Csütörtökre virradóra a szabadkai zsidó temetőben ismeretlen tettes vagy tettesek harminckilenc sírt rongáltak meg. A szélső két-három sorban, vagyis a csőszháztól eső legtávolabbi ponton sorban ledöntötték a kőtáblákat, némelyik el is tört. Az eset után Kern Sólya Mária, a szabadkai városi képviselő-testület elnök asszonya pénteken kilátogatott a helyszínre.
(Fotó: Molnár Edvárd)
– Mélyen megrázó ez a látvány. Mindenképpen elítélendő az ilyen cselekedet, mert úgy gondolom, egy temetőt megrongálni, a sírokat meggyalázni, talán az egyik legnagyobb vétség, amit el lehet képzelni. Nehéz itt állni és ezt látni. Ezek után a rendőrségnek meg kell tennie a megfelelő lépéseket, hogy megtalálják az elkövetőket és méltóképpen megbüntessék őket. Ez még nagyon friss történés és még nem tudtunk arról beszélni, hogy a város tud-e valamilyen módon hozzájárulni az okozott károk elhárításának költségeihez. Meg kell várnunk, amíg azok nagyságát felbecsülik, és akkor majd meglátjuk, tudunk-e erre keretet találni – mondta Kern Sólya, aki szerint az ilyen eseményeknek talán a térfigyelő kamerarendszer és a magas kerítés tudna gátat szabni.
Halbrohr Tamás, a dr. Milkó Izidor Vajdasági Zsidó Kulturális Intézet igazgatója elmondta, a síremlékek helyreállítása mintegy 250 ezer dinárba kerül, melyre a tartományi vallásügyi titkárságtól próbálnak pénzt szerezni, ha pedig elutasítják kérelmüket, megpróbálják a tagok adományaiból, vagyis önerőből visszaállítani a ledöntött sírköveket.
– A háromhektáros temetőben mintegy kétezer síremlék van, és többségének nincs tulajdonosa, nincsenek élő hozzátartozók, mert a fasizmus kiirtotta őket. Így a temető karbantartása anyagilag igencsak megterheli a mintegy kétszáz tagú szabadkai zsidóságot – mondta Halbrohr, hozzátéve, nem először történik sírrongálás a zsidó temetőben. Öt évvel ezelőtt hasonló eset történt, és a rendőrség azóta sem találta meg az elkövetőket.
A szabadkai zsidó hitközség az esettel kapcsolatban kiadott közleményében úgy fogalmazott, nincs értelme újra megölni az elhunytakat, így szemmel láthatóan ez a tett az élők felé irányul a türelmetlenség és gyűlölet nem titkolt üzenetével, s a néhány évvel ezelőtt történt sírrongálások megismétlődése többé nem tekinthető véletlennek. Az eset mögött antiszemitizmust gyanítanak, amellyel vallási, nemzeti és etnikai alapon gyűlöletet szítanak és türelmetlenséget keltenek. Mint hozzáteszik, az állami szervek gyors és hatékony munkájára számítanak.
