Üvegbe zárt történelem (I.)

A szabadkai Városháza a magyar szecesszió egyik gyöngyszeme. Nem csupán egy épület, hanem az egész régió kiemelkedő kulturális és történelmi jelképe, a magyar szecessziós építészet egyik legfigyelemreméltóbb alkotása. Az épület mai napig tartó töretlen népszerűségét és jelentőségét látva, lapunk ezen sorozatában a Városháza megépítésének főbb momentumait, a hozzá kapcsolódó meghatározó személyeket, egyes elemeit, illetve a felújítási munkálatokat mutatjuk be részletesen. Célunk, hogy olvasóink közelebb kerüljenek ehhez az építészeti remekműhöz, és megismerjék azokat a részleteket is, amelyek felett a mindennapi
rohanásban gyakran elsiklunk. A sorozatunk huszonhetedik részében a Városháza színes üvegablakainak tervezéséről is kivitelezéséről lesz szó.
A szabadkai Városháza színes üvegablakainak tervezése és kivitelezése az épület belső munkálataival párhuzamosan indult. Ezek az alkotások a szecessziós stílus jellegzetes jegyeit hordozzák, és hűen példázzák a Gesamtkunstwerk eszményét, vagyis az építészet, a festészet és az iparművészet harmonikus egységét, miközben az üvegfestészet művészeti újjászületését is jelzik. A Mária Teréziát ábrázoló ablak jobb alsó sarkában található jelzés szerint a műveket Róth Miksa császári és királyi udvari üvegfestő készítette pesti műhelyében, 1911 novembere és 1912 augusztusa között. A kivitelezés saját, valamint Nagy Sándor festőművész vázlatai alapján történt –  olvasható a 2012-ben megjelent Városháza-Szabadka című tanulmánykötetben. Róth Miksa az üvegfestészet legnagyobb hatású, nemzetközileg is elismert alakja volt. A szakmai alapokat apjától, Zsigmondtól sajátította el, majd 1885-ben megalapította saját mozaik- és üvegfestészeti műintézetét. 1899-től kezdve egymás után nyerte a rangos díjakat. Munkásságában a középkori mesterek technikai tudását ötvözte modern anyagokkal, ő honosította meg Magyarországon a márványos hatású opálüveget, emellett a mozaikművészetben is kiemelkedőt alkotott. A nemzeti stílusú üvegfestészet megteremtőjeként rendkívül sok megrendelést kapott. Korának szinte minden jelentős művészével kapcsolatban állt, köztük Nagy Sándorral is. Ez a közös munka Róth pályájának csúcspontját jelentette, és különösen az 1910 körüli időszak hozta el Nagy Sándor üvegfestészeti munkásságának virágkorát is.
A római és párizsi tanulmányai után 1900-ban hazatérő Nagy Sándor rendkívül sokoldalú művész volt, aki a festészet és az iparművészet terén egyaránt maradandót alkotott, a freskóktól és grafikáktól kezdve a faliszőnyegeken át a könyvkötészetig. Az ő vázlatai alapján Róth Miksa számos reprezentatív épülethez készített üvegablakokat, mint például a Nemzeti Szalonba, a Velencei Magyar Házba, a szabadkai Városházára, a szatmárnémeti katolikus gimnáziumba, a marosvásárhelyi Kultúrpalotába, a lipótmezei kápolnába, a temesvári papneveldébe és a Drucker-villába. Ezek közül Gellér Katalin művészettörténész a marosvásárhelyi Kultúrpalota üvegfestményeit tekinti Róth legérettebb és leglenyűgözőbb mesterművének. A szabadkai Városháza funkciójából adódóan azonban visszafogottabb, mértéktartóbb kialakítást igényelt.
Az épület díszes üvegablakainak elkészítését 1911 novemberének elején bízták Róth Miksára. Erről a tervezők, Jakab Dezső és Komor Marcell örömmel tájékoztatták Váli Gyula főépítészt. Róth a munkával gyorsan haladt, a kész üvegablakokat 1912 májusának végén, illetve augusztusában szállította le, éppen az épület átadása előtt. A Díszterem ablakainak művészi megformálása megoszlott az alkotók között. A főhomlokzat két szélső falfülkéjében látható hat magyar uralkodó: Árpád fejedelem, Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, Nagy Lajos és Corvin Mátyás. Ezek ábrázolását Nagy Sándor tervezte meg. Ezzel szemben Róth Miksa a saját elképzelései alapján készítette el a központi falfülke négy ablakát, amelyek Ferenc Józsefet, Mária Teréziát és két apródot jelenítenek meg. Ugyancsak az ő munkáját dicséri a díszlépcső tetején található szimbolikus üvegembléma-sorozat, valamint az oldalfalak hat nagy történelmi alakja: Hunyadi János, Werbőczy István, I. Rákóczi Ferenc, Széchenyi István, Deák Ferenc és Kossuth Lajos. Sorozatunk következő számában többet is megtudhatnak a Városháza színes üvegablakairól.