Szabadka szeptember 1-jén ünnepli a város napját. A település ekkor vált szabad királyi várossá, amely címet Mária Terézia adományozta a településnek. Az erről szóló kiváltságlevelet ma a Szabadkai Történelmi Levéltárban őrzik. A dokumentum azon kevés iratok közé tartozik, amelyet a császárné, akinek a nevét tiszteletből egy időre felvette a város, saját kézjegyével látott el. A kiváltságlevélről, annak tartalmáról és jelentőségéről Stevan Mačković levéltári tanácsossal, a Szabadkai Történelmi Levéltár igazgatójával beszélgettünk.
– Talán a levéltárunk legfontosabb tárgya ez a diploma. Ez Mária Teréziától a második kiváltságlevél, az első 1743-ban keletkezett, amivel kamarai mezővárosi rangra emelte a települést. Szabadka már ezzel is tett egy lépést előre a státusban, míg az 1779-ben megkapott szabad és királyi városi címnél magasabb rang nem létezett abban az időben. Egy település életében normális folyamat volt, hogy ahogy fejlődött, úgy a státuszában is változások történjenek, hisz ezáltal könnyebben tudták szervezni a mindennapi tevékenységeiket. A környékünkön Újvidék és Zombor is ebben az időszakban kapott szabad királyi város címet. Abból, hogy a város státusza megváltozott, a hétköznapi emberek nem éreztek sokat, aki gazdag volt, sok földje és rangja volt, az továbbra is gazdag maradt, míg aki szegény, az továbbra is az volt. Forradalmi változások nem történtek, a cím megszerzésének hozománya csak néhány évvel, évtizeddel később volt érezhető – mondta beszélgetőpartnerünk.
Mint megtudtuk, a szabad királyi városi cím megszerzése egy hosszú folyamat eredménye volt, és a város részéről hatalmas anyagi ráfordításokat igényelt, ugyanakkor később is tetemes összegeket kellett befizetni a császári kincstárba. Ám az akkori vezetők úgy gondolták, és később a történelem ezt bizonyította is, hogy a megváltozott gazdasági környezetben a város bevételei növekedni fognak.
– A privilégium elsősorban a gazdaságra vonatkozott, a város önállóan tudott gazdálkodni. Megkezdődhetett a gazdálkodás liberalizációja, nyugodtabban, könnyebben telepedhettek be azok, akik különböző tevékenységgel foglalkoztak, például kereskedők, kisiparosok, és ez hosszú távon fejlődést eredményezett. A kiváltságlevél azt is rögzítette, hogy a településen csak katolikusok telepedhetnek le. Emiatt az itt élő pravoszláv vallású polgárok elégedetlenkedtek, és egy részük elköltözött a településről. A dokumentumokból kitűnik, hogy a városi magisztrátusban voltak szerbek, és ezután is maradtak, vagyis a részükre sem voltak tragikus változások, nem üldözték őket. Az egész monarchia katolikus volt, és ez formaságnak számított – hallottuk Stevan Mačkovićtól.
A városi adminisztráció iratait az első diploma kiadása idején kezdték vezetni, és azóta ebben kontinuitás van. Ám korántsem készült annyi irat, mint manapság, így minden abból a korból származó iratnak külön jelentősége van. A közigazgatás mindennapi tevékenységét is vezették, és a kiváltságlevél a piramis csúcsán állt.
A kiváltságlevelet a levéltár dolgozói feldolgozták, és ezt 1991-ben egy kötetben kiadták, amiben az eredeti latin nyelvű szöveg teljes szerb és magyar nyelvű fordítása is szerepel. A diploma egy fém tokban van, és a levéltár vezetője szavai szerint a legértékesebb iratokkal együtt elzárva tartják.
– A dokumentum a kiadása óta a városban, a városi adminisztráció helyiségeiben van. Nem mondhatjuk, hogy kalandos élete volt, nem kellett kicsempészni, vagy védelmezni. Sőt, fizikailag szinte folyamatosan ugyanezen a helyen volt, mivel az első és a második városháza is itt volt, és míg korábban ott tartották, ahol az adminisztráció iratait őrizték, később a levéltárhoz került, ami viszont a jelenlegi, a harmadik városházában található – nyilatkozta a szakember.
Stevan Mačkovićtyal emellett a város napja dátumának változásairól is szót ejtettünk.
– Hogy éppen mikor ünnepeljük a város napját, az az aktuális helyzettől, ideológiától függ. Szabadka a két világháború között november 13-án ünnepelte a város napját, ugyanis 1918-ban ezen a napon jött be a szerb hadsereg a városba. A második világháború után október 10-én ünnepelt a város, ugyanis Jovan Mikić Spartak 1944. október 10-én sebesült meg, és hunyt el. Jovan Mikić Spartakot halálát követően hősként tisztelték, és ma is több intézmény, elsősorban sportegyesületek viselik a nevét. A kilencvenes években született meg a döntés, hogy szeptember elseje legyen a város napja, mivel 1779-ben ezen a napon hirdették ki, hogy Szabadka szabad királyi városi rangra emelkedik. A kiváltságlevélen január szerepel, vagyis akkor adták ki, de szeptember elsején a település főterén a lakosok összegyűltek, felolvasták azt, és ez ünnepi pillanat volt, hiszen attól a naptól vált hivatalossá a cím – mondta a levéltáros.
Nyitókép: Fotó: Molnár Edvárd
