanuk van. Az a cél, hogy a szakmával együttműködve egy olyan dokumentum és kutatás szülessen, ami értékes és szakmailag megalapozott.
Dudás Attila, az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karának tanára, alkotmánybíró két jogi problémát vetett fel:
– Gyakran a kisebbségi nyelv használata a hatályos törvények védelmében csak akkor lehetséges, ha azt az egyik fél kérelmezi, a másik fél pedig ezzel egyetért, tehát ellenkező tartalmú kérést nem nyújt be a bíróság irányába. Például egy egyszerű polgári peres eljárás során, amilyen érdeke van a magyar anyanyelvű félnek ahhoz, hogy az eljárás magyarul folyjon, ugyanolyan érdeke van a nem magyar anyanyelvű félnek is, hogy az eljárás szerbül folyjon. Itt két azonos súlyú jogi érdek ütközik. Ugyanakkor többször találkoztam olyan területekkel, amelyeken állami szervek nyilatkoztak úgy, hogy ők nem szeretnék, ha az eljárás magyarul folyna – gyakran az ügyészség nyilatkozik így. Ezt a problémát szerintem csak jogszabály-módosítással lehet megoldani, hogy az állami szervek, szervezetek, illetve a közhatalmat gyakorló magán- vagy közjogi személyek ne akadályozhassák a nyelvi jogok érvényesülését. A másik dolog az eljárási nyelvhasználati jogok és az eljárás kisebbségi nyelven történő lefolytatása közötti határvonal elmosódása. Bárki bármilyen eljárásba csöppen – legfőképpen a büntetőeljárásokra gondolok –, a méltányos eljáráshoz való jog alapvető alkotóeleme, hogy az eljárás olyan nyelven folyjon, amelyet az illető megért. A bíróságok nagyon gyakran elutasítják az erre vonatkozó kérelmet. Ezt is csak jogszabály-módosítással lehet elérni, hogy a kisebbségi nyelven történő eljárás lefolytatását tiszteletben tartsák – mondta Dudás Attila.
Papp Erika, a MALTER szervezet képviseletében a stratégia pontos feladatainak megfogalmazását hiányolta. Kiemelte: azoknak specifikusnak, mérhetőnek, elérhetőnek, relevánsnak és időhöz kötöttnek (SMART-szempontúnak) kell lenniük. Ugyanakkor hiányolta az előző stratégiák megvalósításának kiértékelését is, aminek a következő dokumentum kiindulópontjául kellene szolgálnia.
A felszólalók közül többen is rámutattak a törvényszéki és jogi fordítók helyzetére, illetve nehézségeire. Juhász Attila, a zentai önkormányzat munkatársa, jogi fordító szerint a törvényszéki fordítók folyamatos képzése kiemelten fontos lenne.
A stratégia tervezete szeptember 7-ig van közvitán, addig minden érdeklődő írásban is elküldheti észrevételeit és javaslatait.
Nyitókép: Fremond Árpád (Molnár Edvárd felvétele)
