Szabadka Város Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Titkársága közleményt juttatott el szerkesztőségünkhöz, amelyet az alábbiakban változtatások nélkül közlünk:
A jégeső elleni védekezéssel kapcsolatos államigazgatási feladatokat Szerbiában a külön szervezeti egységeként működő Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet (RHMZ) látja el. A rendszer a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Minisztérium szakmai irányítása és felügyelete alatt áll, a jégeső elleni védekezésről szóló törvény rendelkezéseivel összhangban.
Szabadka város saját hatáskörében, a helyi önkormányzat területére kiterjedő jégvédelmi feladatok ellátása során közvetlen együttműködést folytat az illetékes állami szervvel, hozzájárul a jégesővédelmi rendszer zavartalan működéséhez a jégelhárító rakéták beszerzésének társfinanszírozásával, valamint a jégelhárító állomások helyszíneinek fenntartásával.
Kár bekövetkezése esetén, a hatályos jogszabályoknak és a mezőgazdaságért felelős minisztérium által meghatározott módszertannak megfelelően, a jégkár által érintett mezőgazdasági kultúrák előzetes kárfelmérését a káreseményt követő hét napon belül el kell végezni, míg a végleges kármegállapításra legkésőbb a káreseménytől számított 45 napon belül kerül sor.
Az előzetes kárfelmérés a törvényben előírt határidőn belül megtörténik. Ezzel párhuzamosan készül a végleges jelentés is, amit a jégkárfelmérő bizottság és a munkájában közreműködő külső szakértők készítenek. Ez a jelentés részletes elemzést tartalmaz az elszenvedett anyagi károkról, külön-külön minden mezőgazdasági kultúrára vonatkozóan, a teljes érintett területsávon, függetlenül a károsodás mértékétől.
A törvényi előírásoknak megfelelően Szabadka város jégkárfelmérő bizottsága legkésőbb hétfőn, 2026. június 22-én megküldi az illetékes szervnek (RHMZ) a jégeső okozta károkról szóló előzetes jelentést. Az előírt táblázatok szerint ez a dokumentum tartalmazni fogja a károsodott területek adatait az egyes mezőgazdasági kultúrák szerint, valamint a károsodás mértékét valamennyi érintett kataszteri községre lebontva.
A Kormány a jégeső elleni védekezésért felelős államigazgatási szerv javaslata alapján fogadja el az egységes jégvédelmi rendszer működéséről szóló rendes és rendkívüli jelentéseket.
A törvény értelmében elemi csapásnak, illetve egyéb természeti katasztrófának minősül minden olyan, természeti erők vagy emberi tevékenység által előidézett esemény, amely az élet rendes menetét olyan mértékben zavarja meg, hogy annak következményeit sem az érintett személyek, sem a közösség nem képesek állami segítség nélkül elhárítani, és amelynek következtében keletkezett anyagi kár meghaladja a helyi önkormányzat éves költségvetésének 10%-át, feltéve, hogy azt a Kormány hivatalosan is elemi csapássá nyilvánítja.
Kivételes esetben a Kormány akkor is dönthet valamely esemény elemi csapássá nyilvánításáról, valamint állami segítségnyújtásról, ha az okozott kár nem haladja meg a helyi önkormányzat költségvetésének 10%-át, amennyiben ezt különösen indokolt körülmények teszik szükségessé, a Közberuházási Minisztérium javaslatára.
A segítségnyújtás formáit, feltételeit és kritériumait, valamint az elemi csapások következményeinek felszámolására és a helyreállításra vonatkozó eljárásokat az állami támogatási és helyreállítási programok határozzák meg. Ezeket a programokat a Kormány fogadja el a Közberuházási Minisztérium előterjesztése alapján.
Amennyiben a Szerb Köztársaság Kormánya az illetékes szerv jelentése alapján — amelynek szerves részét képezi Szabadka város jégkárfelmérő bizottságának jelentése is — elemi csapás kihirdetéséről dönt, az eljárás a természeti és egyéb katasztrófákat követő helyreállításról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően folytatódik.
Elemi csapás kihirdetése esetén Szabadka város nyilvános felhívást tesz közzé a lakosság részére az elszenvedett károk bejelentésére. A bejelentés határideje a felhívás közzétételétől számított legalább 15, legfeljebb 60 nap lehet. A felhívást a Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Titkárság teszi közzé, és a kérelmeket is ide kell benyújtani.
A károk bejelentését, a helyszíni szemlét, a kárfelmérést és annak hitelesítését követően a Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Titkárság megállapítja, hogy a kérelmező jogosult-e az állami támogatásra. Az eljárás során az érintett feleknek lehetőségük lesz nyilatkozni a hitelesített kárfelmérési jegyzőkönyvről, valamint minden egyéb, az állami támogatásra való jogosultság szempontjából releváns körülményről.
Az állami támogatási és helyreállítási programok a támogatás formáját, valamint annak összegére vonatkozó feltételeket és mércéket is meghatározzák. A támogatás nyújtható pénzben, természetbeni támogatás formájában, vissza nem térítendő vagy visszatérítendő segélyként illetve szolgáltatás formájában. Amennyiben a támogatás visszafizetési kötelezettséggel jár, a Kormány a helyreállítási programban határozza meg a visszafizetés határidejét, feltételeit és módját.
Nyitókép: Illusztráció (Pixabay)
