Januárban megnövekedett a terepen végzett orvosi beavatkozások száma. Összesen 1100 vizsgálatot végeztek el, azaz naponta átlagosan harminchat pácienshez siettek a helyszínre a mentőszolgálat emberei. Ezenkívül igen nagy számban, mintegy ezerötszázan jelentkeztek a mentőszolgálatnál, s napi szinten mintegy ötven pácienst vizsgáltak meg az ambulancián, ami igencsak megterheli az orvosokat, akiknek a terepen is el kell látniuk a sürgős eseteket. A mentőállomáson nem lehet rutinvizsgálatokat és olyan vizsgálatokat végezni, melyekre a megfázás, köhögés, fogfájás vagy csontfájdalom miatt kell sort keríteni, ezért kérik a lakosságot, hogy ilyen esetekben a választott orvosukhoz forduljanak.
Mihaela Budimski, a Szabadkai Egészségházak sajtószóvivője elmondta, a múlt hónap folyamán összesen tizenhét személyt kellett átszállítani a szívgyógyászati intézetbe szívinfarktus miatt. A mentőszolgálat emberei tavaly októberben részt vettek az EuReCa nemzetközi tanulmányban, melynek keretében adatokat gyűjtöttek azokról a páciensekről, akiknek kórházon kívül leállt a szívük. Az adatok szerint Szabadkán tavaly október elsejétől az év végéig huszonhat pácienst élesztettek újra, a legfiatalabb 47, a legidősebb 80 éves személy volt. Az esetek hetven százalékában férfiaknál történt újraélesztés, kilenc páciensnél pedig sikerült is a reanimáció, majd beszállították őket a kórházba. A tanulmány megerősítette azt a tényt, hogy ilyen esetekben az idő a legjelentősebb tényező, azaz az azonnali közbeavatkozás életet ment. Azok a páciensek, akik túlélték, a mentőszolgálattól 3-5 kilométerre tartózkodtak, a mentő kiérkezéséig egyetlen esetben sem kezdték meg az újraélesztést azok, akik a beteg mellett tartózkodtak, pedig ezzel időt nyerhetnek – amíg a mentősök a helyszínre érnek – mivel az agysejtek az oxigénhiány miatt már négy percen belül kezdenek elhalni.
A sajtószóvivő hozzátette, éppen emiatt tavaly októberben a főtéren szerveztek egy akciót is, melynek keretében igyekeztek megismertetni a lakosságot az újraélesztés fontosságával és módjával, s remélhetőleg a jövőben folytatódni fog a lakosság informálása és képzése, melyet az önkormányzat továbbra is támogatni fog.
– Az év elején megérkezett a Gyermekgyógyászati Rendelőbe a Pentaxim oltás, melyet a november elseje után született babáknak kell felvenniük. Az oltást a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap támogatja, és még mindig rendelkeznek elegendő oltással, így annak beadása zavartalanul folyik. Mivel két évvel ezelőtt a himlő elleni oltások nem érkeztek rendszeresen, a gyerekeket nem tudták időben beoltani. A szülőknek kiküldtük az értesítést, hogy most beoltathatják gyermekeiket, és eddig egészen jó a részvételi arány, az utóbbi időben azonban egyre többen utasítják vissza, hogy gyermekük felvegye az oltást. Tavaly összesen 2289 gyermek vette fel a himlő elleni oltást, ebből 1090 az elsőt, 1199 gyermek esetében pedig újraoltásról volt szó, s pillanatnyilag a gyerekek körében nincs is himlős. Megkezdődtek az iskolába való beiratkozáshoz szükséges orvosi vizsgálatok is, melyre csoportokban érkeznek az óvodás gyerekek. A vizsgálat során a Di Te Polio és a Morupar oltásokat is megkapják, továbbá a fogorvosnál és a logopédusnál is látogatást tesznek. A vizsgálatokra péntekenként kerül sor, melyhez a betegkönyvre és az oltási kartonra van szükség.
Az idén folytatódik a mellrákszűrés is, jelenleg az 1949-es évben született nőknek küldik ki az értesítést. A mellrákszűrésre minden nőnek joga van, attól függetlenül, van-e egészségbiztosításuk, a mellrákszűrés lefolytatásában azonban nagy problémát okoz a lakcímadatbázis pontatlansága vagy hiányosságai.
Tavaly a Szabadkai Egészségházak 6035 értesítést küldött ki, majd a Védőnői Szolgálat második alkalommal 2629 címre látogatott el. Összesen 2055 nő jelezte, hogy részt vesz a szűrésen, és 99,4 százalékuk, azaz 2043-an ezt meg is tették. Így is azonban mindössze a nők 33,9 százaléka vett részt a szűrésen, csakhogy még ezzel együtt is 2014-ben nagyobb volt a részvétel, mint egy évvel korábban. A 2043 elvégzett szűrés eredményeinek mindegyikét megnézték, és 34 nő esetében gyanakodtak elváltozásra. A Szabadkai Közkórházban ebből tizennégy nőt műtöttek meg, illetve elvégezték a szövettani vizsgálatokat, és tizenkét esetben valóban mellrákot diagnosztizáltak.
Az orvosok nem győzik hangsúlyozni, mennyire fontos a mellrákot korai szakaszában felfedezni, mert így sokkal könnyebben tudják kezelni a betegséget, a felépülés is gyorsabb, és az életminőség is sokkal magasabb szinten marad, mint azoknál, akiknél későn veszik észre a betegséget.
