– Bízom benne, hogy vállalatunk új, inđijai gyára hozzájárul Szerbia GDP-jének növekedéséhez, növeli az új munkahelyek számát, és megerősíti az összes kapcsolódó hazai iparágat – hangoztatta tegnap Csen Hszüan, a kínai Jiangsu Reliance Energy Tech cég igazgatója és alapítója a Szerbia Palotában. A cégvezető azt követően nyilatkozott, hogy a kínai vállalat, a szerb kormány, valamint Inđija község képviselői aláírták a keretszerződést egy új akkumulátorgyár üzemének felépítéséről. Az igazgató aláhúzta: a beruházás helyszínének kiválasztásakor a legfőbb szempont az volt, hogy Szerbia Kína barátjának számít.
HAT HÓNAPON BELÜL?
Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök tegnap kijelentette: reményei szerint Szerbia hat hónapon belül Európa egyik legnagyobb dróngyárát hozza létre, mégpedig a baráti országok segítségével. Az államfő azután beszélt erről, hogy kézjegyével ellátta a keretszerződést, amelynek értelmében a szerémségi településen drónokhoz, humanoid robotokhoz, önvezető járművekhez, fejlett elektromos szerszámokhoz és háztartási gépekhez gyártanak majd csúcstechnológiás akkumulátorokat.
– Úgy gondolom, ez nagyszerű, sőt, egészen lenyűgöző hír országunk és népünk számára. Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy meghívhattam Csen asszonyt és Vang urat. Csen asszonnyal a kínai Csiahszingban találkoztam, és láthatják, milyen sokat jelentettek ezek a megbeszélések. Egy 100,5 millió euró értékű megállapodást írtunk most alá, amely meghatározza a munkamenetet és a folyamatok felgyorsítását – emelte ki Vučić, megköszönve a kínai vendégek támogatását, illetve azt, hogy az első tengerentúli üzemüket éppen Szerbiában hozzák létre.
Az államfő hangsúlyozta, Szerbia rendkívül nagyra értékeli, hogy számíthat a kínai partnerek támogatására, tanulhat tőlük, miközben a kínai fél is minden téren – az infrastruktúra-fejlesztéstől a támogatásokig – számíthat a szerb állam segítségére.
GAZDASÁGI MÉRFÖLDKŐ
A szerb államfő rámutatott, hogy az ország első, mintegy 100 millió euró értékű szerződését írta alá a Jiangsu Reliance Energy Tech vállalattal az inđijai csúcstechnológiai övezetben megvalósuló beruházásról most, ami azonban nem jelenti a beruházások lezárását. A kínai delegációval folytatott tárgyalást követően Vučić kifejtette: a világ egyik legkiválóbb vállalatáról van szó a háztartási gépekhez, drónokhoz és robotokhoz használt akkumulátorok gyártása terén.
– Egy dinamikus, technológiailag rendkívül fejlett cégről beszélünk, amely a korszerű akkumulátortechnológiák terén a csúcsra tört. Lenyűgöző szakembergárdával rendelkeznek, hatalmas innovációs potenciált képviselnek, amiről a szabadalmaik és a különböző iparágak vezető világvállalataival való együttműködésük is tanúskodik – fogalmazott az elnök, hozzátéve: meggyőződése szerint ez a beruházás újabb mérföldkövet jelent Szerbia jövőbeli gazdasági fejlődésében, a bruttó hazai termék további javulásában.
CSÚCSKATEGÓRIÁS BÁZIS
A belgrádi megállapodás aláírását megelőzően Aleksandar Vučić tárgyalást folytatott a Jiangsu Reliance Energy Tech képviselőivel. A megbeszélésen jelen volt Adrijana Mesarović gazdasági miniszter, Nenad Miloradović, a védelmi miniszter anyagi erőforrásokért felelős megbízott segédje, Mihailo Jovanović, az IT- és e-Közigazgatási Iroda igazgatója, továbbá Marko Gašić, Inđija polgármestere is.
A szerb államfő még pénteken Šabacon, Európa első humanoidrobot-gyárának megnyitóján utalt arra, hogy Inđiján a világ jelenlegi legfejlettebb akkumulátorait fogják előállítani. A Reliance Batteries kínai vállalat ugyanis a világ élvonalába tartozik a drónokhoz, önvezető járművekhez, robotokhoz és háztartási eszközökhöz készülő akkumulátorok gyártásában – emlékeztetett.
KÖRNYEZETVÉDELMI AGGÁLYOK
Számos európai országban odázták korábban már el akkumulátorgyárak létesítését a különféle ökológiai kockázatok miatt, nemrégiben Magyarországon is tiltakoztak az ötlet ellen. Nem a „tiszta” iparág része – a toxikus anyagok, porok, oldószerek, magas erőforrásigény és a bányászat miatt számít szennyezőnek –, de a szabályozás szigorúsága, a technológia és a helyszín döntően befolyásolja a tényleges hatást. Magyarországon a gyors iparfejlesztés és a hatósági ellenőrzés kapcsán gyakran merültek fel konkrét aggodalmak. Az akkumulátorgyárak (főleg a lítium-ion cellák gyártása) több okból is környezetszennyezőnek számítanak, bár a mérték nagyban függ a technológiától, a szabályozástól és a kibocsátás-csökkentő rendszerektől. A problémák az ellátási lánc egészén jelentkezhetnek: a nyersanyag-kitermeléstől a gyártáson át a hulladékkezelésig. A katódgyártásban gyakran használt NMP (N-metil-2-pirrolidon) oldószer potenciálisan magzatkárosító, irritáló, illetve szaporodási károsító hatású. Porok (pl. nikkel-mangán-kobalt – NMC, réz, grafit) kerülhetnek a levegőbe, amelyek rákkeltő vagy szervkárosító hatásúak lehetnek. Emellett PFAS-típusú „örök vegyszerek” (pl. bis-FASI-k a kötőanyagokból vagy elektrolitokból) is felszabadulhatnak, amelyek tartósan megmaradnak a környezetben és ökotoxikusak. Nagy gyárakban jelentős mennyiségű por, gáz (pl. VOC-k) és iszap keletkezik. Ún. abatement-rendszerekkel ezek nagyrészt kiszűrhetők, de nem tökéletesen, és a kibocsátási határértékek országonként eltérnek. Magyarországon (Göd Samsung, Komárom SK, Debrecen CATL) többször merültek fel NMP-, nehézfém- vagy egyéb szennyezési ügyek, bírságok és lakossági aggodalmak a talajvíz, levegő és szennyvíz miatt. Nagy mennyiségű veszélyes hulladék (nehézfémek, oldószerek, fekete massza) keletkezik. A nem megfelelő kezelés vagy tárolás további kockázatot jelent.
Nyitókép: Beta
