Az új tanévben több olyan minisztériumi intézkedés folytatódik, illetve indul el, amely közvetlenül érinti a diákokat, a pedagógusokat és a családokat. A lakosság nem kis százalékarányáról van szó, hisz szeptember elsején mintegy 770 ezer általános iskolás és középiskolás diák számára kezdődik meg a 2026/2027-es tanév. Az első osztályba eddig 62 450 gyermeket írattak be, köztük megközelítőleg 1290 olyan kisdiákot, aki magyar nyelven kezdi meg tanulmányait. E tanévben a kisebbségi oktatás, a magyar tannyelvű kis létszámú tagozatok megőrzése, a tankönyvellátás és az oktatás további korszerűsítése is kiemelt figyelmet kap. A tanévkezdés legfontosabb kérdéseiről Jerasz Anikó oktatási államtitkárt kérdeztük.
Hány diák kezdi meg Szerbiában a 2026/2027-es tanévet? Hány elsős, általános iskolás iskolás és középiskolás lesz?
– Az új tanév kezdetén Szerbia általános iskoláiban és középiskoláiban összesen 770 ezer diák kezdi meg tanulmányait. Az általános iskolákban 530 ezren, a középiskolákban pedig 240 ezren. Az első osztályba eddig 62 450 gyermeket írattak be, ugyanakkor a beiratkozás még tart, ezért ez a szám várhatóan tovább növekszik. A legtöbb elsős természetesen a nagyobb városokban kezdi meg iskolai tanulmányait, nekünk azonban ugyanolyan fontosak a kisebb települések és a kis létszámú osztályok tanévkezdése is. Célunk, hogy lakóhelytől és létszámtól függetlenül minden gyermek megfelelő körülmények között – az anyanyelvén – tanulhasson. Számunkra talán az egyik legfontosabb tanévnyitási adat az, hogy az új iskolaévben megközelítőleg 1290 elsős kisdiák tanul majd magyar nyelven.
Fotó: Jerasz Anikó archívuma
Nyolc kisebbségi nyelven
Hány tanuló tanul a kisebbségi nyelvek valamelyikén?
– Szerbia oktatási rendszerében biztosított az anyanyelvű oktatás. A szerb nyelven kívül még nyolc kisebbségi nyelven folyik anyanyelvű oktatás: albán, bolgár, bosnyák, horvát, magyar, román, ruszin és szlovák nyelven. A 2026/2027-es tanévben mintegy 27 000 diák tanul majd az általános iskolákban, és 8800 tanuló a középiskolákban valamelyik kisebbségi nyelven. Arra számítunk, hogy az anyanyelv a nemzeti kultúra elemeivel elnevezésű választható tantárgy hasonló népszerűségnek örvend majd, mint a korábbi években, vagyis ezúttal is legalább annyian döntenek mellette, mint tavaly. Egyébként tizenhat kisebbség számára adott a lehetőség, hogy anyanyelvén ismerje meg ezt a választható tantárgyat. A szerb osztályokba járó diákok közül az előző tanévben közel 4000-en tanultak magyarul.
A legnépszerűbb szakok
Mi a helyzet a középiskolákban, a középiskola első osztályában a létszámot illetően? A tavalyihoz képest hogyan alakul? Magyar nyelven melyek a legnépszerűbb szakok?
– A 2026/2027-es tanévben mintegy 64 400 tanuló kezdi meg tanulmányait a középiskolák első osztályaiban. Ahogyan az eddigi években is, a magyar ajkú diákok ezúttal is 34 oktatási intézmény, vagyis 10 gimnázium, 22 szakközépiskola és 2 művészeti középiskola közül választhattak. Adataink szerint 1071 magyar tanuló iratkozott be az említett középiskolák valamelyikébe. Az előző tanévhez hasonlóan, az idei tanévben is a legnépszerűbb szakoknak a tehetséggondozó gimnáziumok irányzatai, a gimnáziumok szakirányzatai, az egészségügyi középiskolák általános ápolói, a közgazdasági középiskolák egyes négyéves és a műszaki középiskolák bizonyos négyéves szakirányai bizonyultak.
Hány kis létszámú tagozat működik szeptembertől az általános és hány a középiskolákban magyar tannyelven?
– A magyar nyelvű oktatás szempontjából az idei tanév egyik legfontosabb eredménye, hogy valamennyi tervezett magyar tannyelvű általános iskolai és középiskolai tagozat, illetve középiskolai szak megnyílhat önállóan, még ott is, ahol nagyon kicsi a tanulói létszám. Ezúttal is voltak olyan kis létszámú tagozatok, amelyek megmaradásáért a korábbi évekhez hasonlóan az idén is mindent megtettünk. Fontosnak tartom itt is kihangsúlyozni, hogy csak abban az esetben kellett az oktatási intézményeknek kérelemmel fordulniuk a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkársághoz, a Magyar Nemzeti Tanácshoz és az illetékes iskolaigazgatósághoz, majd legvégén az Oktatási Minisztériumhoz, ha a leendő első osztályokban a tanulói létszám nem éri el a tizenötöt. Az ilyen jellegű kérelmekkel kapcsolatban a Magyar Nemzeti Tanács az általános iskolák esetében 40, míg a középiskoláknál 13 támogató záradékot adott ki, amelyek az illetékes tartományi titkársághoz kerültek. Az Oktatási Minisztériumhoz csak abban az esetben fordult egy-egy iskola, ha kedvezőtlen döntést hoz az illetékes iskolaigazgatóság. Érdekvédelmi szervezetünk politizálásának sikere, hogy a kérelmek jelentős százaléka már ezen a szinten pozitív elbírálásban részesült. A minisztériumba beérkezett kis létszámú magyar tagozatok megnyitásával kapcsolatos kérelmek közül minden esetben – a bezdáni Testvériség-egység, a doroszlói Petőfi Sándor, a gombosi József Attila, a bácsgyulafalvi Kis Ferenc és a nemesmiliticsi Testvériség-egység Általános Iskola esetében is – a diákokra és az intézményekre nézve egyaránt kedvező és előnyös döntés született, hiszen közbenjárásunknak köszönhetően olyan osztályok megnyitását is engedélyezte a minisztérium, amelyekben a tanulói létszám sokkal kisebb az előírtnál. A középiskolák vonatkozásában nyolc esetben volt szükséges a legfelső szinten reagálni a tagozatok megmaradása érdekében. Itt is elmondható, hogy minden esetben, a VMSZ érdekképviseletének és az államtitkári jelenlétnek köszönhetően, ezen az őszön is sikerült minden tagozatot az igények és az elvárások szerint elindítanunk. Ez számunkra nem pusztán statisztikai kérdés. Egy kis létszámú magyar osztály vagy szak megőrzése azt jelenti, hogy a fiataljainknak nem kell lemondaniuk az anyanyelvű oktatásról, és lehetőségük van saját közösségükben vagy ahhoz minél közelebb folytatni tanulmányaikat. Ezért minden egyes magyar tagozat megőrzése valójában közös eredmény és közös siker.
Készül a Tankönyvregiszter
Milyen újdonságokra számíthatnak az új tanévben a diákok, pedagógusok és szülők?
– A 2026/2027-es tanévben több olyan intézkedés folytatódik, illetve indul el, amely közvetlenül érinti a diákokat, a pedagógusokat és a családokat. A szakközépiskolák kínálata folyamatosan igazodik a munkaerőpiac változó igényeihez. Folytatódik az oktatás digitalizációja is. Már digitális rendszerben történik a tanulói és hallgatói ösztöndíjak, illetve hitelek igénylése és odaítélése. A tervek szerint 2026 végéig elkészül a Tankönyvregiszter is, amely egységes információs rendszerbe foglalja a tankönyvek kiválasztásával, jóváhagyásával, valamint az ingyenes tankönyvek biztosításával kapcsolatos folyamatokat. Emellett folytatódik a tantervek és tanmenetek átfogó reformja. Az új követelmények egy korszerűbb, a gyakorlati tudásra és a kompetenciák fejlesztésére nagyobb hangsúlyt helyező oktatási rendszer alapját teremtik meg.
Magyar nyelven 257 tankönyv
Mi a helyzet a magyar nyelvű tankönyvekkel? Minden szükséges tankönyv időben eljut-e az iskolákba és a diákokhoz?
– Szerdán, azaz augusztus 26-án az Oktatási Minisztérium közzétette a 2026/2027-es tanévre vonatkozó, a nemzeti kisebbségek számára összeállított tankönyvkatalógus kiegészítését. amely összesen 1292 tankönyvet tartalmaz. A 2026/2027-es hivatalos jegyzékben a tankönyvek nyelvi megoszlása jól érzékelteti egy-egy nemzeti kisebbség közoktatási rendszerének kiterjedtségét és fejlettségét. Magyar nyelven 257, szlovák nyelven 190, horvát nyelven 150, bosnyák nyelven 149, ruszin nyelven 140, bolgár nyelven 126, román nyelven 116, albán nyelven 79, bunyevác nyelven 12, ukrán nyelven 8, roma nyelven 7, míg cseh és macedón nyelven 3–3 tankönyv szerepel a katalógusban. Vlah és szlovén nyelven 1-1 tankönyv áll rendelkezésre. A szerb mint nem anyanyelv oktatására 50 tankönyv segíti majd a kisebbségi nyelven tanuló diákokat. A leggazdagabb tankönyvkínálattal a nemzeti kisebbségek közül továbbra is a vajdasági magyar közösség rendelkezik. A 257 magyar nyelvű tankönyv közül 15 az óvodák számára készült, 188 az általános iskolai oktatását segíti, míg 54 a középiskolai képzéshez kapcsolódik. Ez a strukturális választék jól kielégíti az anyanyelvű oktatás folyamatosságának fenntartását az iskolai felkészítéstől egészen a középiskolai oktatás befejezéséig. A Szerb Köztársaság Kormánya ebben az évben 72 millió dinárt különített el a kis példányszámú tankönyvek finanszírozására. Ennek köszönhetően az Oktatási Minisztérium a 2026/2027-es tanévben a nyolc nemzeti kisebbség nyelvén – köztük a magyarul – tanuló általános iskolás diákok a belgrádi Tankönyvkiadó Intézetnek mint állami kiadónak bizonyos tankönyveit ebben az évben is térítésmentesen kapják meg. Jelentős előrelépés ezen a téren, hogy a támogatási program ebben az évben tovább bővült, hiszen teljes körűen kiterjed azokra a tanulókra is, akik bár szerb nyelven tanulnak, de választható tantárgyként az anyanyelvápolás a nemzeti kultúra elemeivel tantárgyat is tanulják. A héten megkezdődött ezeknek a tankönyveknek a kiszállítása az általános iskolákba. Ez esetünkben 72 magyar nyelven is oktató általános iskolát, valamint 4 magyar nyelven is oktató speciális iskolát érint. Emellett 75 iskolában tanulják a diákok a magyar nyelvet a nemzeti kultúra elemeivel választható tantárgy keretében. Az Oktatási Minisztérium a teljes magyar nyelvű általános iskolai oktatás számára 37 ingyenes szerzői címet, míg a magyar nyelv a nemzeti kultúra elemeivel tantárgyhoz további 8-at biztosított. A 37 magyar nyelvű szerzői tankönyv között ott van az ábécéskönyv, az anyanyelvi írás és olvasás több tankönyve, gyakorlófüzete és munkalapja; de ott vannak a zenekönyvek, a képzőművészeti, valamint a történelemoktatást kiegészítő, a magyar nemzeti múltról és Magyarország történetéről szóló tankönyvek is. Összességében elmondható, hogy mintegy 10 200 magyar nyelven tanuló általános iskolás tanuló kapja meg a Tankönyvkiadó Intézet szerzői tankönyveit térítésmentesen, valamint közel 4000 diák a magyar nyelv a nemzeti kultúra elemeivel tantárgy tankönyvét. A tankönyvek kiszállítása már folyamatban van. Természetesen az Oktatási Minisztérium már korábban bevezetett szociális alapú ingyenes tankönyvellátása is folytatódik, amelyre minden olyan tanuló – nemzeti és/vagy etnikai hovatartozásától függetlenül – jogosult, aki szociálisan rászoruló családból származik; egyéni fejlesztési tervek szerint tanul (IOP1, IOP2, IOP3); fejlődési zavarral vagy más fogyatékossággal él; olyan nagycsaládból származik, ahol legalább három iskoláskorú gyermek él; vagy ahol egyik szülő elhunyt vagy ismeretlen. A programból származó tankönyveket az iskolák szeptember 1-jétől kezdik kiosztani a tanulóknak. Mindezek az eredmények azt bizonyítják, hogy a következetes és felelősségteljes érdekképviseleti politizálásnak évről évre mind kézzelfoghatóbb eredményei vannak. A Vajdasági Magyar Szövetség számára a magyar nyelvű oktatás megőrzése ugyanis nem csupán oktatáspolitikai kérdés, hanem közösségünk jövőjének egyik legfontosabb kötelezettségvállalása is. Mindez azt jelenti, hogy minden magyar gyermek számára biztosított az anyanyelvű oktatás lehetősége attól függetlenül, hogy nagyvárosban vagy csak néhány száz lélek által lakott kistelepülésén él-e. Ehhez viszont erős magyar érdekképviseletre, folyamatos személyes jelenlétre és kitartó munkára van szükség – Belgrádban és Újvidéken éppúgy, mind Vajdaság bármelyik magyar közösségében. Minden megőrzött iskolai tagozat, minden magyar tankönyv és minden egyes itthon továbbtanuló magyar fiatal segítése ugyanis csak így válhat hosszú távú, bölcs befektetéssé közös jövőnkbe – hangsúlyozta Jerasz Anikó.
Nyitókép: Pixabay
